162877. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyógyszerekkel szennyezett hengeres edények vizsgálatára
162877 ben rendezzük el, az ampullán áthaladó fő fénynyaláb az ampullából kilépve az optikai tengelyhez képest- szög alatt halad és a leiképező optikába csak kis része jut bele. Ezen maradékot a fényárnyókban haladó fénymennyiség- 5 gel együtt leképező optika után elhelyezett állítható szélességű és helyzetű második rést határoló lemez segítségévei letakarjuk. Így fátyolrekesz (Schlierenblende) nélkül sikerül lefedni a rés világos képét, miáltal sötét háttér kelet- 10 kezik, míg a szennyezésekről tovahaladó szűrt fény a lencserendszer által képpé egyesítve a fényérzékeny ernyőre jut. Így a szennyezések intenzív kis fényfoltokként jelentkező képét erős kontrasztot adó sötét, tehát zajmentes hát- 15 iteren képezzük le a fotocella katódjára. Amint látható, itt az excentrikusan elhelyezett ampulla téríti ki a fénynyalábot az optikai tengely irányából. Találmányunk egy másik változatánál az op- 20 tikai tengelyhez centrikusán elhelyezett ampullát használtunk. Az ampulla után a fénynyaláb eltérítésére külön fénytörő optikai elemet mint pl. prizmát, planparalei lemezt, vagy lencsét alkalmazunk, amely az ampullából az optikai 25 tengely irányában kilépő fénynyalábot szög alatt eltéríti úgy, hogy az a leképező optikát az előző változathoz hasonlóan elkerüli. A fény mindkét változatnál a fotoelektromos 30 ernyőre egy harmadik, az egyes egyidejűleg leképező szennyezések képeinek szétválasztását végző résen át jut. A találmány szerinti ampullavizsgáló berendezést kiviteli példákon rajzok segítségével ma- 35 gyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra a berendezés egy vázlatos elrendezésének hosszmetszeté, amelynél az ampulla az optikai tengelyhez képest excentrikusain van elhelyezve. 40 A 2. ábrán vázolt kivitelnél az ampulla az optikai tengelyben van elhelyezve és eltérítő szervként prizmát alkalmazunk. A 3. ábra változó árammal táplált fényforrás esetén alkalmazható hídkapcsolást mutat. 45 Az 1. ábráin 1 stabil egyenárammal táplált fényforrás, 2 kondenzor lencserendszer, 3 az optikai tengelyhez képest központos állítható szélességű rés, 4 ampullát jelez, amely az 5 o optikai tengelyhez képest excentrikusan ván elhelyezve és beállítható helyzetű és a rést a 10 optikai tengelyhez képest szög alatt képezi le, 5 a szennyezéseket leképező optika, 6 az optikai tengelyre merőleges irányban eltolható, állít- 55 ható szélességű függőleges rés, 7 fotocellatartó cső, 8 képfelbontó rés, 9 fotoelektromos ernyő (fotocella). Ez a zajszint csökkenését lehetővé tevő berendezés következőképpen működik: 60 kéziében a rés képe nem az optikai tengely irányában, hanem azzal a szöget bezáró irányban képződik le. Így 9 fotocellára a rés képének csak a félárnyékba eső része jutna, ha ezt a részt 6 beállítható rést haltároló lemezzel le nem takarnánk, Ily módon a szennyezések fátyolképei beállítható sötétségű háttérrel képződnek le 5 optika segítségével 9 fotocellára, 8 rés több egyidejűleg leképződő szennyeződés képének jobb felbontását, azaz a fotocella katódján való lehetőleg egyenkénti megjelenését célozza, a látótér további szűkítése által, A 2. ábra szerinti elrendezés felépítésében és működésében az 1. ábrán bemutattól abban különbözik, hogy a 4 ampulla az optikai tengelyihez képest centrikusán van elhelyezve és az a eltérítő szög létrehozására az ampulla után 4a optikai fénytörő elemet, példánkban egy prizmát helyezünk el. Berendezésünknél váltóárammal táplált fényforrás is alkalmazható. Ilyenkor két fotocellát használunk differencia, vagy hídkapcsolásibaíY (lásd 3. ábrát). Itt a 9 fotocella a fenti leírt optikán keresztül kapja az 1 fényforrásból a váltóáramú fénykomponenssel modulált hasznos jelet, 9a fotocella pedig egy, a rajzon nem ábrázolt, beállítható fénycsökkentő optikai elemen keresztül közvetlenül kap fényt 1 fényforrásból. Az elektromos kapcsolás folytán a kimenő jelből a váltóáramú rész kompenzálódik. Ezen megoldás előnye, hogy a háttér maradék zaját még villamos úton tovább csökkenti. Ezen csökkentést szembekapcsolt fotocellákkal, tehát differencia kapcsolással éri el (lásd 3. ábra). Ha mindkét fotocella világos hátérrel dolgozna, a háttér zaja elméletileg így is kompenzálódna. Tekintve azonban, hogy ez esetben a hasznos jel több .nagyságrenddel kisebb a háttér okozta zavarójelnél, a differencia- vagy hídkapcsolás legkisebb kiegyenlítetlensége olyart zavaró differencia jelet adhat, mely még mindig egyenlő vagy nagyobb a hasznos jelnél. A gyakorlatban pedig aszimmetriákkal mindig számolni kell, tekintve, hogy pl. a fotoelektromos érzékelők karakterisztikái időben — például öregedés következtében különböző módon változnak meg, továbbá a zavarójel spektrumában az alap és magasabb frekvenciák egyidejű időálló tökéletes kiegyenlítése nem érhető el. Ezért a találmány szerinti sötét háttérrel dolgozó differencia kapcsolású ampullavizsgáló készüléknél, amelynél a zavarójel már differencia kapcsolás nélkül is kisebb a hasznos jelnél, a fent leírt aszommetriák esetén sem keletkezhet a hasznos jelnél nagyobb zavarójel különbözet. A 3. ábrán levő elvi kapcsolásban a híd fáziskiegyenlítő reaktív elemeit, amelyek magasabb frekvenciával modulált fény esetében szüfcáégesek lehetnek, nem tüntettük fel. 1 fényforrásból, 2 kondenzor és 3 rés intenzív Szabadalmi igénypontok: függőleges téglánykeresztmetszetű párhuzamos fénynyalábot állít elő. 4 ampullának a fény- 1. Berendezés gyógyszerekkel szennyezett hennyalábhoz képest excentrikus helyzete köveit- 6S geres edények vizsgálatára fényforrással, fény-2
