162909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háncsrost-növényekből teljes rost előállítására

162909 ben. Az ázatlan rostokat előfonal formájában lúgos főzéssel feltárja, majd oxidációs fehérítést alkalmaz, végül hagyományos vizesfonógépen, kis nyújtómező alkalmazásával állítja elő a fonalat. Az eljárás hátránya, hogy a rostok vegyi kezelése nem teszi lehetővé a háncsrostnövéinyek teljes rosttartalmának felhasználását textilipari célra. 3. Az ún. „Novivlas" (Delit) eljárás (1 049 529 sz. német, 949 980 sz. angol és 1 289 656 sz. francia szabadalmi leírás) szerint a zöld háncsrostnövényeket mechanikai úton faimentesítik, a rostokból előfonalat készítenek, és az előfonalat először nátronlúggal, majd nátrium^klorittal kezelik. A rostokból csak részben távolítják el a ragasztó hatású anyagokat, elsősorban pektineket; ezeknek a jelenléte azonban feltétlenül „vizes" fonási eljárás alkalmazását teszi szükségessé. 4. Az 1 292 450, az 1 145 625 sz. és az 1 140 567 sz. francia szabadalmi leírások szintén olyan vegyi feltárási és fehérítési eljárásokat ismertetnek, ahol a lúgos főzést követően alkalmaznak oxidatív kezelést, rendszerint lúgos közegben. Ezek az eljárások sem teszik lehetővé a vizes fonási technológia kiküszöbölését. Az ismertetett háncsrostfeltárási és fehérítési eljárásiok közös vonása tehát, hogy a biológiai feltárást iparszerűen űzhető vegyszeres kezeléssel kívánják helyettesíteni. A rostok kémiai kezelése azonban csupán rostipari felhasználásra megfelelő nyersanyagot biztosít, és így az ismert eljárások textilruházati kelmék gyártása esetén nem teszik lehetővé a ma már elavultnak tekinthető és megszüntetésre ítélt vizesfonási technológia kiküszöbölését. Így megállapítható, hogy a háncsTOstok feldolgozása területén több évtizede folyó kutató munkának csak részleteredményei vannak, amelyek csupán helyi jelentőségű fejlődést eredményezték. A találmány célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével olyan eljárás biztosítása, amely a háncsrost^növények teljes rosttartalmát alkalmassá teszi textilipari, elsősorban ruházati felhasználásra. A találmány alapja az a felismerés, hogy ez a cél maradéktalanul elérhető, és ezen túlmenően olyan rugalmas és hajlékony rostok állíthatók elő, amelyek még kötő- és hurkológépeken is feldolgozhatók, ha a hánosroistok pektin-tartalmát gyakorlatilag teljesen eltávolítjuk, és ligninrtartalmukat 4% alá csökkentjük. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a háncsrostok ligninrtartalma az eddiginél jobb hatásfokkal távolítható el és 2'%^nál kisebb értékre csökkenthető, ha a vizes mosás után alkalmazott lúgos kezelés és klórozás ismert sorrendjét felcseréljük, vagyis először klórozást végzünk, és ezt követően alkalmazunk alkalikus kezelést. Fentieknek megfelelően a találmány eljárás háncsrost-növényekből „teljes" rost előállítására, a kóró ázatlan vagy áztatott rostjainak laza, kuszált vagy tilolt rostkötegek, rostszalagok, előfonalak vagy készfonalak formájában végzett vizes mosása, lúgos kezelése, klórozása, öblítése és szárítása útján, A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a vizes mosás után vissza-5 maradt pektineket szerves savak sóinak vizes oldatával végzett kezeléssel gyakorlatilag teljesein eltávolítjuk, majd a lúgos kezelést és a klórozást az ismerthez viszonyítva fordított sorrendben végezzük, vagyis először klórozunk, és ezt köve-10 tőén végezzük a lúgos kezelést, Az eljárás eredményeként a rostok lignintartalma 2% alá csökken, és fehérségi fokuk is je^ lentősen növekszik. A pektinmentesítésit célszerű a szerves savak 15 sóinak 40—120 C° hőmérsékletű vizes oldatával 5—60 percen át végezni. A felhasznált sóoldat koncentrációja előnyösen 1—3 s%. A pektinmentesítésre előnyösen di- vagy polikarbonsavak alkáli- vagy ammóniumsóját hasz-20 náljuk. A klórozást célszerű 5—20 súly%-os nátriumklorit-oldattal 40—100 C°-on 20—90 percen át végezni. Az ezt követő lúgos kezelést 50—120 C°-on 10—60 perc alatt célszerű lefolytatni. A kezelő 25 lúgoldat előnyösen alkálihidroxidot és/vagy alkálikarbonátot vagy -foszfátot tartalmaz 1—10 súly% töménységben. Különösen előnyösnek találtuk az 5—6 súly%-os nátronlúg-oldatot. 30 A találmány szerinti eljárásnak megfelelően végzett pektinkioldás, majd iklórozáa és lúgos kezelés után a szokásos műveletek bármelyike elvégezhető. így célszerű a lúgos kezelést követően először forró, majd hideg lágyvízzel öblí-35 teni, végül szervetlen sav-tartalmú oldattal, előnyösen kénsaiV-oldattal semlegesíteni. A műveletsort aviválószeres kezeléssel, majd szárítással célszerű befejezni. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a kö-40 vetkezők: a) Alkalmazásával első ízben válik lehetővé a háncsrost-növények, ezen belül a lenkóró teljes rosttartalmának textilruházati célú hasznosítása, és elkerülhető a klasszikus technológia ré-45 vén keletkező rövid rostból (kócból) alacsonyabb értékű termékek gyártása. b) Lehetővé teszi a rostiparban használt ún. kétcsatornás (hosszú és rövid rost előállítási) feldolgozás megszüntetéséit és a géppark egysé-50 gesítését. c) A többszöri kazalozás, anyagmozgatás, biológiai áztatás kiküszöbölésével jelentősen csökkenti a rostipari termékelőállítás élőmunkaigényét, és lehetővé teszi az egészségre ár-55 talmas, nehéz fizikai munkát jelentő munkafolyamatok (áztatás, nedvesfonás) megszüntetését. d) Csökkenthetővé teszi a rostelőállítás beruházási eszközigényét, sőt a gyártelepek szükséges területnagyságát is. 60 e) Az eljárás szerint készült rostból első ízben készíthető „száraz" fonással nagyfinomságú fonal és értékesebb textiláru. A rost a szintem tikus szálak előnyös technológiai keverő partnere, és feleslegessé teszi a fehérítést általában 65 nem igénylő szintetikus szálak fehérítő berende-2