162771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tapadó rostszálakból álló szövedék (fátyol) előállítására
162771 15 16 vételéivel, gondosam úgy osztályoztuk, hogy egységesek legyeinek a végzett megfigyelések során. Amint már említettük, a felületi szerkezetet az ASA B46.1 1062 szabványnak megfelelőéin határoztuk meg és a lemetszési érték átlagát 2,5 mmuben állapítottuk meg. Magától értetődően a felület szerkezetével kapcsolatban végzett analízis nem aid támpontot arra vonatkozóan, hogy a felületen levő kiugrások gömbölyített alakúak vagy élesek-e és így a simasági értékek csak olyan felületekkel kapcsolatiban állnak rmdelkezésire, amelyek, mint a találmányunk szerint alkalmazott felületek, gömbölyített dudorok és amelyek megállapításunk szerint a legalkalmasabbak a teljesen fémből készült felületek közül a találmány szerinti alkalmazásra. Ezeknek a felületeknek a simasági értékét abból a szempontból vizsgáltuk, hogy megállapítsuk azokat az értékihiatárokat, melyek között a papír tömörítése sikeresen elvégezhető olyan nedvességtartalom mellett, melyet a papírszalag a papírgyártó gép nedves préséből, vagy a nedves préselési szakaszból való kilépésekor tartalmaz. A rostok kihúzását illetően is végeztünk kísérleteket a nedves próbalapok alkalmazásával, azonban ezeket a kísérleteket nem írjuk le részleteslebben, mivel jelentősebb mennyiség kihúzása csak olyan csiszolt krómfelület esetében történt (simasági érték 4—8), melyet ezideig alkalmaztak papír tömörítésére 0,i65 :1 víz és rost arányú nedvességtartalom mellett. Meg kell azonban említenünk, hogy a találmányunk szerint előnyösnek tekintett duidorokkal kiképzett fémfelületeknél igen kis mértékű kihúzó hatást 1,4 ju vagy kevesebb simasági érték •(RMS) mellett tapasztaltunk. Ez olyan papír szalagok esetében következett be, melyeknél a víz és rost arány kb. 3 :1 volt. Ennek figyelembevételével, továbbá annak következtében, hogy a nedves súrlódási tényező a csiszolt krómfelületéhez közeledik, ha a dudorokkial kialakított felületet finomítjuk, az alsó értéket a du'dorokkal kiképzett szerkezeti fémfelületen 1 /imek megfelelő simasági értékben választjuk meg. Bár a teljes értékhatáron belül levő felületek alkalmazhatók a legnagyobb nedvességtartalom mellett is, mégis a finomabb felületek alkalmaisaibbak olyan papír megmunkálására, melynél a víz és rost aránya kisebb, így kb. 1 :1 és 3 :1 között mozog. A statikus súrlódás meghatározására a különböző felületeknél megfelelő készüléket alkalmaztunk a vizsgált felület és a próbalap közötti csúszási szög (nyugalmi súrlódási határszög) megállapítására mind a nedves, mind pedig a légszáraz lapok esetében. A készülék tüfcörüveggel összeillesztett és egyik végén felfüggesztett táblából állt. A lap másik végét úgy helyeztük el, hogy szabályozott módon másodpereenkénit 0,S°4aal legyen mozgatható egy hidraulikus-pneumatikus rendszer segítségével. A pa-20 pír mintát a lap szabad végéhez ragasztottuk és a vizsgálandó felülettel kiképzett sík lapot helyeztünk a vizsgálandó felülettel lefelé fordítva a papír-mintára. Ezt követően a tábla 0 szabad végét fokozatosan emeltük, hogy a vízszintes irány felé kihajoljon. A szög, amelynél a próbalap csúszása a nehézségi erő következtében megkezdődik, alatta maradt annak a csúszási szögnek, melyet gyakorlati szempont-10 ból egyenlőnek tekintünk azzal a szöggel, amelynél a csúszás kezdetével számolni kell. A csúszási szög tanigense a statikus súrlódási együttható. 0 Minden egyes felülettel kapcsolatban nagy számú próba lappal végeztünk kísérletet és az aláibbiaklban ismertetett csúszási szögeket és súrlódási tényezőket állapítottuk meg,a végzett megfigyelések átlagos eredményeként. A vizsgált mintalapok mérete 30X30 cm volt, a kísérleti lap mérete 20X35 cm (felület), vastagsága pedig 2,5 cm. A kísérleti lapok súlya kb. 10 kg volt, a papírmintára gyakorolt nyomás kb. 0,02 kg/am2 . A csúszási szög a légszárított papírminták vonatkozásaiban meglehetősen kicsi volt és nem tért el jelentős mértékben, így a táblázatban a száraz súrlódási tényezőt nem tüntetjük fel. A nedves súrlódási tényezőt a táblázatban szerepeltetjük, annak nyilvánvaló jelentősége folytán. Az alábbiak szerinti össziefyta^.r|ábiazaí tbai' a következő kiképzésű felületekkel végzett vizsgálati eredményeket rögzítjük: A. Csiszolt krómfelület (simasági érték 0,1— 40 W M). B. Duidordkkal kiképzett krómfelület (simasági érték 1,4 u) (többirányú tervezett tűrés 1,3— 1,5 M). 45 C. Dudorokkal kiképzett krómfeiüiet (simasági érték 3 ju), (többirányú tervezett tűrés 2,5 — 3$ fi). 50 D. Csiszolt Teflon vagy egyéb gyantaréteg simított fémfelületen. E. Teflon vagy hasonló gyantaréteg érdesített fémen, koptatás után. 55 F. Matt kromfelület, éles csúcsokkal. A fentiekben magadott A és F felülietek a 60 korábbi tömörítési eljárásoknál is alkalmazott felületek és azokat a találmányunk szerinti kialakítás esetében nem alkalmazzuk, a többi, vagyis a B, C, D és E felületeket a találmányunk szerinti megoldásinál alkalmazzuk, amint 65 azt a toivábbiakban ismertetjük.
