162771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tapadó rostszálakból álló szövedék (fátyol) előállítására
162771 6 sárnak. Amint azt a továbbialkban még részletesem ismertetni fogjuk, a találmány szerinti kialakítás esetében alkalmazható bizonyos felületek igen előnyösek gyakorlati felhasználás szempontjából, így ipari feldolgozásnál is tartósságuk folytán. Az a lehetőség, hogy rostos szalagokat a találmány szerfet biztosított nedvességtartalom mellett lehet tömöríteni, számos előnyt jelent melynek elérésére már az isimert eljárások gyakorlati megvalósítása során ás törekedtek. Így pl. iminden esetben szükisléges volt, hogy a papírszalagot a papírgyiártó gép nedves prés szakaszában először víztelenítsék és másodszor lényeges mértékbén; párolagtatásös szárításnak vessék alá a gép több fűtött szárítódobjám, hogy ily mádon a nedviességtairtalimat legalább .árra., a legnagyobb szintre lehessen csökfceintemi, amelyen az ismert eljárások esetében a tömörítés elvégezhető volt. A szárítódobokon történő részleges páirologtatásos szárítás nem egyenletes a szalag teljes szélességóban és ennek megfelelően a korábbi ismert eljárások során tömörített papírszalag tömörítése és/vagy felületi alakja a különböző nedvességtartalmú szakaszokban igen változó volt. A papírszalag nedvességtartalma, amikor a nedves prést vagy a nedves présszakaszt elhagyja, sokkal egységesebb, mint amilyen lenni szokott, amikor a szalag áthaladt az első néhány iszárítódoblan. Ennek következtében a papír tömörítésére már régen azt a helyet tekintették a legkívánatosaibbniak, ahol a szalag a nedves prést vagy medves préselési szakaszt elhagyja, ez a megoldás azonban a találmányunk szerinti eljárás kidolgozása előtt nem volt lehetséges. A papíriparban ugyancsak már régi szükséglet volt olyan fényezett .(simított) papír előállítása, mely megfelelő nyújtással és szívóssággal rendelkezik a már ismert eljárásiakkal előállított tömörített papírral szemben. Ez ezideig nem volt lehetséges, miivel a papír nedvességtartalmának legalább 1 :1 víz és rost arányiban kellett lennie ahhoz, hogy a fényesítés elvégezhető legyen, ezzel szemben az ismert eljiárások szerinti tömörítés ennél csak lényegesen alacsonyabb nedvességtartalom mellett volt végrehajtható. Nyilvánvalóan a papírt x»em lehet először fényesíterá és csak utána tömöríteni, mivel a tömörítési eljárás ellentétes hatású a simítási művelettel. A találmány szerinti eljárásnál a papír tömörítése olyan nagy nedvességtartalom mellett történhet, hogy fényesítése a tömörítés után végezhető el. Így a találmány szerinti eljárás alkalmazásával a papíripar számára új és már régen igényelt igen jóminőségű terméket biztosítunk; A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapiján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezést szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés egy változtatott kiä, a '3. ábra pedig a rostos szalagnál alkalmazott mechanikai tömörítő éínyomószarkezetet szemlélteti részlegrajzkénit. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezés egy előnyös 5 kiviteli változatát szemlélteti és a tömörítő berendezést olyan helyzetben ábrázolja, melynél az a papirsaalagira közvetlenül azután fejt ki hatást, amikor a szalag kilép a papírgyártó gép nedves préséből, vagy nedves préselési száka-10 szabói. " Ez az ábra a 10 szekrényt és a 11 Fourdriinier szitát, valamint a 12 szíívószékirényt, továbbá a különböző görgőket (13 sífcgörgő, 14 présgörgő, 15 feszítőgörgő, 16 vezetőgörgő és 17, 18, 19 18 szabadonfutó görgők), — mielyek együttesen alkotják a szokványos paipirgyártó gép 20 alakítószakaszának lényeges alkatrészét, — szemlélteti. ^p*í 20 A 22' papírszalag a 14 présgörgőnél hagyja el a 11 Fourdriinier^szitát. Szokványosán a 22 szalag kib. 4 :1 viz-most súlyarány nedvességtartalommal lép ki a szitából, bár ez mindkét irányban bizonyos mértékben változhat a papír 25 minőségétől és az adott esetben alkalmazott berendezés tulajdonságaitól függően. Szokványosán a 2i2 szalag a Fourdiriráer^sziitától a nedves prés szakasz első 23 préséhez jiut. A 23 présszakasz hatására a 22 szalagból bizonyos 30 mennyiségű vizet távolítunk el és ez egyben elősegíti a szalagnak megfelelő összeálló szerkezetté való formálását, sziilárdlítás és finomítás útján, A rajz csiak egy nedves prést szemléltet, bár magától értetődően két vagy három prést 35 is alkalmazunk a szokványos nedves prés szakaszban. Rendszerint minden egyes préshez 24 szövetbetléT vagy nemez tartozik, amelynek felső felületén a 22 szalag áthalad a présen. A préshez tartozik továbbá egy pár lényegileg függő-40 leges helyzetben egyvomaiban elhelyezett 25 présgörgő is, melyek a 22 szalag és a 24 nemezen a 22 szalagból víz kisaj tolására alkalmas erőt fejtenek ki és finomítják, valamint szilárdítják a szalagot, amint azt a fentiekben már 45 említettük. A papírszalag ä szokványos nedves prést vagy nedves présszakaszt meglehetősen nagy nedvességtartaiommal hagyja el, így pl. a víz-rost 50 'aránya 1 :1-^3 :1 között mozoghat, a prés 'hatékonyságától és SÍZ alkalmazott prés vagy prések számától, továbbá a gyártandó papír különleges tulajdonisiágasitól függően."Azoknak a papírszalagoknak a nedvességtartalma, melyek a ned-55 ves prést vagy á nedves présszakaszt elhagyják, lényegesen nagyobb, mint azoknál a szalagoknál, melyeiknél ä papír tömörítését a korábbi ismert eljárások szerint végezték. Ennek következtében a korábbi eljárásoknál szüksé-60 ges volt, hogy a szalagot megfelelő számú párologtatásös szárítón 'vezessék keresztül, .mint pl. az 1. ábrán levő 30 szárítók, hogy ezek alkalmazásával a nedvességtartalmat lényegileg 1 :1 arány alá, szokványosán 0,5 : 1 és 0,i©5 :1 65 értékre csökkenitlsék. 3