162845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkoncentráció érzékelő előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNY] HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. VII. 02. (NE—487) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. 162845 Nemzetközi osztályozás: G 01 n 25/30 Feltalálók: Polay István oki. villamosmérnök, 60%, Budapest, Harmathy László vegyész, 20%, Veszprém, Dr. Király György oki. gépészmérnök, 20%, Budapest Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Eljárás gázkoncentráció érzékelő előállítására A találmány tárgya eljárás gázkonoentrációt érzékelő mérőcella katalizátor anyagba ágyazott villamos elienálláshuzalból álló mérőelemónek, ill. iners anyagba ágyazott villamos ellenálláshuzalból álló összehasonlító elemének előállí- 5 tására. A mérőcella elemei ellanálláshíd ellenállásait képezik és a mérőjelet a hídegyensúly megbomlása szolgáltatja. Az éghető gázok észlelésének módjai között a 10 legjobban azok váltaik be, amelyek az égetés elvén alapulnak és a hőfejlődést érzékelik. Itt ugyanis azt a hatást érzékelik, amelynek fokozódását kell biztonsági szempontból megelőzni (OKGT. Gáztechnikai Kutató és Vizsgáló Alio- 15 más, „Gázészlelő, jelző és mérő készülékek gázipari rendeltetéseikre" Bp. 1971. május, 4. 61. pont). A hőfejlődés villamos eHenálláshuzal ohmos ellenállásának növekedését eredményezi. Tekintve- azonban, hogy a metán elégetése 20 csupasz fémszálon csak 900 C° feletti hőmérsékleten kvantitatív, az éghető gáz elégetését katalizátor alkalmazásával, csökkentett hőmérsékleten végzik. Ismert olyan megoldás, amelynél az érzékelő 25 villamos ellenálláshuzalból és ezt körülvevő iners anyagú csövecskéből áll (H. F. Grave: Nem villamos mennyiségek villamos mérése, Bp. 1968. p. 334.). Ennek azonban az a hátránya, hogy a gáz elégetése a fentebb említett 30 magasabb hőmérsékleten történik, mert az iners anyagú csövecskének égést elősegítő tulajdonsága nincs. Katalizátor alkalmazására ismert az a megoldás, amelynél a villamos ellen álláshuzal gázátbocsátó falú tartályban lazán ömlesztve elhelyezett katalizátor porba van ágyazva (1 045 690 és 1 171 643 lajstromszámú NSZK. szabadalmi leírások). Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a katalizátor térfogata és helyigénye viszonylag nagy; a katalizátor-felületnek — amelyen a hőtermelő reakció lejátszódik — tetemes része el van zárva az észlelendő gáztértől; végül a tartályfal a mérés szempontjából ballasztanyagkónt szerepel. A felsorolt hátrányok végeredményben az érzékenység jelentős csökkenését okozzák. Találmányunk célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel villamos ellenállást tartalmazó alaktartó, szilárd, önhordó, tartályban való elhelyezést nem igénylő, szabadon álló és a mérendő gázzal teljes felületén érintkező elem állítható elő gázkonoentrációt érzékelő mérőcella számára. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a katalizátor, ill. az iners anyag sajtolással alaktartó, szilárd, önhordó testté alakítható, ha a szemcsemérete 60 mikrométer ikörüli, de az ily 162845