162968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves bevonat előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XII. 29. (EE—1614) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. I. 17. (P 16 46 037.0) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975. I. 31. 162968 Nemzetközi osztályozás: B 01 k 5/00; B 01 k 5/02; C 23 b 13/00 /-'• Feltaláló: Weigel Jürgen vegyészmérnök, Illingen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: ECM-Gesellschaft für elektrochemische Materialbeschichtung mbH & Co. KG. cég, Frankfurt (Main), Német Szövetségi Köztársaság Eljárás szerves bevonat előállítására A találmány tárgya itökéJetesített eljárás szerves bevonatoknak vizes diszperzióból, vezetőképes anyagokra elelktookémiai úton történő leválasztására. Számos kísérlet vált már ismeretessé szerves anyagoknak, pl. kaucsuknak, szintetikus vagy természetes gyantáknak és műanyagoknak vizes diszperziókból fémekre vagy más elektromosan vezető tárgyakra elektrokémiai úton történő leválasztására. Ujabban növekvő mértékben alkalmaznak olyan vizes bevonószerekeit, amelyekben műgyanták vannak oldott állapotban. Műgyanta-kötőanyagként ilyen eljárásokhoz különösen az ammóniával és/vagy aminokkal semlegesített vagy gyengén lúgossá és ezzel 15 oldhatóvá tett oly műgyanták váltak be, amelyek molekulájukban számos savas csoportot tartalmaznak (elektroforézises lakkozás). Az ismert eljárások abból indulnak ki, hogy a szerves bevonat leválasztása lényegileg elektroforézises folyamaitok útján történjék. Ebből a óéiból a leválasztáshoz alkalmazott szuszpenziók, emulziók ill. oldatok elektromos vezetőképességét igyekeztek lehetőleg alacsonyan tartani. Általában az ismert eljárásokban a fürdők fajlagos elektromos vezetőképessége kb. 400— 2000 pS-cnT1. Az elektroforézises lakkozás esetén a fürdők nagyobb vezetőképessége gyakran zavarokat 10 20 25 30 okoz a folyama/tban, pl. tűszúrásszerű mélyedések mutatkoznak a lakkfilmben. Ezént gyakran különleges eljárás technikai rendszabályokat alkalmaznak annak érdekében, hogy elektrolitok ne kerüljenek a fürdőbe. Az ismert munkamódszerek azonban gyakran nem adnak kielégítő eredményeiket. így a műanyagokkal és műgyantákkal történő elektrokémiai bevonás esetén gyakran tapasztalják; hogy a leválasztott film tapadóképessége és fogásállósága túlságosan csekély. A leválás gyakran szivacsos alakban tönténik. A kívánt bevonatok leválasztásához rendszerint viszonylag hosszú, több peerees kezelési időkre van szülkr ség. Hátrányos az is, hogy az elektroforézises lakkozófürdők igen érzékenyek a pH~értékfcej szemben, ami a fürdő üzemének különleges felügyeletét teszi szükségessé. Azt találtuk, hogy jól tapadó és az eddigeknél jobb minőségű szerves bevonatokat képezhetünk igen rövid kezelési időkkel, elektrokémiai úton elektromosan vezető tárgyakon, különösen fémtárgyakon, oly módon, hogy az elektromosan vezető tárgyak anódként vagy katódként kapcsoljuk és egy előreagáltatott és/ vagy teljesen kiireagált műanyag elektrolitként ható vizes diszperziójába merítjük az anódként vagy katódként kapcsolt vezetőképes tárgyat, elektromos potenciál létesítése mellett; a talál-162968