163018. lajstromszámú szabadalom • Nagy élettartamú szikrakamra főleg izotopdiagnosztikai célra
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XI. 18. (PA-987) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163018 Nemzetközi osztályozás: H 01 j 39/26 Feltalálók: Pátkai György okleveles fizikus, dr. Gazdag Andrásné vegyésztechnikus, Budapest Tulajdonos: Gamma Művek, Budapest Nagy élettartamú szikrakamra főleg izotópdiagnosztikai célra 1 A találmány tárgya nagy élettartamú szikrakamra főleg izotópdiagnosztikai célra. Ismeretes, hogy az izotópdiagnosztikában a mozgó szcintillációs detektorokkal ellátott „scanning" berendezések, ill. az álló detektorként használt un. 5 Anger-féle szcintillációs kamrák helyett vagy azok mellett különösen a lágy gammasugárzókkal végzett vizsgálatokhoz gáztöltésű szikrakamrákat használnak. A korábbi konstrukciókhoz viszonyítva a szikra- 10 kamrás készülékek könnyebb kezelhetőségükkel és olcsóságukkal tűnnek ki. Az izotópdiagnosztikai szikra-kamrák konstrukciója alapvetően különbözik a magfizikai vizsgálatokhoz használt szikrakamrákétól. Előzőek- 15 nél ugyanis a mérési cél a rövid (0,1-1 mm) ionizációs nyomhosszúságú, kis- és közepes kvantumenergiájú gammasugárzás ionizációs kölcsönhatási helyének megállapítása, utóbbiaknál pedig a nagyenergiájú, nagy ionizációs nyomhosszúságú 20 részecskék pályájának (teljes ionizációs nyomának) láthatóvá tétele. Ennek megfelelően az izotópdiagnosztikai szikrakamrák kis, néhány mm-es szikraközzel épülnejí a néhány tíz centiméteres szikraközökkel épített magfizikai kamrákkal ellentétben. 25 A technika mai színvonalát a jelenleg ismert kamrakonstrukciók közül a leghaladottabbnak tekinthető, a C.E.A. (Commissariat de l'Énergie Atomique) által kialakított francia konstrukció képviseli. 30 A jelenleg ismert legnagyobb detektálási hatásfokú izotópdiagnosztikai szikrakamrák a nagy detektálási hatásfokot egyrészt xenon alapgáz-töltéssel, másrészt azzal érik el, hogy azok ionizációs kamrával sorbakötve készülnek oly módon, hogy a radioaktív sugárzás az általában belépőablakként is szolgáló katódelektródán át belép a kamrába, amelyben a katód és a vele párhuzamosan néhány centiméterre elhelyezett sík fémrács egy telítésben működő ionizációs kamrát alkotnak. A radioaktív sugárzás túlnyomórészt ezen ionizációskamra részben abszorbeálodik, melynek hatására felszabaduló elektronok a rács (mint ionizációskamra anód) felé indulnak. Ezeknek az elektronoknak egy része átfut a rácson és igy töltéshordozók injektálódnak a szikraközként kiképzett párhuzamos rács anódtérbe, ahol az elektron nyaláb belépési helyén szkra üt át. A hasznos szikrák kisebb részben a rács anód térben lejátszódó sugárzás abszorpciókból származnak. A szikrákat az átlátszó anódelektródán és kimenő üvegablakon át fényképezik. Amennyiben megfelelő kollimátorral a vizsgálandó területről kiinduló sugárzást a kamra belépő ablakára bocsátják a vizsgálandó radioaktív sugárzás elosztása megfelel a szikra eloszlásnak. A szikrakamrák szikraelektródáit (anód, rács) szigorúan párhuzamosan kell kialakítani. Ezt általában ékekkel állítják be. Sok gondot okoznak a szikraelektródák széleinél fellépő nem kívánatos spontán szikrázások, amelyeknek kiküszöbölésére a 163018
