162776. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos jelek időbeli helyzetének érzékelésére és/vagy szabályozására többfázisú rendszerekben
162776 6 A 11 összehasonlító áramkörön a 10 ki vonóáramkör fázisszöggel arányos kimenőjelét hasonlítjuk össze az X^ alapjellel, így a kapott különbségi jel — hibajel — nagyság és előjel szerint arányos a szabályozási eltéréssal, A hibajelet a 1.2 kapesoláerősítőkre vezetjük, melyeknek az érzékenységét ós ezzel msjiszólalási feszültségszintjét egymástól függetlenül lehet változtatni. Ezáltal elérjük azt, hogy a szabályozási holtsáv — szabályozási hisztsrézis — a 11 összehasonlító áramkörön beállított értékhez képest szimmetrikussá, illetve aszimmetrikussá •tehető. Az ismert szabályozókkal szemben ezúton tetszés szerint beállítható és eltolható korlát jelölhető ki a fázisszög azon kis változásaira, amelyen belül megkívánjuk, hogy a szabályozott rendszerbe beavatkozás ne történjen. Ebből az az előny származik, hogy a különböző diinamikus tulajdonságokkal rendelkező ipari fogyasztókihoz a berendezés egyszerűen illeszthető. A 12 kapcsolóerősítők kimenetei! közül az egyiket közvetlen a 14 logikai egység bemenetére vezetjük, a másik kimenetét pedig a 13 szöj-;váitozást érzékelő áramkörön keresztül csatlakoztatjuk a 14 logikai egység másak bememíetérie. A 13 szögváltozást érzékelő áramkör olyan, például bilfenőkörökből felépített több kimenettel rendelkező áramkör, melynek bemenetéhez a különbségi jel a 12 kapcsoláerősítők szabályozása holtsáv álMtóján keresztül csatlakozik, és a bemenetén megjelenő a szögváltozassial arányos feszültségváltozások függvényében — beállítás szerint — ad kimeneteire feszültség jelet. Például ha két kimenetet használunk fel, ezek közül az első kimeneten a szabályozási holtsávhoz viszonyírbvia cp > Í0°-mál, míg a második kimeneten a szabályozási savhoz viszonyítva q>> li5°^nál jiélenik meg 'kimenőjel. Így elérjük azt, hogy a 14 logikai egység második bemenetére a szögváltozás nagyságának a függvényében kerül bemenőjel, amit a logikai egység pl. a 3, ábra logikai függvénytáblázata szerint használ fel. A 14 logikai egység harmadik bemenetét képező 16 terheléslépicső bemenete a 2 terhelőellenálláson megjelenő a terheléssel arányos feszültség függvényében — a beállítás szerint — ad a kimenetre feszültség jelet. Például, ha két kimenetet haszmáliuinlk, akkor az első kimeneten 20%-os wagy annál nagyobb, a másoddik kdimeinetén 60%-ois vagy annál nagyobb terhelésnél jelenik meg kimenőjel. Ezáltal a oos q> szabályozását a különiböző teljesítményű kondenzátoregységeik választását a 14 logikai egység a terhelés figyelembevételével pl. a 3. ábra logikai függvénytáblázata szerint végezheti. A 14 logikai egység olyan több bemenettel és kimenetitel rendelkező áramkör, melynek bemeneteire a 12 kaposolóerősítők, a 13 szögváltozást érzékelő áramkör, és a 16 tarheléslépeső kimenőjeleit csatlakoztatva, kimenetein — pél-10 15 20 25 3í> 35 40 45 50 55 60 05 dámkban három kimenetet használtunk fel — a terhelés és a oos q> változás értelmének és nagyságának függvényében pl. a 3. ábra logikai függvénytáblázata szerint jelennek meg kimenőjelek, mely kimenőjelek közvetlenül, vagy a 15 erősítőegységien — pl. tirisztor os egységen — keresztül különböző teljesítiményegysiégű kondenzátorok 17 mágnesikapcsolóit vezérlik. A 14 logikai egységbe építhetjük be a ki- és bekapcsolás késleltetésére szolgáló áramköröket is, amelyek egymásitól függetlenül külön-külön állíthatók lehetnek. A késleltető áramkörök biztosítják, hogy csak a tartós szagváltozások eredményezzaniak beavatkozást, így minden tranziens változást kiszűrünk. Az 1. ábráin a 18 kaposolóerősítők, a 13 szögváltozást érzékelő áramkör, a 14 logikai egység. a 15 erősítőegység, valamint a 16 terhelés lépcső valamennyi kimeneteit összefoglalva egy-egy vezetékként ábrázoltuk és csatlakoztattuk az egységek bemeneteihez. Megjegyezzük, hogy a leírásban szereplő tömbök vagy önmagukban isimertek, vagy — logikai egység esetén — megvalósításuk nem okoz nehézséget a szakembernek a leírásban foglalt útmutatás és rajzok alapján. Példaként leírjuk a találmány szerinti és az 1. ábrán tömbvázlattal, valamint a 3. ábrán logikai függvénytáblázattal jellemzett kapcsolási elrendezés működését egy a kooperációs hálózatra csatlakozó ipari fogyasztó esetén. Egy ipari fogyasztó a meddőenergiaigényének kompenzálásaihoz szülkséges kondenzátor 'teljesítményt pl. három különiböző teljesítményű egységekből állítja össze. Álljon ez 3 db 12,3 kVAr-os, 4 db 25 kVAr-os és 5 db 50 kVAr-os értékű egységből. Szabályozási eltérés — hibajel — esetén, amely a mindenkori cos (p-'t mérő érzékelőszerv 'kimenőjelének és az alapjelnek a különbségéből adódik, a 13 kapcsolóerősítők közül egyrészt aszerint működik a kikapcsolás vagy a bekapcsolás erősítője, hogy az alapjeltől való eltérés milyen értelmű, másrészt, hogy a szabályozási holtsáv — szabályozási hiszterézis — milyen értékre van beállítva. Legyen példánkban a szabályozási holtsáv — melyen belül a rendszerbe beavatkozás nem történik — szimmetrikus cos <piO,0O5. A 13 szögváltozást érzékelő áramkör —• mint azt az előző példánkban leírtuk — felhasznált két kimenete közül — beállítás szerint — az elsőn a szabályozási sávhoz viszonyítva 9y>10°-nál a másodikon (,y>li5°Hnál jelenik meg jel. A 16 terheléslépcső, melynek példaként szintén két kimenetét használjuk, beállítás szerint az első kimenetén a terhelés 20%-mál, a második kimenetén a terhelés '60%-iániál jelenik .meg kimenőjel. Megjegyezzük, hogy ezeket az értékeket az üzemi viszonyok determinálják, és egy üzemien belül a beállított értékek módosítására mindaddig nincs szükség, míg az üzem jellege, dinamikus 3