163026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a xantén és a xantén-9-on bisz-bázisos ketonjai előállítására

163026 25%-ig, előnyösen l|0

/o-tól 10%-ág terjedő menynyiségben tartalmazzák a hatóanyagot a készítményben. Mint korábban említettük, az orális beadás alkalmas szuszpenzió vagy szirup alakjában készített szerek esetén lehetséges. Ezekben a készítményekiben a hatóanyagmennyiség rendszerint 0,5 és 10 súly%, előnyösen 1 és 5 súly% között ingadozik. Ilyen készítményekben a gyógyszerészeti vivőanyag valamely vizes hordozóanyag lehet, mégpedig aromás vizes anyag, szirup vagy a gyógyszerészetben használt gumiarabikum; a viszkozitás beállítására a készítmény szuszpendálószert, miagnéziumaluimíniumszilikátot, karboximetilcellulózt és hasonló anyagokat, valamint puffer-anyagokat, konzerválószereket, stb., is tartalmazhat. A hatóanyag az állatok táplálékához vagy ivóvízéhez is keverhető. A legtöbb célra olyan mennyiségű hatóanyagot kell bekeverni, hogy a hatóanyagmennyiség az összes tápanyag menynyiségének 0,0001—0,1 súly%-át tegye ki. Előnyösen 0,001 súlyP/o és 0,02 súly% közötti menynyiséget alkalmazunk. A megfelelő tápanyag megválasztása a szakmában járatosak előtt ismert és természetesen függ az állattól, gazdasági tényezőktől, a rendelkezésre álló anyagok természetétől és a kívánt hatás mértékétől. A hatóanyagok konoentrátumok alakjában keverhetők az állati táplálékba. Ezek a koncentrátumok olyan adagokban készíthetők, amelyeket a gazdák az állatállomány táplálékába adhatnak. Ezek a koncentrátumok rendszerint 0,5—95 súiy% hatóanyagot tartalmaznak finomeloszlású szilárd anyagakkal, előnyösen liszttel, így búzaliszttel, kukoricaliszttel, szójababliszttel és gyapotmagliszttel keverve. A fogyasztó állattól függően az őrölt anyag továbbá gabona, csontszén, fullerföld, kagylóhéj és hasonló anyag lehet. Ugyancsak használható finoimeloszlású attapulgit és bentonit is. A tápkészítmények, valamint a tápkoncentrátumok még egyéb adalékkomponensekeit is tartalmazhatnak. Egyéb különösen fontos adalékok a protein, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványok, antibiotikumok, sitb. Aeroszolként történő felhasználásra a hatóanyagok nyomás alatt levő tartályban gáz alakú vagy folyékony hatóanyaggal, például diklórdifluormetánnal, széndioxiddal, nitrogénnel, propánnal, sitb., továbbá a szokásos segédanyagokkal, így segéd-oldószerekkel és nedvesítőszerekkel, amennyiben szükséges és kívánatos, együtt készíthetők el. Azoik a jellegzetes felületaktív anyagok (Kirk és Othmer, Encyclopedia of Chemical Terminology, 1954, 13. kötet 513. old.), különösen etmulgáló és diszpergáló szerek, amelyek a találmány szerint előállított készítményékben használhatók, például zsíralkobolszulfáitok, így nátriumlaurilszulfát, alifás vagy aromás szulfonátok, így a szulfonált ricinusolaj, nem-ionos típusú emulgáló- vagy diszpergálószerek, így a nagymolakulasúlyú alkilpoliglikoléterek, például a 25—75 szénatomot tartalmazó dodecilpoliglikoléterek lehetnek. A találmány szerinti vegyületek (hatóanyagok) egy előnyös adagolási formája a parente-5 ralis beadás, így például a szokásosan folyékony, befecskendezhető kompozíciók, intramuszkuláris vagy szubkután bevitele. Ilyen készítményekben a hatóanyag mennyisége körülbelül 0,05 súly%-tól 20 súly%-ig változhat, előnyö-10 sen 0,1 súly% és 10 súly% között mozog. Avé*gett, hogy a legkisebbre csökkentsük vagy megszüntessük az izgatást az injekció befecskendezésének a környékén, a parenterális készítmények olyan nem-ionos felületaktív anyagokat 15 tartalmazhatnak, amelyek HLB-értéke (hydrophile-liophile balance) körülbelül 12 és 17 között van. Ilyen készítmények a szokásos hagyományos folyékony gyógyszerészeti vivőanyagokkal, így sterilizált folyadékokkal, például vízzel, 20 sóoldattal, vizes dextróz-(glükóz)-) és hasonló cukor-oldatokkal készített oldatok, szuszpenziók vagy emulziók lehetnek. A felületaktív anyag mennyisége a készítményekben 5 súly%-tól 15 súly%-ig terjedhet. A találmány szerinti ható-25 anyag mennyisége akár bázis formában, akár gyógyszerészetileg elfogadható só alakjában széles határok között változhat, így — amint előzőleg említettük — a hatóanyagmennyiség 0,05 súly% és 20 súly'% között ingadozhat. A ható-30 anyag előnyösen bázis-foirmiában van jelen a készítményben. A készítmények többi részét valamely szokásos gyógyszerészeti vivőanyag, például izotóniás vizes sóoldat egymagában vagy a befecskendezhető készítményeknél általában 35 használatos kísérőanyagokkal együtt, alkotja. A felületaktív anyag az említett HLB-értéket egymagáiban kitevő anyag lehet, lehet azonban két vagy több felületaktív anyag elegye is, ahol az említett HLB-értéket ezek az anyagok együtt 40 teszik ki. Példaképpen megadunk néhány olyan felületaktív anyagot, amelyek ilyen készítményekben használhatók: A) Szorbitánzsírsavészterek polioxiietilén-iszár-45 mazékai, így a TWEEN sorozatbeli felületaktív anyagok, például TWEEN 80, és hasonlók. A TWEEN sorozatbeli felületaktív anyagok az Atlas Powder Company cég készítményei. B) Etilénoxidnak valamely hidrofób bázissal 50 alkotott nagymolekulasúlyú adduktumai, propilénoxidnak propilénglikollal képezett kondenzációs termékei, például a PLURONIC F—68, amely a Wyandotte Chemical Company cég terméke. Az előnyösen használt felületaktív anyag 55 a Polysorbat 80, amelyet egy Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalom véd és amely egy polioxiatilén-szorbitán-monooleát. A találmány szerinti eljárás egyik változatát az A) reakcióvázlat szemlélteti. 60 Az e reakcióban résztvevő vegyületek képleteiben Z, A és Y jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik és a Hal jelek mindegyike klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel. Az 1 általános képletű bisz-^haloalkanoil)-65 xantén-szárnaazékok, .amelyekben a helyettesí-4