162798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakos vas- és fémöntvények gyártására könnyen űríthető vízüveges kötésű homoformák és magok alkalmazásával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. I. 26. (GE—904) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XI. 30. 162798 Nemzetközi osztályozás: B 22 c 1/02, 1/18, 1/26 Feltaláló: Kovács Lajos oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás alakos vas- és fémöntvények gyártására könnyen üríthető vízüveges kötésű homokformák és magok alkalmazásával A találmány olyan 'eljárásra és vízüveges formázókeverékre vonatkozik, amely öntés után könnyű kiürítést, jó lazíthatóságot biztosít. A homokformázássial történő öntvénygyártás 8 munkaráfordításának jelentős részét emészti fel a formázó keverékek fellazítása és kiürítése. Különösen nehéz feladat ez vízüveges homokkeverékek esetében, amelyek rendszerint nehezebben üríthetők, ,mint az egyéb kötőanyagot 10 tartalmazó homokfonmák. Ez a körülmény annál hátrányosabb, minthogy a vízüveges formázás és magkészítés,- különösen* a vízüvegszénsavas eljárás az utóbbi évtizedekben nagymértékben elterjedt az eljárásból származó műszaki és gazdasági előnyök folytán. 15 Fentieknek megfelelően számos kísérlet történt olyan vízüveges formázó keverékek előállítására,-melyeik megfelelő lazítóanyagok adago- 20 lása révén jól üríthető tulajdonságokat nyernek, könnyen fellazíthatok. Általános tapasztalat volt azonban, az ismert lazítóanyagok adagolásánál, hogy azok alkalmazása esetén az üríthetőség ugyan' javult, de rosszabbodás kö- 25 vetkezett be a vízüveges forma vagy mag egyéb tulajdonságaiban, ami kérdésessé tette alkalmazásuk előnyösségét. Kiterjedten használnak a hazai gyakorlatban is a vízüveges formázóanyagok üríthetőségének 30 megjavítására szerves adalékanyagokat (ilyenek például: szurok, szénpor, kátrány, keményítő, faliszt, tőzegliszt, melasz, lenolaj, stb.). Valamennyi szervres adalékanyag azonos módon fejti ki a visszamaradó szilárdságot csökkentő hatását: a 200—400 °C hőmérséklet tartományban — elegendő oxigén jelenlétében — elégnek és az így keletkező égéstermékek megbontják a kvarchomok szemcséket körülvevő vízüveg hártyákat. A mag- vagy formarészek hőmérsékletének emelkedésekor azonban az előzőleg már többé-dcevésbé szétroncsolt szilikáthártyák ismét összeolvadnak, a mag- vagy formarészek „összesülnek", tehát a szerves adalékanyagok adagolása ellenére a vízüveges formázó keverek úgy viselkedik, mintha nem is volna benne lazító adalékanyag. Más eljárársoknál szervetlen anyagok vagy vegyes adalék anyagok alkalmazásával próbálkoztak, dé valaimennyi eljárásnál a lazíthatóság javítása mellett hátrányos kísérő hatások jelentkeztek. Így az egyik eljárásnál a lazító hatás magasabb hőmérsékletű zónák felé eltolódott, de ugyanakkor az alacsonyabb hőmérsékleti zónákban nem jelentkezett, vagy a lazító hatás hőmérsékleti tartománya hátrányosan beszűkült. Más eljárásoknál a kiiinduló szilárdság jelentős mértékben csökkent vagy az öntvény felülete megengedhetetlen mértékben romlott, stb. 162798 Jf