162793. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csővezetékek katódos védettségének távjelzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. X. 01. (GA—1023) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XI. 30. 162793 Nemzetközi osztályozás: G 08 b 21/00; G 08 c 25/00 Gál Miklós oki. villamosmérnök, Dunakeszi Berendezés csővezetékek katódos védettségének távjelzésére A találmány tárgya berendezés csővezetékek katódos védettségének távjelzésére, szerkezetpotenciál mérőelektródákfcal, lezáró ellenállást tartalmazó hírközlő érpárral, központi egységgel, indítható oszcillátorral, négytekercses Ixaraszformátorral és egyen/egyen elválasztó egységgel, olyképpen elrendezve, hogy a négytekercses transzformátor egyik tekercse az oszcillátor kimeneti pontjaira, másik, tekercse a hírközlő érpár egyik erének a lezáró ellenállás felöli és a központi egység felőli szakaszai közé, harmadik tekercse a hírközlő érpár másik erének a lezáró ellenállás felőli szakasza és az egyen/egyen elválasztó egység egyik bemeneti pontja 'közé-, negyedik tekercse a hírközlő érpár másik erének a központi egység felőli szakasza és az egyen/egyen elválasztó egység másik bemeneti pontja közé van beköitve; az oszcillátor táppontjai az egyen/egyen elválasztó egység kimeneti pontjaival vannak, indító bemenete pedig a szerkezeinpoteniciál mérő. elektródákkal van összekötive. •Ismeretes az 1. ábrán feltüntetett elrendezés a katódosan védett 1 csővezetékkel, az annak tartozékaként egymásitól célszerűen 1... 10 km •távolságban létesített szerkezet-potenciál mérő 2 elektródákkal, és a hírközlő kábel jelzésátvitelre igénybevehető 3 hírközlő érpárjával. Ilyen elrendezésiben van megépítve Magyarít) országon a Hajdúszoboszló—Szolnok—Vecsés földgáztáiwezeték, a megnevezett tartozékokkal. A kitűzött feladat: fényjelzéseket adni a 3 hírközlő érpár egyik végpontján mindaddig, amíg a 2 elektródákon jelenlevő poteniciál értékek kisebbek a védőpoteniciál küszöbértékénél. A kitűzött feladat elvi megoldására szóbajö-Ihető hagyományos központi ellenőrző rendszerek közös jellemzője, hogy az ellienőrzött jeleket kibocsátó jeMorrások egy-egy hiuzalpáron keresztül galvanikus kapcsolatban vannak a fény- vagy egyéb jelzéséket adó központi egységgel (lásd L. M. Senibrot: Technológiai folya-15 mátok központi ellenőrzése — Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964). A gyakorlati megoldás ezekkel a rendszerekkel azonban gazdaságtalan és műszakilag bizonytalan lenne. A gazdaságtalamság oka az, hogy a jelfonrasonként külön ihuzaipár igénye jelentős költségnövelő tényező, a műszaki bizonytalanságé pedig az, hogy az erősáramú vezetékek táwolbahatása '(lásd az MSz 13200—iftl. sz. szabványt) következtében a jelforrások jelei saját abszolút értéküket nagyságrendekkel meghaladó értékű idegen feszültségekkel keveredhetnének össze. A találmány szerinti megoldás alkalmazása a kitűzött feladat gazdaságosabb és műszakilag tökéletes megoldását eredményezi, mert lehető-30 séget ad a 3 hírközlő érpárral több 2 elektró-20 25 162793