162967. lajstromszámú szabadalom • Csévetest előnyösen lépcsős vasmagozású, közepes teljesítményű indukciós tekercsekhez és eljárás annak készítésére

3 A találmány lényege egy olyan csévetesit, mely előnyösen használható lépcsős vasmagozá­sú közepes teljesítményűül—25KVA) indukciós tekercsekhez. Alakja négyzet, vagy téglalap, melynek sarkai 30—60°, de kedvezően 45° szög- 5 érték alatt le vannak törve. A találmány egy­ben eljárás a csevetest előállítására, illetve annak oldallapjainak felfogására. Az eljárás lé­nyege az, hogy a csevetest kiterített palástjának szélén, a sarokletörések helyén T alakú bevágá- 1° sokat készítünk, így a palást osévetestité hajlítá­sakor a szélelken keletkező ütközők az oldal­lapokat tartják. A találmány szerinti csévetestet rajzok segít­ségével könnyebben érthetjük meg. 15 Az 1. ábra a találmány szerinti csévetestet mutatja axonornetrikusan: A 2. ábrán a csévettest kiterített palástjának egy részletét láthatjuk, míg a 3. ábra az egyik oldallap kiképzését ábrázolja. 20 A találmány szerinti csevetest három alkat­részt (tartalmaz; úm. az 1 palástot és két végén a 2 oldallapokat. Az 1 palást keresztmetszete olyan négyzet, vagy téglalap alakú, melynek sarkai le vannak törve. 25 A 3 sarokletörések a négyzet vagy téglalap oldalaival 30—60°-os, de előnyösen 45°-os szö­get zárnak be. Az így kialakított csévetest4íeresztaietszettel elérhető, hogy a tekercselésnél a nagyobb át­mérőjű huzalt nem 90°-os, hanem csupán 120— 150°-ps szögben kell hajlítani. Ezen hajlítási szö?értékek eléréséhez az is szükséges, hogy a. 3 sarokletörések oldalhosszúságai a huzal haj­lítási sugarának többszöröséi legyenek. Az elér- 3S hető minimális hajlítási sugár növekszik a fel­tekercselendő huzalátmérő növekedésével. A na­gyobb huzalátmérő alkalmazásaira nagyobb ttel­jesítményű indukciós tekercsek készítésekor van szükség, mely utóbbiaknál viszont a szükséges i0 vassmag-keresztmetszet is növekszik. Követke6 zésképpen a 3 sarokletörések oldalhosszúságai a vasmag-méretek függvényei. Tapasztalati ada­tok alapján a 3 sarokletörések oldalhosszúságai akkor optimálisak, ha azok téglalap kereszt- 4S metszetű csevetest esetén rövidebb oldal, négy­zetnkeresztmetszetű csevetest esetén az egyik oldal hosszúságának 0,18—0,3-szorosai. A talál­mány szerinti csevetest 1 palástját egyetlen szi­getelőanyag-lemezből készíthetjük. A síkban ki- 50 terített szigetelőanyag-lemezbe a hajlítások he­lyén 4 élbenyomásokat készítünk, melyek mély­sége a szigetelőanyag lemezvastagságának 0,3— 0,ötszöröse. Így iefaajlítás nagyobb lemezvastag­ság esetén is könnyebbé válik. 55 Az 1 palást összehajlításakor szembetalálkozó 5 lemezvégek helyét célszerűen úgy válasszuk meg, hogy azok a vasmag-lemezek lapjával, és nem azok éleivel legyenek szemben. 60 A találmány szerinti csevetest 1 palástjának széleit úgy is kialakíthatjuk, hogy az alakjánál fogva 2 oldallapokat rögzítse. E célra az 1 pa­lást kiterített lemezébe T alakú 6 kivágásokat 65 4 készítünk. A T alakú 6 kivágásokat úgy készíti jük el, hogy a T alakok felső keresztirányú ágai a 3 sarokletörések hosszúságaival egyenlő hosz­szúak és párhuzamosak az 1 palást szélével. A T alakok függőleges szárai a 3 sarokletörések oldalfelezőivel esnek egybe és, az 1 palást szé­léig tartanak. Így az 1 palást szélein négy-jiégy darab T alakú 6 kivágás lesz. A 3 sarokletö­rések egy-egy lapján két olyan T alakú 6 kivá­gás lesz, mely T alakok egymásnak tükörképei. A kivágások vastagsága célszerűen a 2 oldal­lapok lemezvastagságának 1—1,5-szereséval egyenlők. A T alakok felső keresztirányú ágai az 1 palást legalább egyik oldalán, annak szé­létől egyenlő távolságban vannak, mely távol­ság célszerűen az 1 palást lemezvastagságának 2—ötszöröse. A 4 élbenyomásokat úgy készítjük, hogy azok az 1 palást lehajlásainak helyén az egymással szemben levő T alakú 6 kivágások között, a T alakok felső keresztirányú ágainak vécéig ér­jen. Így az 1 palást lehajtása után a T alakok felső keresztirányú ágai és az 1 palást széle közötti részek lehajitatlanul maradnak. A lehaj- . tatlanul maradt 7 ütközők tartják a 2 oldal- v lapokat. Nagyobb méretű csévetesitek készítésénél, elő­nyösen téglalap-keresztmetszet kialakításakor a hosszabb oldalak mentén a 2 oldallapokon 8 csa­pokat készítünk. A 8 csapoknak az 1 paláston metfelelő helyeken 9 nyílásokait vágunk, me­lyekbe az 1 palást és 2 oldallapok összeiUesáíé­sekor a 8 csapok illeszkednek. Így a 2 oldal­lapok és az 1 palást között nagyobb méretű csévetestek készítése esetén biztos mechanikai rögzítés jön létre. A találmány szerinti csevetest több előnnyel rendelkezik a korábbi — hasonló célra készült —•. csévetestekkel szemben. Előállítása rendkívül egyszerű. Tömeggyártáshoz egyszerű szerszá­mok készíthetők, ami pontos mérettartásit tesz lehetővé. Összeszerelése esupán a kivágott lemezek összeillesztéséből áll. A vasmag-kitöltési tényező lényegesen nagyobb a korábbi kialakításokikai szemben és ehhez csupán két, vagy nagyobb méretű csévetesteknél, háromféle szélességű vas­maglemez felhasználása elegendő. A huzal fel­tekercseléséhez a sarokletörések alkalmazásával kis hajlítási munkára van szükség, mely egyben a huzal keresztmetszetének csekély alakválto­zását is jelenti. Szabadalmi igénypontok: 1. Csevetest, előnyösen lépcsős vasmagozású, közepes teljesítményű, indukciós tekercsekhez, azzal jellemezve, hogy palástja olyan, négyzet vagy (téglalap alakú, melynek sarkai 30—60°, előnyösen 45° szögérték alatt le vannak törve és a letörések oldalhosszúsága a teljes vasmagr szélességnek 18—301%-^a. 2

Next

/
Thumbnails
Contents