162981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves termékek optikai fehérítésére pirazolin származékokkal

162981 9 10 formaldehiddel készült kondenzációs termékei, valamint esetleg részben acetilezett polivinil-al­koholok alkalmazhatók. Az anioncs vízben oldható vegyületek külö­nösen jól beváltak acetil cellulóz, gyapjú és fő­ként szintetikus poliamid rostok optikai fehérí­tésére. A vegyületek ezeken az anyagokon kitűnő fehérségi fokot kölcsönöznek, emellett előnyö­sen savas tartományban kb. 3—6 közötti pH-ér­tékeken alkalmazhatók. A kationos vízben oldható vegyületek főként bázikusan színezhető rostanyagok, mint pl. poli­akrilnitril rostok optikai fehérítésére felelnek meg. Optimális fehérségi fok a savas tarto­mányban kb. 3—6 pH-értékek között érhető el. A találmány szerinti vegyületek nagymoleku­lasúlyú szerves anyagokhoz azok megformázá­sa előtt vagy közben adhatók hozzá. így pl. fil­mek, fóliák, szalagok vagy alaktestek előállítá­sánál az optikai fehérítőket a présmasszához adjuk vagy a szálakká történő megfonás előtt azokat a fonóoldatban feloldjuk. Megfelelő ve­gyületek a polikondenzáció vagy a polimerizá­ció előtt is. mint pl. poliamid-6,6 esetében hozzá­adhatok a kisimolekulasúlyú kiindulóanyagokho^ A találmány szerint alkalmazandó I általános képletű vegyületek mennyisége az optikailag fe­hérítendő anyagra számítva tág határok között ingadozhat. A mennyiségi arány előkísérlete^ kel könnyen megállapítható és általában 0,01— 1% között változik. Az I általános képletű vegyületek felhasználha­tók színezékekkel, reduktív fehérítő szerekké" kikészítő szerekkel, lágyítószerekkel, mosósze­rekkel és mosás utáni kezelőszerékkel elkevert állapotban. Ha a találmány szerinti vegyületeket textilárú­ra mint szálbundára, szövetre, előnyösen szinte­tikus poliamidrostokból, acetilcellulózból vagy legalábbis 85% poliakrilnitrilt tartalmazó keve­rék-polimerizátumból készült textilanyagokra felvisszük, akkor különösen magas fehérségi fok érhető el oly módon, hogy a textilanyago­kat a nevezett vegyületek oldataival vagy disz­perzióival impregnáljuk, végül a kezelt anyagot hengerek között kifacsarjuk, míg száraz súlyá­ra számítva kb. 20—150% nedvességet tartalmaz. Az I általános képletű vegyületeket ilyen 0,01— 1% közötti koncentrációban, a terimék súlyára vonatkoztatva, visszük fel a textilanyagra. Ezt követően a textilanyagot kb. 100—220 C°, elő­nyösen 150—200 C° közötti hőmérsékleten szá­rítjuk, illetve hőkezeljük. A kezelési idő a min­denkor alkalmazandó hőmérséklettől függ és ál­talában kb. 20—300 mp-ig tart. Ennél az eljárás­nál különösen magas fehérségi fokok érhetők el, ha a kloccoló fürdőbe még a 729 261 számú belga szabadalomnak megfelelő segédanyagkeve­réket is adagolunk. A 3-helyzetben helyettesítetlen fenil-gyö­köt vagy a p-helyzetben halogén-atommal vagy egy alkoxi-, acilamino-, alkilamino- vagy dialkil­amino-csoporttal helyettesített fenil-gyököt tar­talmazó vegyületekkel szembén a taláiimány sze­rinti vegyületek jelentősen javult fényállóságuk­kal tűnnek ki (DIN 45004 szerint vizsgálva), kü­lönösen ha az anyagot egyidejűleg nedvesítjük, illetve a 95 808 számú svájci szabvány (SNV) szerint időjárás-állósági vizsgálatnak vetjük alá. A következő példákban a találmányt köze­lebbről ismertetjük anélkül, hogy ezzel az oltal­mi kört korlátoznánk. 1. példa. 145 súlyrész 3,4-diklórtoluol és 48,5 súlyrész alumíniuimklorid keverékébe szobahőmérsék­leten 38,1 súlyrész /?-Mórpropionilkloridot cse­pegtetünk be. A reakcióelegyet a gázfejlődés megszűnéséig keverésben tartjuk. Ezután 300 térfogatrész 2 n sósav és 150 súlyrész jég keve­rékét adjuk hozzá, további keverés után a fázi­sokat elválasztjuk, majd a szerves fázist vízzel semlegesre mossuk. Ily módon 163 súlyrész 3,3', 4'-triklór-6'-metil-propiofenon 3,4-diklór-toluolos oldatához jutunk. Az előzőekben kapott propiofenon származék oldatát 71,4 súlyrész 4-hidrazino-fenil-/?-hidro­xietil-szulfon 300 térfogatrész metanolban ké­szült és forrásban tartott szuszpenzió jába becse­pegtetjük. Az elegyet visszafolyató hűtő alkal­mazásával még 4 óra hosszat forraljuk, majd szobahőmérsékleten utólag keverjük és a kivált terméket leszívatjuk. A leszívatott terméket metanollal és vízzel többször mossuk, így 74 súlyrész l-[4"-(/?-hidroxietilszulfonil)-fenil]-3-- [3',4'-diklór-6'-metil-f enil] - A2 -pirazolinhoz jutunk (1. táblázat 5. sz. vegyület). A vegyület olvadáspontja dimetilformamidos átkristályosí­tás után 187—189 C°. 2. példa. 124 súlyrész l-[4"-(/?-hidroxietilszulfonil)­-fenil]-3-.[3',4'-diklór-6'-metilfenil]-zl2 -pirazolint keverés és jeges hűtés közben 360 térfogat­rész koncentrált kénsavba adagolunk. Az ele­gyet szobahőmérsékleten utólag még keverjük. A kapott oldatot 1350 súlyrész jég, 660 súlyrész konyhasó és 1350 térfogatrész víz keverékéhez folyatjuk hozzá, miközben a hőmérsékletet +10 C° alatt tartjuk. Ily módon az 1. táblázat 24. sz. vegyülete kénsav-észterének nátriumsóját kapjuk, amely a reakcióelegyből kiválik. Leszí­vatás után a még nedves savanyú nuccstermé­ket vízben adagoljuk, keverés és hűtés közben féltömény nátriumhidroxiddal 6 pH-értékre ál­lítjuk be, 84 súlyrész kristályos nátriumszulfi­tot adunk hozzá és visszafolyató hűtő alkalma­zásával másfél óra hosszat forraljuk. Ezután le­hűlni hagyjuk, leszívatjuk és a nuccsterméket 4500 térfogatrész vízben feloldjuk. Az oldatot 95 C°-on szilikagéllel derítjük, majd 80 súlyrész konyhasó hozzáadásával az l-[4"-(/?-szulfoetil­-szulf onü>f enil] -3-,[3',4'-diklór-6'-metil-f enil] -A-­-piräzolint (1. táblázat 26. sz. vegyület) kristá­lyos alakban leválasztjuk. Az elegyet lehűlni hagyjuk, leszívatjuk és a terméket 1000 tér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents