162853. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények

162853 A találmány szerinti vegyületet p-izopYopil-fenü-izocianát és dimetilamin benzolos oldatban végrehajtott reakciójával állítjuk elő. Az izocianátot kétféle módon készíthetjük: vagy kumol acilezése, az így kapott p-izopropilaceto- 5 fenon oxidációja ,és az így kapott p-izopropilbenzoil-csoporton végrehajtott cianátképzéssel vagy kumol nitrálásával, azt követő katalitikus redukcióval és az így kapott p-izopropilanilin foszgénnel való reagáltatásával. 10 1. példa: Az IPU szintézise 25 nil vízmentes benzolban oldott 0,1 mól dimetilamint egy lombikban hozzáadunk 0,04 mól p-izopropilfenilizocianát 100 ml vízmentes benzollal készített oldatához. A reakcióelegyet 1 órán át forraljuk, majd hűlni hagyjuk. A lehűtés során a karbamidvegyület fehér kristályok alakjában válik ki, ezeket mossuk és vákuumba!} megszárítjuk. A hozam 92%. A kapott kristályos vegyület olvadáspontja 157 C°, az analízis adatai pedig az alábbiak. Számított: C 69,90% H 8,73% N 13,59% Talált: C 69,64% H 9,18% N 13,62% Az IPU herbicid hatását és szelektivitását különféle kísérletekben vizsgáltuk, ahol összehasonlító vegyületként e vegyület homológjait használtuk. 10X10X15 cm-es edényekbe francia földet töltöttünk, amelyet herbicid szerekkel még >-nem kezeltünk. Ebbe a földbe különféle növényfajták magjait vetettük el, amelyeknek a vizsgálandó herbicid termékekkel szembeni érzékenységét tettük megfigyelésünk tárgyává. A magvakat az átmérőjüktől függő vastagságú földréteggel fedtük be. Az edényekre azután rápermeteztük a vizsgálandó herbicid készítményt, 45 amelyet nedvesíthető por alakjában készítettünk el az alábbi komponensek 1 percig tartó összeőrlésével: 20% vizsgálandó hatóanyag, 50 5% pehelyképződést gátló szer (kalciumljgnoszulfát), 1% nedvesítőszer (nátriumalkilarilszulfonat)*, 74% töltőanyag (aíumlniumszilikát). Ezt a nedvesíthető port azután a kívánt hektáronkénti adagnak megfelelő mennyiségű vízzel kevertük össze a permetezéshez. Az egyes kísérletek mellett párhuzamosan nem kezelt növényt vizsgáltunk összehasonlításképpen, hogy a különleges körülmények között eseíleg fellépő növekedésgátlás, valamint a csíraképződés hiányossága, ill. a növény növekedési zavarai felismerhetők legyenek. 55 60 65 Az így kezelt edényeket egy ideig állandó nedvességű térben, állandó hőmérsékleten és megvilágításban tartottuk hajtató házban, öt hét múlva megállapítottuk az eredményeket, éspedig az egyes növényfajták százalékos pusztulását az összehasonlító növényekhez képest. A herbicid szert a növény kikelése után természetesen csak akkor permeteztük a növényre, amikor annak már két valódi levele kifejlődött. A kísérletben az alábbi kultúrnövényeket és gyomokat vizsgáltuk: 15 Növényfajta Tudományos neve Jele 20 vadzab A vena fatua AV búza Triticum vulgare BL kukorica Zea mays MA bogáncs Echinochloa crus-galli PA konkolyperje Lolium italicum RA 30 rizs Oryza sativa Rí ecsétpázsit Alopecurus mjrosuroides VU disznóparéj Amaranthus retroflexus AM 35 libatop Chenopodium album CH mustár Sinapis alba MO 40 hajdina Polygonum fagopyrum SA gyapot "Gossypium hirsitum CO szójabab Glycine max so Az IPU-t az egyes kísérletekben a 2 655 447 sz. USA szabadalmi leírásban ismertetett karbamidvegyületek egyikével vagy az ez idő szerint legismertebb kereskedelemben beszerezhető herbicid hatású karibamidokkal hasonlítottuk össze. 2. példa: Kikelés előtti hatás vizsgálata A kapott eredményeket az alábbi táblázatban mutatjuk be, ahol az egyes vizsgált hatóanyagoknál megadjuk az egyes növényfajták százalékos pusztulását. A hatóanyagokat az alábbi szimbólumokkal jelöljük; 2