162755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módosított aminoplaszt-előkondenzátumok stabil készítményeinek előállítására
162755 mellett még más gyökök, pl. poliglikolgyökök is lehetnek a molekulában. Előnyben részesítjük egyébként a nagymértékben metilolozott melamin olyan n-butilétereit, amelyek 2—3 butilcsoportot tartalmaznak a molekulában. Nagy- 5 mértékben metilolozott melaminokon olyan melaminokat kell értenünk, amelyek átlagosan legkevesebb 5, célszerűen kb. 5,5 metilol-csoporttal rendelkeznek. Mint további kiindulóanyagok szükségesek a 10 megadott összetételű poliamidok. Ezeknek a bázisos poliamidoknak az előállításánál polimer zsírsavakként pl. di- és trimerizált linol és/vagy linolensavak jönnek tekintetbe. Ezeknek poliaminokkal, különösen alifás poliaminokkal — 15 mint dietiléntriamin, trietiléntetramin, tetraetilénpentamin, tehát a H2 N-(CH2-CH 2 -NH) n -CH-CH2-NH 2 képletű aminokkal, ahol ni, 2 vagy 3 és kéve- 20 rékek esetében nem egész számú átlagértéket, pl. 1 és 2 közötti számértéket is egyaránt felvehet — történő kondenzálás útján kapjuk a poliamidokat. Ezeknek a poliamidoknak bázisoké nak kell leraniök, amit azzal érünk el, hogy a 25 poliamid-kondenzációnál a karbonsav-csoportokhoz képest az ainino-csoportokat (H2N- és alkilén-NH-alkilén) feleslegben alkalmazzuk. Az ammoplaszt-előkondeinzátumokat a bázisos poliamidokkal 1:0,11—1:1,45 egyenérték- 30 arányban reagáltatjuk. Az aminoplaszt-előkondenzátumoknál egyenértéken a molekulasúlyból és a molekulában levő (szabad és éterezett) metilol-csoportok teljes számából alkotott hányadost kell érteni. Valamely aminoekvivalensnek 35 egy mol monoaminnal ekvivalens mennyiségű bázisos poliamid felel meg. így tehát pl. egy mol metilol-vegyület et, amely átlagosan 5,5 (részben éterezett) metilol-csoportot tartalmaz, 0,6—8 aminoekvivalens értéknek megfelelő 40 mennyiségű bázisos poliamiddal alakítjuk át. Az átalakítás egyébként vízoldható szerves oldószer, éspedig célszerűen olyain szerves oldószerek jelenlétében történik, amelyek vízben jól oldódnak vagy azzal tetszés szerint elegyít- 45 hetők, pl. ilyen jellegű alifás alkoholok. Oldószerekre példaként dioxánt, izopropanolt, etanolt, metanolt, etilénglikol-mono-n-butilétert és dietiléngMkol-mono-n-butilétert említjük. 50 Az átalakítást továbbá úgy végezzük, hogy víz^ ben oldható termékek keletkezzenek. Ez vízben nehezen oldható előkondenzátumokkal, pl. az említett metilolmela;min^butiléterekkel is minden további nélkül sikerül és a reakció lefu- 55 tása egy próbának vízzel történő hígítása útján követhető. A reakcióelegy pH-ját legkésőbb az átalakulás befejezése után 2—8, előnyösen 2—7, különösen pedig 5—6 értékre állítjuk be. E pH érték beállításához pl. szerves vagy szervetlen 60 savakat, előnyösen könnyen illanó szerves savakat, mint hangyasavat vagy ecetsavat használunk. Ajánlatos, mint már utaltunk rá, némely esetben azonnal vagy rövidesen a bázisos poliamidnak az aminoplaszt-előkondenzátummal 65 való egyesülés kezdete után a reakcióelegyhez egy bizonyos mennyiségű savat hozzátenni és a további átalakítás folyamán folyton vagy adagonkint továbbra is savat hozzáadni. Előnyösen 20—100 C°, előnyösen 20—80 C°, pl. 45—70 C° hőmérséklet-értékeken dolgozunk. Az így kapott — savval az említett pH-értékre beállított — oldatokat vízzel egy bizonyos, pl. 10— 50% tartalomra állíthatjuk be. Ezek az oldatok különböző célokra, mindenekelőtt a textiliparban használhatók. Például gyapjú nemezelődésmentes kikészítésére alkalmasak, amikoiris a gyapjút olyan fürdővel impregnáljuk, amelyhez a találmány szerinti készítményt és kívánt esetben még további adalékokat, mint nedvesítő-, diszpergálószereket és/ vagy savat adunk, utána megszárítjuk és emelt hőmérsékleten kezeljük. Különösen előnyösnek bizonyult azonban az eljárás a gyapjú színezésére ós nemezielődésálló kikészítésére, amelynél egymás után — tetszés szerinti sorrendben — a gyapjút egyrészt direkt módon színezzük ós másrészt 35—100 C°-os hőmérsékleten és 9—3 pH-értéken aminoplaszt-előkondenzátumok készítményeivel kezeljük. Színezés és nemezelődésálló kikészítés így egyszerű módon kombinálható és ugyanabban a készülékben kivitelezhető anélkül, hogy a két folyamat 'között a gyapjút a készülékből ki kellene vennünk. A színezést a szokásos, önmagában ismert módon tetszés szerinti, a gyapjú színezésére alkalmas színezékekkel, pl. savas gyapjú-színezékekkel, 1:1 vagy 1:2 fémkomplex-színezékekkel, reaktívszínezékekkel elvégezhetjük. Ugyancsak alkalmazhatjuk a gyapjú színezésénél használatos adalékokat, így kénsavat, ecetsavat, nátriumszulfátot, ammóniumszulfátot és egalizálószereket, mimellett egalizálószerekként mindenekelőtt hosszabbszénláncú alifás aminők poliglikol vegyületei jöhetnek tekintetbe, amelyek adott esetben kvaternerizálva és/vagy a hidroxil-csoportokoin több-bázisú savakkal észterezve is lehetnek. A nemezelődésálló kikészítéshez szolgáló fürdő a módosított aminoplaszt-előkondenzátum mellett még további adalékokat tartalmazhat, pl. sókat, amelyek pufferként a fürdő meghatározott pH-értókre való beállítására is szolgálnak, így például ez az eset foszforsav alkálisóimak, alkalmazása esetén. A módosított ammoplaszt-előkondenzátum mennyisége (oldószer és víz nem beleszámítva), a gyapjú súlyára számítva, célszerűen 0,5—5%-ot tesz ki. Előnyösen 35—100 C° hőmérsékleten dolgozunk és emellett az aminoplaszt-előkondenzátum további — gyakorlatilag teljes — rögzítésére többnyire 20—80 percre van szükség. A két folyamat sorrendje tetszőleges; általában előnyösebb először színezni és azután végezni a nemezelődésálló kikészítést. A kombinált eljárás gyapjú színezésére és nemezelődésálló kikészítésére különösen alkalmas készülékben történő színezésnél, ahol a színezendő anyag áll és a színezőfürdő mozog. 2
