162910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lakkipari műgyanták folyamatos előállítására
3 162910 4 b) alkoholízises alkidgyantagyártás, c) acidolízises alkidgyantagyártás. Mindhárom technológia jellemzője, hogy a reakció során megkülönböztetünk poliaddíciós, polikomdenzációs és polimerizációs fázisokat. Mellékreakcióként elkerülhetetlenül átésztereződés, és/vagy dehidratáeió is lejátszódik. Ezen reakciók irányítására és gyorsítására különböző technológiai módszerek alkalmazhatók. A szakaszos technológiával működő reaktorokban ezek időben és térben való elválasztása azonban nem oldható meg. A reakció hőmérséklete 120—300 C° között változik. A telítetlen dikarbonsavaikat tartalmazó poliészterek vinilmonomierekben oldva ún. 100'%-os testtartalmú műgyantává polimerizálódnak és a korszerű műgyantalakkok csoportjába tartoznak. A reakció során poliaddíciós és polikondenzációs folyamat játszódik le, melyet a levegő oxigénje károsan befolyásol, ezért a készülék kiképzése eltér a hagyományos lakkipari műgyantagyártó készülékektől. A víz eltávolítása azeotrópos deszitilláció alkalmazásával történik. A reakció hőmérséklete 180—220 C° között változik. A műgyanta oldása vinilmonomerben 70 C° alatt célszerű. Az abietinsav, linolsav, melainsav Diels-Aldeir-típusú reakciója eredményeként képződő műgyantákat az ún. adduktumok csoportjába sorolják. Gyártástechnológiai szempontból előállításukra jellemző, hogy az adduktuni-képzést észterezés követi a műgyanták savszániának csökkenése céljából. Ilyen típusú műgyanták pl. a maleinát gyanták, maleinát olajok. Az előállítási hőmérséklet 160—260 C° között változik. Mindhárom felsorolt típusba tartozó műgyanta előállítása tehát azonos berendezésekben nem oldható meg az eltérő reakcióvezetés, hőmérsékleti és nyoimásHkörülniények folytán. A lakk- és festékipari fejlődésével a műgyantagyárak speciális műgyantagyártó berendezések kifejlesztésére törekedtek, amelyek jellemzője a szakaszos, sarzsszerű gyártás. A növekvő igény kielégítését a reaktorok térfogatának növelésével igyekeztek követni. A hazai műgyantagyártás területén a korábbi 1—2 m3 -es készülékekről 3—6 m3 -es készülékekre tértek át, sőt 15—20 m3 -es térfogatú berendezések gyártása is tervezve van, Ebben az esetben is csak 600—800 kg/óra teljesítmény érhető el. Ilyen berendezések előállítása rendkívül költséges, automatizálásuk nem oldható meg, üzemeltetésük nehézkeis és nem biztonságos, nagy a gélesedési és selejtképződési veszély. A lakkipari műgyanták gyártásának fentiekben említett technológiai és gazdaságossági problémáinak ismeretében jelentős műszaki problémát jelent folyamatos módszer és erre alkalmas univerzális lakikipari berendezés kidolgozása és megszerkesztése. A találmány értelmében lakkipari műgyanták folyamatos előállítására úgy járunk el, hogy a kiindulóanyagok homogenizált ós előmelegített keverékét célszerűen hat tálcából álló függőleges elhelyezésű reaktor legfelső tálcájára folyamatosan adagolva azt a reaktoron gravitációs 5 úton folyadékalakban átvezetjük, az egyes tálcákon kialakuló folyadéktérben enyhén turbulens áramlást hozunk létre, mimellett a folyadéktér feletti páratérben a reakcióelegy mindenkori hőmérsékletének megfelelő folyadékfázissal 10 egyensúlyban levő gőzfázisból és a reakcióelegy folyadékcseppecskéiből álló folyadék és gőzfázisból álló függönyszerűen szétosztott elegyet alakítunk ki, ezt a reakcióelegyet fokozatosan emelkedő hőmérsékleten 120—300 C° közötti hő-15 méirséklettartományban a reaktoron átvezetjük, a reakciótér legmagasabb hőmérsékletű részébe xilolt vagy inert gázt vezetünk be szakaszosan vagy folyamatosan a lefolyó reakcióeleggyel ellenárambaín, a kész gyantát a legalsó tálcán visz-20 szahűtve elvezetjük, a legfelső tálcáról pedig a bevezetett xilolt vagy inert gázt a magával ragadott melléktermékekkel együtt elvezetjük. A xilolt előnyösen a legmagasabb hőmétrsék-25 létű reakciótérbe vezetjük be, a kész gyanta hőmérsékletének csökkentése céljából. A képződött gyanta összsúlyára számítva mintegy 5% xilolt adagolunk. Standolaj előállítása esetén a homogenizált 30 standolaj komponenséket 160 C° körüli hőmérsékleten a reaktorba bevezetjük és a reaktorban 260—290 C° közötti hőmérsékleten valamely iners gáz ellenáramban történő bevezetése közben reagáltatjuk. 35 Alkidgyanták előállítása esetén a homogenizált reakciókomponenseket 140 C° körüli hőmérsékleten a reaktorba bevezetjük, 180 C° körüli hőmérsékleten poliaddíciós reakciót, 260 C°-ig terjedő hőmérsékleten polikoindenzációs reakciót, 40 majd 270 C°-ig terjedő hőmérsékleten polimerizációs reakciót folytatunk le, míg ellenáramban xilolt vezetünk be. Poliészterek előállítása esetén a homogenizált 45 reakció komponenseket 120 C° körüli hőmérsékleten a reaktorba vezetjük, majd a reaktor egyes tálcáin 160—220 C° közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, míg eltanáramban xilolt vezetünk be. A folyamatos úton történő lakkipari műgyan-50 ta előállítására a találmány szerint használt berendezés azzal jellemezhető, hogy a reaktor legalább 6 függőleges elhelyezésű tálcából, amely hengeres palásttal határolt és fűthető köpennyel van ellátva, a nyersanyag keverék adagolására 55 szolgáló csővezetékből, és a reaktor legfelső tálcáján gőzelvezető vezetékből, a reaktor alján az előállított kész műgyanta ürítésére alkalmas vezetékből, míg az alsó tálcák szintjén folyadék vagy gázbevezető vezetékből áll, az egyes tál-60 cákon közös tengelyre szerelt keverők vannak, mimellett a legfelső és legalsó tálca keverője szárnyas kialakítású, míg a többi tálca keverője harangalakú, amely az egyes tálcákat két részre osztja, az egyes tálcákon levő keverők felett 65 célszerűen szórótárcsa van elhelyezve, az át-2
