162777. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus összeadó-kivonómű
162777 6 a 7. ábra a 3. ábra szerinti VS teljes kivonó két tetrádjánaik ösiszekapesolását saemléltetfi. A kiviteli példákat úgy választottuk ma^, hogy az 1—4. ábrtákan a bemeniatiskan és kiímeneteken csak logikai ,jigaz" műveleti menynyiségek lépnek fel. Az 1. ábra szerinti tömbkapesoíás mutatja a számölómű i^adik tetrádjánaik kombi ^actios 19 Ósszeadó-ikivoiaó egységét. A ijelfolyaimat iíimertetiésére a 8-as, 4-es, 2-es és l-es helyek toe- és kimeneteit rövidítve index nélküli betűvél jelöljük, mégpedig úgy, hogy azok megegyeznek az ott megjelenő X; Y; Y'; D; R' műveleti menynyiségekkel. X és Y műveleti mennyiségeknél féltételezzük, hagy . azokat tárolókból kapjuk. A Ki és K( komplementáló bemenetaksn xa&gjeleniő jelektől függően, az első NK1 kilences komplementáló logikai „igaz" és negált komplementáló jelei szaunára az Y' kivonandó bemeneteken jelenlevő kivonandót az első NK1 kilences komplementáló a 8—4—fi—1 kód kilences komplemenitálójiáivá alakítja át, vaigy pedig a kivonandó változatlanul jelenlik meg az első NK1 kilences komplemenftáló Y' kimenetein. Az első NK1 kilences komiplementáló Y' kíiimanatai közvetlenül össze vaminiak kötve a bináris VS teljes ikiivonó Y' kivonandó bemeneteivel (declmális számjegyenként 1 tetrád van). A kisebbítendőt közvetlenül a bináris VS teljes kivonó X kisebbítendő ibemenetedire vezetiiük. A 'bináris VS teljes kivonok a rajtuk jelenlevő decimális számjegyek bináris 'különbségeit képezik. A bináris VS teljes kivonó D kimenetein a 8—4— 2—il kódban meg inem engedett sz*mjegvfkomtoinácáók, úgynevezett pszeudotetrádok jelenhetnek meg. Ezért a ibináris VS teljes kivonó D kimenetei a KS korrekciós kivonó bemeneteké csatlakoznak. A KS konrekoiós kivonó R' kimenetein a 8—4—2—1 kódiban megengedett szánijegykombiniáicdök abszolút vai^y komplementer számokként jelennek meg. A korrekciós jelet a VS teljes kivonó minden tetrádijánrdk Zi„u; Z2./+) bináris átvitel káimeneteiről kapjuk, és a KS konrekoiós kdivonóra vezetiiük azokat. A KS korrekciós kivonó R' kimenetei a második NK2 kilences komplementáló bemeneteivel vannak összekötve. A 1K2; K2 komplementáló bemeneteken levő jelek függvényében a második NK'2 kilences komiplementáló loeSkai „ieaz" és negált komplemeintáló jelei számára a KS korrekciós kivonó R' ikimenietein levő komoleraeniter számokat aibszolúit számokká alakítjuk át. Amennyiben a KS korrekciós kivonó R' kimenetein abszolút számok vannak jelen, akkor a második NK2 kilences komplementáló R eredmény kimenetein ugyanazok a számjegykombinációk lesznek jelen, mint a bemeneten. A második kilences komplementáló R kimenetein minden esetben aibszolút szám jelenik meg. A 3. ábrán négy bináris VS teljes kivonó van ábrázolva egy tetrád l-es, 2-es, 4-es és 8-as helye számára. Mindejgyik VS teljes kivonó nyolc darab 6. ábra szerinti négy bemenetű elemi kapcsolásiból áll. A négy bináris teljes kivonó azonos felépítésű. Éppan ezért csak az l-es hely bináris teljes kivonójiát ismertetjük, 5 valamint emnek csatoltását az utána következő helyekihez. A bináris kisebbítendő az első 1 elemi kapcsolás Xt kisebbítendő bemenetére van vezetve. A második 2 elemi kapcsolás Y'jkivonandó bemenetén a 'bináris kivonandó van. 10 A harmadik 3 elemi kapcsolás bemenetei az első 1 elemi kapcsolás kimenetével és a második 2 elemi kapcsolás bemenetével vannak csatolva. A negyedik 4 elemi kapcsolás bemeietéi a második 2 elemi kapcsolás kimenetével és az első 13 1 elemi kapcsolás bemenetéivel vannak összekötve. Az ötödik 5 elemi kapcsolás négy bemenete a harmadik 3 és a negyedik 4 elemi kapcsolás kimeneteivel vannak csatolva é3 azonkívül a Zt,ü Z2,i részátviteliek bemeneteiről 20 vannak táplálva. A Zui ; Z2 „- részátvitelek bemenetei ezenkívül még a hatodik 6 elemi kapcsolás bemeneteivel is össze vannak kötve, amelynek harmadik bemenete az ötödik 5 elemi kapcsolás kimenetével van összekötve. A ihete• dik 7 elemi kapcsolás bemenetei a hairmadik 3, negyedik 4 és ötödik 5 elemi kapcsoi'ás kimeneteivel vannak csatolva. A nyolcadik 8 elemi kapcsolás bemenetei a hatodik 8 és a hetedik 7, elemi kapcsolások kimeneteiről vannak táplálva. A következő fokozattal való csatolás két %és 10 összekötő vezeték útján történik. A szekunder részátvitel csatolása a következő foko•• íZatba a 10 összekötővezetéken keresztül történik a mindenkori ötödik 5, 1.1, 12, 13 elemi kapcsolás egyes bináris helyeinek kimenetéről. A primer irészátvitel csatolása tetrád egyes és négyes helyén minden egyes .bináris hely mindenkori harmadik elemi kapcsolása kimenetéről történik, míg la tetrád második és nyolcadik helyén minden egyes bináris hely negyedik elemi kapcsolása ktoanetéről történik a 9 összekötő vezetéken át. Amikor logikai igaz műveleti mennyiség és logikai igaz Z( ,,; Z 2 „- részátvitelek vannak jelen, akkor az első és negyedik hely ötödik 5, 12 elemi kapcsolásának kimenetén ia logikai negált szekunder részátviitelek jelennek meg és a kettes és nyolcas hely ötödik 11, 13 elemi kapcsolásának kimenetén, logikai igaz szekunder részátviiltelek jelentkeznek. Azáltal, hogy az ötödik elemi kapcsolás kimenetén a szekunder részátvitiel nem mindig logikai negált; de mindkét részátvitel azonos logikai fajtájú módon van a következő fokozatba juttatva, ezért a primer irészátvitelnek is azonos logikai módon keli rendelkezésre állnia, azaz az egyes és négyes hely harmadik elemi kapcsolásának kimenetén logikai negált, míg a kettes és nyolcas hely negyedik elemi kapcsolásának kimefl0 metén logikai „igaz" érték jelenik meg. A tetrád kettes és nyolcas helye nyolcadik elemi kapcsolásának D2 ; D 8 kimenetei logikai „igaz" különbségeket szolgáltatnak, míg iaz egyes és négyes hely nyolcadik elemi kapcsolásának D|; D/, ki-65 menetei logikai negált különbségeket adnak. A 35 40 45 50 55 3
