162776. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos jelek időbeli helyzetének érzékelésére és/vagy szabályozására többfázisú rendszerekben

162776 6 A 11 összehasonlító áramkörön a 10 ki vonó­áramkör fázisszöggel arányos kimenőjelét ha­sonlítjuk össze az X^ alapjellel, így a kapott különbségi jel — hibajel — nagyság és előjel szerint arányos a szabályozási eltéréssal, A hiba­jelet a 1.2 kapesoláerősítőkre vezetjük, melyek­nek az érzékenységét ós ezzel msjiszólalási fe­szültségszintjét egymástól függetlenül lehet vál­toztatni. Ezáltal elérjük azt, hogy a szabályo­zási holtsáv — szabályozási hisztsrézis — a 11 összehasonlító áramkörön beállított értékhez képest szimmetrikussá, illetve aszimmetrikussá •tehető. Az ismert szabályozókkal szemben ez­úton tetszés szerint beállítható és eltolható kor­lát jelölhető ki a fázisszög azon kis változásai­ra, amelyen belül megkívánjuk, hogy a szabá­lyozott rendszerbe beavatkozás ne történjen. Ebből az az előny származik, hogy a különböző diinamikus tulajdonságokkal rendelkező ipari fogyasztókihoz a berendezés egyszerűen illeszt­hető. A 12 kapcsolóerősítők kimenetei! közül az egyiket közvetlen a 14 logikai egység bemeneté­re vezetjük, a másik kimenetét pedig a 13 szöj-;­váitozást érzékelő áramkörön keresztül csatla­koztatjuk a 14 logikai egység másak bememíeté­rie. A 13 szögváltozást érzékelő áramkör olyan, például bilfenőkörökből felépített több kimenet­tel rendelkező áramkör, melynek bemenetéhez a különbségi jel a 12 kapcsoláerősítők szabá­lyozása holtsáv álMtóján keresztül csatlakozik, és a bemenetén megjelenő a szögváltozassial ará­nyos feszültségváltozások függvényében — be­állítás szerint — ad kimeneteire feszültség je­let. Például ha két kimenetet használunk fel, ezek közül az első kimeneten a szabályozási holtsávhoz viszonyírbvia cp > Í0°-mál, míg a má­sodik kimeneten a szabályozási savhoz viszo­nyítva q>> li5°^nál jiélenik meg 'kimenőjel. Így elérjük azt, hogy a 14 logikai egység második bemenetére a szögváltozás nagyságának a függ­vényében kerül bemenőjel, amit a logikai egy­ség pl. a 3, ábra logikai függvénytáblázata sze­rint használ fel. A 14 logikai egység harmadik bemenetét ké­pező 16 terheléslépicső bemenete a 2 terhelő­ellenálláson megjelenő a terheléssel arányos fe­szültség függvényében — a beállítás szerint — ad a kimenetre feszültség jelet. Például, ha két kimenetet haszmáliuinlk, akkor az első kimeneten 20%-os wagy annál nagyobb, a másoddik kdime­inetén 60%-ois vagy annál nagyobb terhelésnél jelenik meg kimenőjel. Ezáltal a oos q> szabá­lyozását a különiböző teljesítményű kondenzátor­egységeik választását a 14 logikai egység a ter­helés figyelembevételével pl. a 3. ábra logikai függvénytáblázata szerint végezheti. A 14 logikai egység olyan több bemenettel és kimenetitel rendelkező áramkör, melynek beme­neteire a 12 kaposolóerősítők, a 13 szögváltozást érzékelő áramkör, és a 16 tarheléslépeső ki­menőjeleit csatlakoztatva, kimenetein — pél-10 15 20 25 3í> 35 40 45 50 55 60 05 dámkban három kimenetet használtunk fel — a terhelés és a oos q> változás értelmének és nagyságának függvényében pl. a 3. ábra logi­kai függvénytáblázata szerint jelennek meg ki­menőjelek, mely kimenőjelek közvetlenül, vagy a 15 erősítőegységien — pl. tirisztor os egységen — keresztül különböző teljesítiményegysiégű kon­denzátorok 17 mágnesikapcsolóit vezérlik. A 14 logikai egységbe építhetjük be a ki- és bekap­csolás késleltetésére szolgáló áramköröket is, amelyek egymásitól függetlenül külön-külön ál­líthatók lehetnek. A késleltető áramkörök bizto­sítják, hogy csak a tartós szagváltozások ered­ményezzaniak beavatkozást, így minden tran­ziens változást kiszűrünk. Az 1. ábráin a 18 kaposolóerősítők, a 13 szög­változást érzékelő áramkör, a 14 logikai egység. a 15 erősítőegység, valamint a 16 terhelés lép­cső valamennyi kimeneteit összefoglalva egy-egy vezetékként ábrázoltuk és csatlakoztattuk az egységek bemeneteihez. Megjegyezzük, hogy a leírásban szereplő tömbök vagy önmagukban isimertek, vagy — logikai egység esetén — megvalósításuk nem okoz nehézséget a szakembernek a leírásban foglalt útmutatás és rajzok alapján. Példaként leírjuk a találmány szerinti és az 1. ábrán tömbvázlattal, valamint a 3. ábrán logikai függvénytáblázattal jellemzett kapcso­lási elrendezés működését egy a kooperációs hálózatra csatlakozó ipari fogyasztó esetén. Egy ipari fogyasztó a meddőenergiaigényének kompenzálásaihoz szülkséges kondenzátor 'telje­sítményt pl. három különiböző teljesítményű egységekből állítja össze. Álljon ez 3 db 12,3 kVAr-os, 4 db 25 kVAr-os és 5 db 50 kVAr-os értékű egységből. Szabályozási eltérés — hibajel — esetén, amely a mindenkori cos (p-'t mérő érzékelő­szerv 'kimenőjelének és az alapjelnek a különb­ségéből adódik, a 13 kapcsolóerősítők közül egy­részt aszerint működik a kikapcsolás vagy a bekapcsolás erősítője, hogy az alapjeltől való eltérés milyen értelmű, másrészt, hogy a szabá­lyozási holtsáv — szabályozási hiszterézis — milyen értékre van beállítva. Legyen példánk­ban a szabályozási holtsáv — melyen belül a rendszerbe beavatkozás nem történik — szim­metrikus cos <piO,0O5. A 13 szögváltozást érzé­kelő áramkör —• mint azt az előző példánkban leírtuk — felhasznált két kimenete közül — beállítás szerint — az elsőn a szabályozási sáv­hoz viszonyítva 9y>10°-nál a másodikon (,y>li5°Hnál jelenik meg jel. A 16 terhelés­lépcső, melynek példaként szintén két kimenetét használjuk, beállítás szerint az első kimenetén a terhelés 20%-mál, a második kimenetén a terhelés '60%-iániál jelenik .meg kimenőjel. Meg­jegyezzük, hogy ezeket az értékeket az üzemi viszonyok determinálják, és egy üzemien belül a beállított értékek módosítására mindaddig nincs szükség, míg az üzem jellege, dinamikus 3

Next

/
Thumbnails
Contents