162877. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyógyszerekkel szennyezett hengeres edények vizsgálatára

162877 ben rendezzük el, az ampullán áthaladó fő fénynyaláb az ampullából kilépve az optikai tengelyhez képest- szög alatt halad és a leiképező optikába csak kis része jut bele. Ezen mara­dékot a fényárnyókban haladó fénymennyiség- 5 gel együtt leképező optika után elhelyezett ál­lítható szélességű és helyzetű második rést ha­tároló lemez segítségévei letakarjuk. Így fátyol­rekesz (Schlierenblende) nélkül sikerül lefedni a rés világos képét, miáltal sötét háttér kelet- 10 kezik, míg a szennyezésekről tovahaladó szűrt fény a lencserendszer által képpé egyesítve a fényérzékeny ernyőre jut. Így a szennyezések intenzív kis fényfoltokként jelentkező képét erős kontrasztot adó sötét, tehát zajmentes hát- 15 iteren képezzük le a fotocella katódjára. Amint látható, itt az excentrikusan elhelyezett am­pulla téríti ki a fénynyalábot az optikai tengely irányából. Találmányunk egy másik változatánál az op- 20 tikai tengelyhez centrikusán elhelyezett ampul­lát használtunk. Az ampulla után a fénynyaláb eltérítésére külön fénytörő optikai elemet mint pl. prizmát, planparalei lemezt, vagy lencsét alkalmazunk, amely az ampullából az optikai 25 tengely irányában kilépő fénynyalábot szög alatt eltéríti úgy, hogy az a leképező optikát az előző változathoz hasonlóan elkerüli. A fény mindkét változatnál a fotoelektromos 30 ernyőre egy harmadik, az egyes egyidejűleg leképező szennyezések képeinek szétválasztását végző résen át jut. A találmány szerinti ampullavizsgáló beren­dezést kiviteli példákon rajzok segítségével ma- 35 gyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra a berendezés egy vázlatos elren­dezésének hosszmetszeté, amelynél az ampulla az optikai tengelyhez képest excentrikusain van elhelyezve. 40 A 2. ábrán vázolt kivitelnél az ampulla az optikai tengelyben van elhelyezve és eltérítő szervként prizmát alkalmazunk. A 3. ábra változó árammal táplált fényforrás esetén alkalmazható hídkapcsolást mutat. 45 Az 1. ábráin 1 stabil egyenárammal táp­lált fényforrás, 2 kondenzor lencserendszer, 3 az optikai tengelyhez képest központos állít­ható szélességű rés, 4 ampullát jelez, amely az 5 o optikai tengelyhez képest excentrikusan ván elhelyezve és beállítható helyzetű és a rést a 10 optikai tengelyhez képest szög alatt képezi le, 5 a szennyezéseket leképező optika, 6 az optikai tengelyre merőleges irányban eltolható, állít- 55 ható szélességű függőleges rés, 7 fotocellatartó cső, 8 képfelbontó rés, 9 fotoelektromos ernyő (fotocella). Ez a zajszint csökkenését lehetővé tevő be­rendezés következőképpen működik: 60 kéziében a rés képe nem az optikai tengely irányában, hanem azzal a szöget bezáró irány­ban képződik le. Így 9 fotocellára a rés képének csak a félárnyékba eső része jutna, ha ezt a részt 6 beállítható rést haltároló lemezzel le nem takarnánk, Ily módon a szennyezések fá­tyolképei beállítható sötétségű háttérrel képződ­nek le 5 optika segítségével 9 fotocellára, 8 rés több egyidejűleg leképződő szennyeződés ké­pének jobb felbontását, azaz a fotocella katód­ján való lehetőleg egyenkénti megjelenését cé­lozza, a látótér további szűkítése által, A 2. ábra szerinti elrendezés felépítésében és működésében az 1. ábrán bemutattól abban különbözik, hogy a 4 ampulla az optikai ten­gelyihez képest centrikusán van elhelyezve és az a eltérítő szög létrehozására az ampulla után 4a optikai fénytörő elemet, példánkban egy prizmát helyezünk el. Berendezésünknél váltóárammal táplált fény­forrás is alkalmazható. Ilyenkor két fotocellát használunk differencia, vagy hídkapcsolásibaíY (lásd 3. ábrát). Itt a 9 fotocella a fenti leírt optikán keresztül kapja az 1 fényforrásból a váltóáramú fénykomponenssel modulált hasznos jelet, 9a fotocella pedig egy, a rajzon nem áb­rázolt, beállítható fénycsökkentő optikai elemen keresztül közvetlenül kap fényt 1 fényforrás­ból. Az elektromos kapcsolás folytán a kimenő jelből a váltóáramú rész kompenzálódik. Ezen megoldás előnye, hogy a háttér mara­dék zaját még villamos úton tovább csökkenti. Ezen csökkentést szembekapcsolt fotocellákkal, tehát differencia kapcsolással éri el (lásd 3. ábra). Ha mindkét fotocella világos hátérrel dolgozna, a háttér zaja elméletileg így is kom­penzálódna. Tekintve azonban, hogy ez esetben a hasznos jel több .nagyságrenddel kisebb a háttér okozta zavarójelnél, a differencia- vagy hídkapcsolás legkisebb kiegyenlítetlensége olyart zavaró differencia jelet adhat, mely még mindig egyenlő vagy nagyobb a hasznos jelnél. A gya­korlatban pedig aszimmetriákkal mindig szá­molni kell, tekintve, hogy pl. a fotoelektromos érzékelők karakterisztikái időben — például öregedés következtében különböző módon vál­toznak meg, továbbá a zavarójel spektrumában az alap és magasabb frekvenciák egyidejű idő­álló tökéletes kiegyenlítése nem érhető el. Ezért a találmány szerinti sötét háttérrel dolgozó differencia kapcsolású ampullavizsgáló készü­léknél, amelynél a zavarójel már differencia kapcsolás nélkül is kisebb a hasznos jelnél, a fent leírt aszommetriák esetén sem keletkezhet a hasznos jelnél nagyobb zavarójel különbözet. A 3. ábrán levő elvi kapcsolásban a híd fázis­kiegyenlítő reaktív elemeit, amelyek magasabb frekvenciával modulált fény esetében szüfcáé­gesek lehetnek, nem tüntettük fel. 1 fényforrásból, 2 kondenzor és 3 rés intenzív Szabadalmi igénypontok: függőleges téglánykeresztmetszetű párhuzamos fénynyalábot állít elő. 4 ampullának a fény- 1. Berendezés gyógyszerekkel szennyezett hen­nyalábhoz képest excentrikus helyzete köveit- 6S geres edények vizsgálatára fényforrással, fény-2

Next

/
Thumbnails
Contents