162958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább két különböző triazin-származékot intermolekuláris vegyületként tartalmazó herbicid szerek előállítására
162958 11 12 Az intermolekuláris vegyületek zsugorítással történő képzését sikerült poláros oldószerek adagolásával is meggyorsítani. Ilyen reakeió-aktivátorokként például a toluolt, acetonitrilt, N-metil-2-pirrolidont, dibutilftalátot és dimetil- 5 formamidot nevezzük meg, amelyek 0,1—10 súly% mennyiségben adagolva a reakcióidőt adott hőmérsékleten nagymértékben csökkentik. Így például, ha 5% dimetilformamidot 65 C°-on adagoltuk, már csak 1 óra reakcióidőre volt 10 szükség ahhoz, hogy 2-metiltio-4-etilamino-6--terc.butilamino-s-triazinból és 2-klór-4-etilamino-6-terc.butil-amimO'-s.-triazinból képezett intermolekuláris vegyületet kapjunk 90% feletti kitermeléssel. 5% dimetilformamid adagolásánál 15 és 80 C°-os hőmérsékleten már 30 perc reakcióidő elegendő volt ahhoz, hogy 90% feletti kitermelést érjünk el. Ilyen reakciógyorsítók adagolása különösen ajánlatos olyan intermolekuláris vegyületek elő- 20 állításánál, amelyek képzése szokásos körülmé'nyék között lassabban megy végbe, különösen olyanoknál, amelyek Atrazint tartalmaznak 2--klór-s-triazin komponensként, mivel ott az átalakulás a szokásos körülmények között különö- 25 sen lassan megy végbe. A következő példákban az intermolekuláris vegyületek előállítását írjuk le közelebbről. Ezt követően példákat adunk olyan, találmány szerinti tartós szerek (permetezőporok és szuszpen- 30 zió-koncentrátumok) előállítására, amelyek intermolekuláris vegyületeket tartalmaznak hatóanyagokként. A példákban a részek súlyrészeket jelentenék, a hőmérsékleteket pedig Celsius-fokokban adjuk meg. 35 1. példa a) Egy 2 liter űrtartalmú edényben 820 g 2- 40 -metiltio-4-etilamino-6-Jterc.butila!mii no-s-triazint és 180 g Atrazint 120 C°-ra melegítünk és alaposan átkeverünk. Az elegyet ezután 90 C°-ra lehűtjük és 4 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. A keletkezett kristálytöm- 45 böt az edényből eltávolítjuk, egy aprítóban feldaraboljuk és egy visszacsapó-tányérőrlőben finomra őröljük. A kapott por 90% feletti menynyiségben intermolekuláris vegyületből áll és a kívánt készítménnyé feldolgozható. 50 b) Egy 1000 literes fűthető üstben 490 kg 2-m:etiltio-4-etilamino-6-tei rc.butilamino-Sr-triazint és 110 kg 2-klór-4-etilamino-6-terc.butilamino-s-triazint llü°-on megolvasztunk. Egy 1 m hosszú golyósmalomban (átmérő 0,8 m) már 55 kristályosodott intermolékuláris vegyületből 20 kg mennyiséget 50°-ra melegítünk. A golyósmalmot ezen a hőmérsékleten tartjuk és az olvadékot betápláljuk. Az olvadék beadagolását a golyósmalom egyik végén és a kristályosodott ve- 60 gyület elvételét úgy állítjuk be, hogy az óránkénti áthaladási teljesítmény 150 kg keveréket tegyen ki. Ily módon durvaszemcsés port kapunk, amely 90%-on felüli mennyiségben intermolekuláris vegyületből áll és finomőrlésre vagy 65 közvetlenül készítménnyé való feldolgozásra továbbíthatjuk. c) Egy 1000 literes fűthető üstben 410 kg 2--metiltia-4-etilamino-6-terc.butilamino-s-triazint 120°-on megolvasztunk. Az olvadékban azután 90 kg 2J klór-4-etilamino-6-izopropilamino-s-triazint feloldunk. Ezt követően a homogén olvadékot 105—110 C°-ra lehűtjük és 10 kg szilárd intermolekuláris vegyületet, amely a két s-triazinból keletkezett, oltócsíraként az olvadékba viszünk és az egészet összekeverjük. A beoltás után az olvadékot legalább 100 kg-os tartályokba töltjük (ilyen tartályok: vashordók, bádogtartályok vagy papírzsákok). A tartályokat szobahőmérsékleten állni hagyjuk azért, hogy az olvadék elég lassan hűljön le és így az intermolekuláris vegyület kialakuljon. A tartályokat 1—-3 nap múlva eltávolítjuk. Ily módon olyan kristálytömböt kapunk, amely 90%-on felüli mennyiségben intermolekuláris vegyületből áll és előaprítás, majd őrlés útján készítményekké dolgozható fel. 2. példa a) 80 g 2-metiltio-4-etilamino-6-terc.butilaminoi-s-triazint és 20 g 2-(4-klór-6-etilaminol,3,5-triazin-2-il-amino)-2-metil-propíonitrilt 200 ml metanolban forralás közben feloldunk. Lehűlésnél olyan kristályok képződnek, amelyek 16,5% 2-(4-klór-6-etilamino-l,3,5-triazin-2-il-aminO')-2-metilpropianitrilt és 83,5'% 2-metiltio'-4-etilamino-6-terc.butilamino-s-tríazÍ!nt tartalmaznak és tiszta intermolekuláris fázisból állnak. Leszívatás és szárítás után 60 g kristályos terméket kapunk (olvadáspont 106°, Röntgendiagramm mellékvonalak nélkül). b) 85 g 2-metiltio-4-etilamino~6-tere.butiI-amino-s-triazint és 15 g 2-klór-4~etilamino-6--terc.butilamino-s-triazint 65°-on 24 óra hosszat szárazon egy üvegedényben melegítünk és utána az elegyet 50°-on 750 g acetonitrilben feloldjuk. Az oldatot ezután lassan lehűlni hagyjuk és közben több órai állás után nagy rombuszos kristályokat kapunk. Ezek a kristályok 17,5% 2-klór-4-etilamino-6-terc.butilamino-s-triazint és 82,5% 2-metil'tio-4-etilamino-6-terc.butilamino-s-triazint tartalmaznak és 109°-os bomlásponttal rendelkeznek. c) 80 g 2-metiltio-4-etilamino-6-terc.butilamino-s-triazint és 20 g Atrazint 250 g 50% hexánból és 50% acetonból álló elegyben a forráspontnak megfelelő hőmérsékleten oldunk; az oldatot azután pedig lehűlni hagyjuk. A képződött 40 g kristályos anyag leszívatása és szárítása után a Röntgen-diagramm 90%-nál nagyobb intermolekuláris vegyülettartalomra utal. A kristályos terméket közvetlenül vagy előőrlés után a kívánt készítményekké dolgozhatjuk fel. 3. példa Egy 450 literes lapátos szárítóba, amelyet előzőleg 80°-ra melegítünk és amely percenként 10 R
