162952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kvaterner tenil-foszfónium-sók előállítására és ezeket hatóanyagként tartalmazó növényi növekedést szabályozó szerek

162952 21 22 vei határoztuk meg, a teljes növénymagasság és az első háromlevelű levél szárhosszúságának meghatározásával. Ezenkívül meghatároztuk a klorofill százalékos bomlását az első és a három­levelű levelekben. A hatóanyagokat, alkalmazott hatóanyag­mennyiségeket és a kapott eredményeket a közölt XII. táblázatban adjuk meg. Megjegyzések: * A növények a kémiai károsodás miatt el­pusztultak, ?* az első levelek 50%-a lehullott és a mara­dék 70%-os klorofill-veszteséget mutatott. Következtetés: A IV képletű vegyülettel vég­zett levélpermetezéskor azt tapasztaltuk, hogy kisebb klorofill-lebontó hatás lépett fel, mint az ismert vegyület esetében. Sokkal jelentősebb azonban az a tény, hogy az ismert hatóanyag 10 000 ppm alkalmazott mennyiség esetén sokkal fitotoxikusabb volt és egyáltalán nem lehetett meghatározni kémiai hatást, míg 1000 ppm alkalmazott mennyiség esetén még mindig elpusztult az első levelek 50 %-a. Ezzel szemben a IV képletű hatóanyag ese­tén egy esetben sem hullottak le az első levelek. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 10 15 20 25 nol oldatában. Erős keverés közben hozzáadjuk 4,9 g (0,05 mól) káliumtioeianát 60 ml acetonnal készített oldatát. Az azonnal képződő káliumklorid-csapadékot állni hagyjuk, majd szűréssel eltávolítjuk. Az ol­dószert a szűrletből sztrippeléssel eltávolítjuk, a maradékot etilacetátban felvesszük és leszűrjük, hogy a reagálatlan kiindulási anyagokat eltávo­lítsuk és újra sztrippeljük. A kapott sárga színű olajszerű anyag hexánnal kezelve megszilárdul. 18,6 g (97%) 5-klór-2-tenil-tri-n-butil-foszfó­nium-tiocianátot kapunk 36 C° olvadásponttal. Hasonlóképpen eljárva állíthatjuk elő az aláb­bi XIV. táblázatban felsorolt vegyületeket. XIV. táblázat Vegyület képletszáma Op. C° Törésmutató XV. folyékony nn°: 1,5243 XVII. folyékony nTM: 1,5544 XVI. folyékony riD5 : 1,5282 XXII. 79—80,5 XXIII. 49—51 XXIV. 58—60 XXV. 74—76 13. példa 249 g (1,5 mól) 5-klór-2-tenilkloridot feloldunk 1000 ml vízmentes dietiléterben, és egy óra alatt, szobahőmérsékleten, erős keverés közben hozzá­adunk 303 g (1,5 mól) tri-n-butilfoszfint. 20 perc múlva fehér színű csapadék kezd kép­ződni, az elegyet ezután 5 napon keresztül állni hagyjuk, a csapadékot szűréssel elválasztjuk, vízmentes éterrel mossuk és levegőn szárítjuk. 386,5 g (70%) 5-klór-2-tenil-tri-n-butil-foszfó­niumkloridot kapunk 157—159 C° olvadáspont­tal. Hasonlóképpen eljárva állíthatjuk elő az aláb­bi XIII. táblázatban felsorolt vegyületeket. XIII. táblázat let képletszáma Op. C° V. 124 —129 VI. 145 —147 VII. 218 —224 VIII. 160 —162 IX. 226 —230 XXVII. 240 —241 X. 116 —120 XI. viaszszerűen, szilárd XIX. 302 —305 XVIII. ragacsos szilárd XII. 73 —75 XIII. 70,5—72 14. példa 18,5 g (0,05 mól) a 13. példa szerint előállított 5-klór-2-tenil-tri-n-butil-foszfónium-kloridot feloldunk 190 ml aceton és 10 ml vízmentes eta-30 15. példa 10,0 g (kb. 0,03 mól) 13. példa szerinti módon előállított 2-tenil-tri-n-butil-foszfóniumklori-35 dot feloldunk 50 ml forró etanolban, és a visz­szafolyató hűtő alatt forralt 200 ml etanollal ké­szített 5,1 g (0,03 mól) ezüstnitrátot tartalmazó oldathoz erős keverés közben hozzáadjuk. Az azonnal képződött fehér színű ezüstklorid-40 -csapadékot ülepedni hagyjuk, majd szűréssel eltávolítjuk. Ezután az oldószert a szűrlettől sztrippeléssel elválasztjuk. A kapott sárga színű olajszerű anyag etilacetáttal kezelve megszilár­dul. 45 7,4 g (71%) 2-tenil-tri-n-butil-foszfóniumnit­rátot kapunk, amelynek olvadáspontja etilace­tátból végzett átkristályosítás után 87—87,5 C°. Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő a XXI képletű vegyületet, amelynek olvadáspontja 50 119—121 C° Meg kell újra állapítanunk, hogy az összes megnevezett vegyület, amely a találmány oltal­mi körébe tartozik, egy vagy több növénynöve­kedést szabályozó tulajdonsággal rendelkezik, 55 ezen túlmenően fitotoxicitásuk alacsony és az emlősállatokra nézve is csak kis mértékben mér­gezőek, így minthogy a melegvérű állatok jól el­viselik őket, növénynövekedés szabályozására használhatók, így például a növekedés gyorsítá-60 sara vagy késleltetésére. Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy a fenti példák csak szemléltetésre szolgálnak és nem je­lentenek korlátozást, a találmány értelmében különböző változtatásokat és módosításokat esz-65 közölhetünk. 11

Next

/
Thumbnails
Contents