162990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegőben és más gázkeverékekben kis mennyiségben jelen levő mérgező összetevők szelektív kimutatására ionizációs kamra segítségével
162990 vített 2 kvarccsőből, amelynek végén a gáz kilépésének oldalán van a 4 fúvóka, amelyen keresztül a felmelegített gáz, a fúvókával szemben elhelyezett közvetlen úton felhevített 5 fémtestre jut el, melynek a fúvókával szembenlévő oldalán a 6 visszaverőfelület vian kiképezve és ez a vele szemben áramló gázáram irányával szöget zár be; ezen a visszaverő felületein van a szilárd halmazállapotú reagens nükkeiloxid, — majd a gáaáram ezt követően a 10 csövön keresztül hagyja el az 1 reakciós kamrát. A 7 ionizációs kalmrát hengeralakú, kettős falú köpeny veszi körül. Ennek anyaga alumínium, vagy ehhez hasonló villamosan vezető anyag. A kettős falat alkotó 8 külső köpeny védőernyőként szolgál, míg ia 9 belső köpeny képezi a külső elektródát, amelyre az ionizációs-kaimra feszültségét kapcsoljuk. A gáz egy villamosságot szigetelő anyagból készített nyíláson keresztül lép be, amely a 7 ionizációs kamra homlokoldalán van elhelyezve, ahonnan a gáz és gőzkeverék az ionizációs térbe beáramlik. A 11 ionizációs sugárforrás, amely egyidejűleg a pozitív ionok mérő-, illetve gyűjtőelektródájául is szolgál (a külső elektródán levő pozitív feszültség mellett), áll egy olyan üreges, sárgaréztestből, amely a nyél fölött dugattyú alakban van megnyújtva, és amelynek felületén a ^-sugárzást létesítő izotóp 63 Ni van elhelyezve. A találmány szerinti kamraiméretek úgy vannak megválasztva, hogy a mérőelektródától kibocsátott teljes radioaktív sugárzás elnyelődik, így azt érjük el, hogy az ionizációs-kamrám kívül nem lép fel semmiféle sugárzás. Ebben a tekintetben különbözik ez a szerkezet az eddig ismert szerkezetektől, melyeknél az ionizációs kamra külső falán a tűrési határon levő adagot túllépő sugárzás kiimutatható. Az ionizációs kamra olyan villamos áramkörben van elhelyezve, melynek van egy 12 mérőellenállása, két változtatható 13, 14 ellenállása, melyek segítségével az egyenfeszültségű 15 feszültségforrásról a pozitív kamrafeszültség, ill. a negatív kompenzációs-feszültség előállítható és változtatható. Az ionizációs áram által a mérőelfanálláson létrehozott feszültségesés, valamint az ezzel szembekapcsolt kompenzációs feszültség különbségeit a 16 csatlakozóra kötött ele'ktroimos mérőműszerrel mérhetjük. A kompenzációs feszültség segítségével például a tiszta ilevegő esetén a fellépő feszültségesés a mérőellenálláson nullára kompenzálható, ezáltal pedig a levegőszennyeződés következtében fellépő eltérés is pontosan mérhető. Ezt a funkciót természetesen egy második ionizációs kamra is betöltheti, melyben az aerozolképződés kiküszöbölhető és amelynek segítségével a gáznyomás, a hőmérséklet, az átfolyó mennyiség stb. ingadozásai is elkerülhetők. 5 A 2. ábra a berendezés egy kiviteli alakját mutatja be, az ionizációs kamra és annak csatlakozása nélkül. A kvarecsőhöz, amelyet a 3 ellenállásfűtő szerkezet hevít, csatlakozik a 18 kvarokamra, amelyben a gázáram egy olyan nik-10 kelhuzalból álló 17 fűtő-tekercs van elhelyezve, amelynek felülete oxidálva van. Ez a fűtőtekercs veszi körül a reagens-anyagot, A 18 'kvarckamra a 7 ionizációs kamrához a 10 cső közvetítésével csatlakozik. 15 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás levegőben és más gázkeverékben kis 20 mennyiségben jelenlévő mérgező összetevők szelektív kimutatására, ionizációs kamra segítségével, azzal jellemezve, hogy a gázkeveréket szilárd halmazállapotú reagens anyagot tartalmazó fűtött reakciós térben a reagens anyag elgőzö-25 lögtetéséig melegítjük, majd az így nyert gáz és gőzkeveréket a reakciós térből kivezetjük, azután lehűtjük a keletkezett aerozolokait a gázárammal együtt ionizációs kamrába vezetjük, s ott az ionizációs áram csökkenését megmérjük. 30 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciótér előtt az oxigénmentes hordozógázhoz oxigént, vagy egyéb reagens gázokat keverünk. 3. Berendezés az 1. és 2. igénypontok szerinti 35 eljárás foganatosítására, ímelyben alaplemezzel és kettősfalú köpennyel lezárt ionizációs kamra van, melynek köpenye alkotja a külső elektródát, az ionizációs kamrán belül pedig heingeralakú belső elektróda van elhelyezve, mely egy-40 szersmind a sugárzó izotóp hordozója, azzal jellemezve, hogy a reakciós kamra (1) ellenállásfűtő szerkezettel (3) van körülvéve, s a gáz kilépési oldalon a kamra fúvókává (4) kiképzett vége egy olyan térbe torkollik, amelyben rea-4g gensanyagú, fűtött fémtest (5) ennek a fúvókával szemben levő végén pedig gázáram irányával szöget bezáró fémanyagú visszaverőfelület (6) van elrendezve, mely a reagens anyaghoz közdarab útján csatlakozik, a reagens anyagot kö,-0 rülvevő zárt térből pedig ionizációs kamrába (7) összekötő cső (10) vezet. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a reakciós kamrához kvarccső (2) útján kvarckaimra (18) csatla-55 kőzik, amelyben a reagens anyagot körülvevő fűtőtekercs (17) van elhelyezve. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 74.6472/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató 3
