162890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-alkil-4-(szubsztituált)- hidrazino- izoxazolo [3,4-b]-piridin-S-karbonsavészterek előállítására

3 talános képletű vegyületekhez jutunk — ebben a képletben Z klór- vagy bróimatoimot jelent —. A VII vagy VIII általános képletű vegyület tekét egyenértékű mennyiségű hidrazinnal rea­gáltatva olyan I általános képletű vegyületek­hez jutunk, amelyek képletében R2 és R3 hid­rogénatomokat jelentenek. Ezt a reakciót iners, előnyösen vízmentes szerves oldószerben szoba­hőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten végezzük, szükség esetén autoklávban. Az így kapott vegyületeket egy kevés szén­atomos alkánsiav anhidridjével vagy kloridjaival acilezve Olyan I általános képletű termékekhez juthatunk, amelyek képletében R2 hidrogén­atomot és R3 kevés ;széniatomos alkanoilesopor­tot jelent. Az I általlános képletű hidrazonokhoz — eb-X / ben a képletben R2 és R3 együtt egy =C \ Y általános képletű csoportot allkotnaik (ahol X és Y alkilcsoportokat jelentenek) — úgy jut­hatunk, hogy I általlános képletű hidrazinokat — ebben a képletben R2 és R3 hidrogénatomokat jelentenek — iners szerves oldószerben, például alkoholban, egy ketonnal reagáltatunk. E cél­ra alkalmasak például az aceton, metüetilketon, ciklohexanon stb. Az I általános képletű bázisok egyenértékű mennyiségű savakkal reagáltatva sókat alkot­nak. Ilyen sók a hidrohalogenidek, például a hidrokkaid és a hidrobromid, szulfátok, nitrá­tok, foszfátok, acetátok, citrtátok, oxalátok, tar­tarátok, maleátok, szukcinátok, benzoátok, asz­koirbátok, alkánszulífonátok, például a metán­szulfonát, és arilszulífonátok, például a benzol­szulfonát. Gyakran célszerű a terméket egy oldhatatlan sója képzésével tisztítani vagy el­különíteni. A só közömbösítésével a bázishoz jutunk, és abból azután a megfelelő savval más sók készíthetők. A találmány szerinti új vegyületek a központi idegrendszert csillapítják, és nyugtatóként vagy ataraktikus szerként használhatók izgalmi és feszültségi állapotok feloldáséira, mint az ege­rekkel, macskákkal, patkányokkal, kutyákkal és más emlősökkel végzett kísérletekből kitűnt. Hatásuk a klórdiazepoxidéhoz hasonló. Erre a célra az I általános képletű vegyületek vagy keverékük vagy nem mérgező, fiziológiailag el­viselhető savaddíciós sóik a szokásos adagolási formákban, például tablettákban, kapszulákban, injekciókban, perorálisan vagy parenteráliaan adhatók be. Egyetlen napi adagként vagy elő­nyösen 2—4 részre osztott napi adagként 1—<50 mg/kg, előnyösen 2—15 mg/kg mennyiség meg­felelő. Ezeket a szokásos készítmények alak­jában adagegységenként 10—250 mg hatóanyag­nak a szokásos hordozókkal, töltőanyagokkal, kötőanyagokkal, tartósítószerekkel, stabilizálök­kal, ízanyagokkal stb. való összekeverésével 4 - készíthetjük az elfogadott gyógyszerészeti gya­korlatnak megfelelően. Az új vegyületek az adenozin^3',5'-{iciklusos)­-monofoszfát sejten belüli koncentrációját is 5 növelik, és így napi 1—100 mg/kg, előnyösen 10—50 mg/kg mennyiségben, egyetlen vagy 2—4 részre osztott adagokban a szokásos ada­golási farmakiban beadva asztmatüntetek enyhí­tésére is használhatók. 0 A következő példák a találmányt szemlélte­tik. A hőmérsékleti adatokat CelsiusMfofcban ad­juk meg. 1. példa: a) (3-MetilM5JÍzoxazohl)-aaiiinoimetilén-imaionisav­-dietilészter 20 112,5 g (1,14 imól) 3Hmetil-5^aiminoizoxazol és 248 g (1,14 mól) etoximetilénmalonsav-dietil­észter keverékét 45 percen át keverés közben 130°-on melegítjük. Ezután az etanolt csökfeen-25 tett nyomáson ledesztilláljuk. A maradék lehűl­' ve megszilárdul. Etanolból átkristlályosítva 245 g (az elméletinek 80%-a) 134—136° olvadáspontú terméket kapunk. 30 b) 5-Etoxikarbonil-4-hidiroxi-3-metil­izoxazolo [3,4-b] piridin 250 .ml difeniléterhez erélyes forralás és visz-35 szafolyatás közben gyorsan hozzáadunk 50 g (0,19 mól) (3-me1il^5-izoxazolo)^amiaoimetilén­-malonsav^dietilésztert. Hét perc múlva a re­aíkciókeveréket gyorsan lehűtjük, az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és az olajos matra-4o dékot 100 ml metanol hozzáadáséival kristályo­sítjuk, Metanolból átkristályosítva 20 g (az el­méletinek 48%-a) 150—152° olvadáspóntú 5-et­oxikaírboniM-'hidroxiw3HmetilizoxazO'loi[3,4-ib] pi­ridint kapunk. c) 4-Etoxij 5-etoxikarbonilr-3-imetilizoxazolo­[3,4-b]piridin 22,5 g (0,1 mól) 5-etoxikaiibonil^4^hidroxi-3-50 -metilizoxazolo[3,4ib];piridint 150 ml etanol'ban oldunk, és 28 g (0,2 mól) káliuimkarbonátot és 31 g (0,2 mól) etiljodidot adunk hozzá. A re­akciókeveréket 6 órán át keverés közben me­legítjük. A forró oldatot szűrjük, és az oldó-55 szert ledesztilláljuk. Az olajos maradékhoz me­tanolt adunk, mire 18,2 g (az elméletinek 73 %-a) 62° olivadásporatú 4-etoxi^5-etoxifcarboinil­-3Hmetiuzaxazolo[3,4^b]piridint kapunk. 60 d) 4-Klór^5-etoxikairbonilH3-imietilizoxazolo­[3,4-b] piridin 50 g (0,225 mól) 5-etoxifcaribonil-4-hidiroxi-3-65 -metinzoxazol0[3,4Hb]piridint 200 ml foszfEoroxi-2

Next

/
Thumbnails
Contents