162799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egységes földkeverékek és tápanyag keverékek összeállításának meghatározására

162799 tulajdonságot befolyásoló komponenssel és ugyanezen a módon, az eljárás ismétlésével alakítják ki valamennyi megtervezett tulajdon­ságot. (Ld. dr. Hargitai László és dr. Nagy Béla cikke, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közle- 5 menye, XXXII. évf. 1969. 63—81. old.) Az eljárás során mindenek előtt felmérik a kívánt tulajdonságokat, amelyekkel az egysé­ges föld- illetve tápanyagkeveréknek rendel- 10 keznie kell. Ez könnyen elvégezhető a szakiro­dalomban rendelkezésre álló adatok alapján, ahol az adott növény által igényelt talaj tul­lajdonságok vagy tápanyag-ellátottsági értékek adottak. A kapott eredményt összegezik, így 15 kialakítják egy olyan tulajdonságokkal rendel­kező egységes föld- illetve tápanyagkeverék tervezetét, amely a növény igényeinek legin­kább megfelel. Az említett tervezést grafikus eljárással végzik. Bármelyik kívánt tulajdon- 20 ság kialakításához az alapanyagokat úgy vá­lasztják meg, hogy a kívánt számszerű érték az alapanyagok megfelelő tulajdonságainak mér­téke, illetve számértéke között van. Általában nemcsak egy igényelt tulajdonságot kell így 25 megtervezni, hanem ily módon járnak el az összes főbb tulajdonság kialakításánál. A meg­felelő alkatrészek megválasztásánál fokozatosan egy-egy tulajdonságot stabilizálnak és a kívánt tulajdonságok kialakítását a grafikonban leöl- 30 vasható arányok szerinti alkatrész-keveréssel végzik. A kapott keveréknek a grafikus el­járás segítségével történő fokozatos egymásra építésével a tetszés szerinti „ideális keverék" alkatrész-arányait meghatározzák. 35 Ennél az eljárásnál tehát valamennyi egysé­ges föld-, illetve tápanyagkeverékiet külön-külön kell megtervezni. A találmány szerinti eljárás célja az egységes föld-, illetve tápanyagkeverékek előállításának 4 tökéletesítése. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a növények biológiai tápanyag igényét úgy hatá­rozzuk meg, hogy azokat koordináta-rendszer­ben ábrázoljuk és ennek alapján állapítjuk 45 meg, hogy melyek azok a növények, illetve nö­vénycsoportok, melyek számára egységes föld­keverék állítható elő. A találmány szerinti el­járás további jellemzője, hogy a kialakított ke­verék-alaptípusokat használjuk keverékkompo- 50 nensként. Az eljárás előnyös foganatosítási módja sze­rint az alacsony pH-órték beállítására és/vagy tőzeg-komponensként osli tőzeget használunk. 55 Közelebbről, a találmány szerint úgy járunk el, hogy az egyes növényekre, illetve növény­csoportokra grafikus úton, az irodalomból is­mert adatok alapján koordináta-rendszerben meghatározzuk a tápanyag-optimumot. Az idea- 60 lis tápanyag mennyiség egy intervallumot ölel fel. Az előállítandó keverék tápanyag tartal­mának ebbe a tartományba kell esnie. A tény­leges tápanyagállapotot ugyanezen koordináta­rendszerben ábrázolva egy görbét kapunk, mely- 65 nek az ideális állapotjelző tartománytól való eltérése a tápanyagarányok torzulását jelzi. Ha a tényleges állapotnak megfelelő görbe az ideális mennyiségi arányoknak megfelelő ál­lapotot szemlélteti tartományon kívül esik, ak­kor a tápanyagviszonyokat korrigálni kell. A tényleges tápanyag-állapotot jelző, görbe és az optimálisnak megfelelő intervallum kö­zötti terület arányos a tápanyagállapot torzu­lásával. A párhuzamosan lefutó alakzat kevésbé ká­ros, mint az eltérő alakzat, ez utóbbi ugyanis kedvezőtlen tápanyagállapotot is jelez. Az egyeséges földkeverék, illetve tápanyag­keverék tulajdonságainak kialakítását a továb­biakban a már részletezett, önmagában ismert eljárással végezzük. A továbbiakban a megtervezett mennyiségű alkatrészeket, illetve az adagolandó tápanya­gokat ismert módon előkészítjük, önmagukban homogenizáljuk, majd összekeverjük azokat. A keverést nagyon gondosan hajtjuk végre, külö­nösen tekintettel a tápanyagok megfelelő egyen­letes eloszlására. Az előállított egységes földkeveréket, illetve tápanyagkeveréket laboratóriumi vizsgálat alap­ján, amennyiben a tervezett értékektől nagyon eltérő lenne, szükség esetén módosítjuk. Gya­korlatilag ilyen módosításokra ritkán kerül sor, mert a növények az egyes tulajdonságokat nem egyetlen, szigorúan megszabott értékben igény­lik, hanem bizonyos értékhatárok között, tehát az igényelt értékeknek bizonyos tűrésük van, amely rendszerint nagyobb, mint a megtervezett és előállított keverék értékei közötti eltérés. A kialakított főbb típusú alapkeverékek több keverékhez komponensként alkalmazhatók. Ez azt jelenti tehát, hogy amennyiben a kialakí­tandó tulajdomságokat ismerjük, a grafikus úton beállítandó tulajdonságok száma lényegesen le­csökkenthető a megfelelő „közbeneső" keverék­ként felfogott alaptípusok felhasználásával. A tápanyag-arányok beállítását úgy végez­zük, hogy a növények igényeinek megfelelően egészítjük ki a keveréket például műtrágyákkal {szükség szerint makro- és mikro elemekben). A találmány szerinti eljárás egyik kedvező foganatosítási módja — amint 'már említettük — hogy a földkeverékek előállításához osli tőzeget alkalmazunk. Ez egy savanyú síkláp-tőzeg fajta, amelyhez hasonló pH-jú és savanyúságú tőzeg világviszonylatban kevés lelő-helyen fordul elő. Nagyon előnyös ennek a tőzegnek rostos szer­kezete és szerkezetállóságá, továbbá egyéb tő­zegféleségekhez viszonyított nagy tápanyagtar­taléka, különösen nitrogénben. Már kis száza­lékban is nagy mértékben javítja a különböző közegek víevezetőképességét és vízkapacitását. Komplex szerves anyagai a jelentősebb növényi tápanyagok és mikroelemek felvehetőségét elő­segítik. Ezen kívül nagy puffer-képességgel rendelkezik. Minőségi jellemzői a következők; az adott nedvesség tartalomnál:

Next

/
Thumbnails
Contents