162854. lajstromszámú szabadalom • Ipari ionszelektív mérőelektríd

MAGYAR NRPKOZTARSAI SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 162854 —k-. B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: r: At*-;

1 B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. G 01 n 27/03 B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. 1 ORSZÁGOS 'ALALMAOT HIVATAL B Bejelentés napja: 1969. XI. 19. (RA—532) Közzététel napja: 1972. XI. 28. l Megjelent: 1974. XII. 31. - . Feltalálók: Dr. Pungor Ernő oki. vegyész, 25%, Dr. Havas Jenő oki. vegyész, 17%, Doktor Elek mérnök, 17%, Juhász Béla oki. elektromérnök, 16%, Patkó Márton oki. vegyészmérnök, 15%, Szepesváry Tamásné oki. gyógyszerész, 10%, Budapest Tulajdonos: RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó KTSZ, Budapest Ipari ionszelektív mérőelektród A bejelentés tárgya mozaiikszerkezetű, kontinuus átmenettel rétegesen felépített, folyamatosan impregnált ipari ionszelektív mérőelektród. Az ipari folyamatok szabályozása és ellenőrzése az oldatokban jelenlevő komponensek koncentrációjának és aktivitásának szelektív meghatározását, vagy folyamatos ellenőrzését igényli. Pl.: vízgazdálkodási és közegészségügyi szempontból igen fontos feladat az ipari szennyvizek cianid- és szulfid (kérmidrogén)-tartalmának stb. gyors mérése, valamint a komponenseket hatástalanító technológiai folyamatok gyors szabályozása. Az ismert méroelektródok az otaatokbán jelenlevő komponensek gyors mérését ipari körülmények között nem elégítik 3d maradéktalanul. A szakirodalomból ismert korszerű elektródmegoldások közül példaként megemlítjük a Pungor és munkatársai (Magy. Szab. 152 106 lsz. 1966) által kidolgozott szilikongumi alapú, heterogén felépítésű szelektív membránelektródokat, ill. az Orion (Orion Research Inch., Bulletins 94—09, 94—17, 94—35, 94—53, 94—16, 11 Blackstone Street, Cambridge, Mass.) által forgalomba hozott egykristály membránelektródokat. A fenti megoldások hátrányai a következők: az alkalmazott gumimembránok sérüléke-10 nyék, mert mechanikai hatásokkal szemben az ellenállóképességük nem kielégítő. A gumi vivőfázis úgy a nemvizes közegben, mint a vizeslúgos oldatokban tartós használat esetén kémiailag nem ellenálló, hidrolízis következtében roncsolódik és ez végül a membrán széteséséhez vezet. További hátrány, hogy a membránelektródok belső ellenállása túl nagy (10—100 Mohm feletti érték). Ismeretes, hogy az egykristály membránelektródok előállítása nagyon költséges és ugyanakkor ezek belső ellenállása túl nagy, 1—10 Mohm körüli érték. Ezek további hátránya az, 15 hogy hirtelen bekövetkező hőmérsékletváltozások hatására könnyen megsérülnek, elrepednek. Egy másik hátrány az, hogy az egykristály membrán és az elektródtest közötti érintkezőfelület mentén kapilláris zavarás (capillary res-20 ponse) léphet fel, ami emlékezés-jelenségekhez vezethet, vagy szélső esetben a potenciál-lg ionaktivitás függvényének iránytangensét változtatja meg. A heterogén gumimembránelektródok és az egykristályos membránelektródok alkal-25 mazása esetén az elektródpotenciál-lg a (a: ionaktivitás) függvény a kis koncentrációk tartományában nem lineáris, amiből az következik, hogy az elektródok érzékenysége ebben a tartományban nagy mértékben csökken [lásd: G. A. 30 Rechnitz, M. R. Kresz, Anal. Chem. 38. (12). 162854