162781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénlámpák getterezésére és gettertartalmú halogén lámpa
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. XII. 22, (EE—1989) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1974. XI. 30. 162781 Nemzetközi osztályozás: H 01 K 1/56 Feltalálók: Dr. Hangos István mérnök, Hodács József mérnök, Várkonyi László fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, Budapest Eljárás halogénlámpák getterezésére és gettertartalmú halogén lámpa 10 15 Ismeretes, hogy a halogénadalékkal töltött gáztöltésű izzólámpa, az un. halogénlámpa, az izzó wolframszáláról elpárolgott wolfram megkötése,, valamint ä búra falán wolframtükör képződésének megakadályozása révén, jelentős szálhőmérséklet-emelést és ennek révén számottevő fényhatásfok növekedést tesz lehetővé a halogéntöltés nélküli lámpákhoz képest. A halogénlámpa ugyanakkor biztosítja az izzólámpa fényáramának állandóságát az egész tényleges élettartam alatt is. A vákuumlampákban, majd a később gyártott gáztöltésű izzólámpákban a töltőgázban levő maradékgázok, vagy a búra falán adszorbeállódott szennyezőanyagok (pl. oxigén, széndioxid, szénmonoxid, víz, szerves gőzök, stb.) megkötésére — a lámpa működése folyamián — aktív anyagokat, ún. getteranyagokat alkalmaztak. Ezen anyagok a mardékgázokkal és a szenynyezőanyagokkal reagáltak, a lámpatöltő gázzal viszont nem. Ilyen anyagokat egyrészt a periódusos rendszer"I. és IL oszlopából választhatunk (Na, Ba, Ca, stb.), vagy az,V. oszlopból meg- ' felelően kiválasztott ún. savképzőanyagok (pl. P) alakjában. Ezek ä getter anyagok a szenynyezőanyagokkal kis tenziójú, jól definiált ve- 25 gyületeket alkotnak (oxidok, karbonátok, hid: roxidok, stb.), melyek világosszínűek és megfelelő lámpakonstrukció esetén, a lámpa nyakán lecsapódva a fényáram állandóságát nem befolyásolják. Ezzel a hatással lehet egyúttal meg- 30 20 akadályozni az izzó wolframszálára nézve káros, ún. Langmuir-féle körfolyamatot is, amelynek következménye lenne éppen a búra falán a fekete wolfram-tükör képződése. A halogénlámpák készítésével, az eddig az izzólámpákba adagolt getteranyagok használhatatlanná váltak, mivel sokkal stabilabb vegyületeket alkotnak a halogénekkel, mint a maradékgázokkal és a szennyezőanyagokkal — az izzószál közvetlen környezetétől eltekintve — az összes a lámpában uralkodó hőmérsékleten. Mivel a halogénlámpák élettartamát a lámpatöltő gáz tisztasága, és főleg összetételé döntő módon befolyásolja, igyekeztek a gyártás felfejlődésével újfajta getteranyagokat is bevezetni. Legelső ilyen próbálkozás a szén, mint ádszorptív getteranyag bevezetése volt, mely szerves vegyületeknek a lámpában való elbomlásakor keletkezik. Ez a szerves vegyület természetesen lehet halogénvegyület is. Az eddig alkalmazott P közvetlenül getteranyagként nem használható, foszfortrihaloid képződése miatt. Ezt a nehézséget egyes szerzők primér-foszfor-nitrogén vegyület alkalmazásával kerülték meg (lásd: J. M. Reiss Lighting Research and Technology. Vol. 2. No. 4. 1970.). Itt általában (P X2 N) 3 általános képlettel rendelkező getteranyagot alkalmaznak, amely a-poláros oldószerben oldódik és így jól 162781
