162936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ureidofenilguanidinek előállítására, valamint az azokat tartalmazó fungicidek
162936 nem károsítják, és melegvérüékkel szemben csak igen kis mértékben toxikusaik. Ha a találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként N-2Haminofenil-N'-n-butil-karbamidot és NjN'-bisz^karbmetO'Xi-izotiokarbamid-S-metilétert használunk fel, az A) reakcióegyenletben vázolt f olyamat megy végbe. A kiindulási anyagként felhasználható 2-ureido-anilin-származékok a (II) általános képletnek felelnek meg. A (II) általános képletben X előnyösen metil-, etil-, izopropil-csoportot jelent, n jelentése O vagy 1,.R és R' hidrogénatomot képvisel, R" 1—12 szénatomos alkil-csoportot, benzil- vagy dimetiljamino-esoportot jelent, A (II) általános képletű 2-ureido-anilin-származékok közül példaként a következőket említjük meg: 2-amino-fenil-karbamid, N-2-amino-fenil-N'-metil-karbamid N-2-amino-fenil-N-bu-til-karbamndd, N-2J aminoi-fenil-N'-o , ktil-karbamid, N-2-amino-fenil-N-dodecil-karba.mid, N-2--amino-fenil-N'-2-metoxietil-karbamid, N-2--amino-f enil-N '-benzil -teafbami d. A kiindulási anyagként felhasznált 2-ureido-anilin-savszármazékok legnagyobb része ismert vegyület [Beilsteins Handbuch der organischen Chemie 13. kötet 20—32. oldal, Berlin 1930; 13. kötet, 1. pótkötet 8—10 oldal, Berlin 1933; 13. kötet 2. pótkötet 14—23. oldal, Berlin—Göttingen—Heidelberg 1950]. Az új (II) általános képletű vegyületeket a megfelelő nitrovegyületek redukálásával vagy katalitikus hidrogénezésével állíthatjuk elő. A reagensként felhasznált izotiokarbamidéterek a (III) általános képlettel jellemezhetők. A (III) általános képletben R'" előnyösen metiletil- vagy propil-csoportot, míg R" " előnyösen metil- vagy etil-csoportot jelent. A (III) általános képletű vegyületek egy része ismert [Olin és Dains: J. Am. Chem. Soc. 52, 3326 (1930) és 2 933 502. sz. USA-szabadalom]. Az új (III) általános képletű vegyületeket a megfelelő S-alkilizotiokarbamidéterek és klórhangyasavalkilészterek ekvivalens mennyiségű lúg jelenlétében végrehajtott reakciójával állíthatjuk elő. A (III) általános képletű vegyületek közül példaként a következőket említjük meg: N,N'-bisz-karbmetoxi-izotiokarbamid-S-etiljéter, N, N'-bisz-karbetoxi-izotiokarbamid-S-metiléter és N, N'-bisz-karbopropoxi-izotiokarbamid-S-metiléter. A reakcióban hígítószerként bármilyen poláros szerves oldószert felhasználhatunk. Oldószerként előnyösen alkoholokat, így metanolt, etanolt vagy izopropanolt, alkoholok vízzel, ketonokkal, így acetonnal, vagy éterekkel, így dioxánnal vagy tetrahidrofuránnal készített elegyeit, továbbá vizes acetont alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete viszonylag széles határok között változhat. A reakciót rendszerint 50—120 C°-on, előnyösen 60—100 C°-on hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során 1 mól 2~ui, eido-anilin-származékot rendszerint 1 mól izotiokarbamid-éterrel reagáltatunk. A hozam nem változik lényegesen, ha valamelyik reagenst legföljebb 20%-os fölöslegben alkalmazzuk. A reakciót célszerűen a felhasznált oldószer forráspontján hajtjuk végre. Melléktermékként alkilmerkaptán képződik. A reakció-5 elegy lehűtése során a végtermékek kikristályosodnak és szűréssel elkülöníthetők. A vétgermékeket kívánt esetben átkristályosítással vagy átcsapással tisztíthatjuk. A találmány szerint előállított vegyületek erős fungicid hatással rendelkeznék. A vegyületek a fungicid hatás eléréséhez szükséges mennyiségben nem károsítják a kultúrnövényeket, és melegvérüékkel szemben igen kevéssé toxikusak. A fentiek alapján az (I) általános képletű vegyüle-15 tekét a mezőgazdaságban fungicid hatású növényvédőszerekként alkalmazhatjuk, elsősorban az Arxhimycetes, Phycomycetes, Scomycetes, Basidiomycetes és Fungi imperfecti gombafajok által okozott megbetegedések megelőzésére és 20 kezelésére. Az (I) általános képletű hatóanyagok széles fungicid hatásspektrummal rendelkeznek, és egyaránt alkalmazhatók a föld feletti és föld alatti növényrészeket károsító gombák, valamint 25 a magokon keresztül fertőző kórokozók pusztítására. Az (I) általános képletű vegyületek különösen a lisztharmatot okozó gombákkal szemben hatásosak. Ebbe a csoportba elsősorban az Erysiphaceae családba tartozó gombafajok sorolhatók; a legfontosabbak közül az Erysiphe, Uncinula (Oidium), Sphaerotheca és Podosphaeragombafajokat említjük meg. E gombafajok közül a mezőgazdaság szempontjából a következők a legfontosabbak: Erysiphe ciohoracearum, Podosphaera leucotricha és Uncinula necator. A találmány szerint előállítható hatóanyagok a fentieken kívül a rizsnövények károsodásainak megelőzésére és kezelésére alkalmazhatók. 40 Az (I) általános képletű vegyületek előnyös fungicid hatást fejtenék ki a Piricularia oryzae-val és Pellicularia sasakii-val szemben, és egyidejűleg mindkét kórokozó pusztítására felhasználhatók. Az (I) általános képletű vegyületek utóbb 45 említett tulajdonsága igen előnyös, ugyanis e két kórokozó pusztítását mindeddig csak egymástól eltérő kémiai szerkezetű növényvédőszerekkel sikerült megoldani. Az (I) általános képletű vegyületek a megelőző hatáson kívül gyógyító és 50 szisztemikus fungicid hatást is kifejtenek. A találmány szerint előállított hatóanyagokat a rizst vagy más kultúrnövényeket károsító egyéb gombák, így a Cochliobolus myiabeanus, Mycosphaerella musicola, Cercospora persona-55 ta, Botrytis cinerea, Alternaria-gombafajok, Verticillium alboatrum, Phialophora cinerescens és Fugarium-gombafajok, valamint a Xantho^ manas oryzae baktérium pusztítására is felhasználhatjuk. 60 Az (I) általános képletű hatóanyagokat a felhasználás céljának megfelelő, növényvédőszerként alkalmazható készítményekké, pl. oldatokká, emulziókká, emuigeálható koncentrátumokká, szuszpenziókká, pépekké és granulákká ala-65 kíthatjuk. Az említett készítményeket ismert 2
