162708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórcián előállítására

3 162708 4 a klórciánt kinyerhetjük, majd az így regenerált oldószert visszakcringtethctjük a reaktorba. Kívánatos természetesen a szokásos óvóintézkedésekkel gondoskodni a vízmentes körülmények fenntartásáról. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. /. példa Egy 2.5 cm x 100 cm méretű üveg-oszlopot, amely környezeti hőmérsékletű víz keringtetésére alkalmas köpennyel van ellátva, kb. 90 cm magasságig triklóracetilkloriddal töltünk meg. Ezután egy zsugorított üveg-porlasztón keresztül klórgázt vezetünk be az oszlop alján. Amikor az oldószer már telítve van klóm! .-ir\ I'

1 cm-rel ;i fnlvadcktelszin alatt elhelyezett kapillárison keresztül hidrogéncianid triklóracetilkloriddal készíteti _ MII>> töménységű oldalai vezetjük be percenként 15.3 ml sebességgel. A klórgáz bevezetése 1.33 g/perc sebességgel történik. Az elegyet 2 óra hosszat hagyjuk egyensúlyba jönni, miközben annyi folyadékot engedünk le. amennyi a folyadékszintnek az oszlopban való fenntartásához szükséges: ezután a felül távozó gázok gázkromatográfiás elemzése kb. 55% hidrogénklorid. 6-7% hidrogéncianid. 17-25% klórgáz és 20-22% klórcián összetételt mutat. A reakcióelegy elemzése 2,5% klórcián-tartalmat (az elméleti mennyiség 54%-al mutat: hidrogéncianid és hidrogénklorid csak nyomokban van a reakcióelegyben. Egy hasonló módon lefolytatott kísérlet során a reakcióhőmérsékletet szobahőfok helyett 15 C -on tartottuk és a hidrogéncianid-oldatot 20-30 cm-rel a felszín alatt vezettük be a közeg felszíne alá: a hidrogéncianid triklóracetilkloriddal készített 1,86 súly% töménységű oldatát 13.8 ml/perc. a klórgázt pedig 1.172 glperc sebességgel vezettük be. A felül távozó gázok 90 perc elteltével 47-54%. hidrogenklondot, 9-13% hidrogéncianidot. 20-25% klórt és 15-20% klórciánt tartalmaztak. A reakcióelegy klórcián-tartalma 2.5-3.5 súly% volt (az elméleti 60-85%-a). 2. példa Az 1. példában leírt készülékben dolgoztunk, de közegként triklóracetilklorid helyett 0.4%. sztearil-trimetil-ammóniumkloridot tartalmazó triklórbenzolt alkalmaztunk: a hidrogéncianid 1%-os oldatát 15 ml/perc, a klórgázt pedig 0,54 g/perc sebességgel vezettük be. Egy óra elteltével a reakcióelegyben a klórcián koncentrációja 1.65% (az elméleti mennyiség 79%-al volt. Hidrogéncianid csak nyomokban volt jelen. .? példa Az 1. példában leírt berendezésben dolgoztunV. közegként azonban triklóracetilkloríd helyett triklóracetonitrilt alkalmaztunk: a hidrogéncianid 14,4 súly/tf.% töménységű oldatát 4,26 ml/perc, a klórgázt pedig 1,69 g/perc sebességgel vezettük be. 30 perc elteltével a reakcióelegy 6,8% klórciánt (az elméleti mennyiség 34%-a), hidrogénkloridot és hidrogéncianidot csak nyomokban, továbbá 0.5% klórt tartalmazott. A felül távozó gázok 45-55% hidrogénkloridot. 6-8% klórt, 20-25%i klórciánt és 15-22% hidrogéncianidot tartalmaztak. A kiadásért felel: a Közi 740327, 4. pelúa Az 1. példában leírt készüléket a hídrogénklorid optimális kinvi-résínek biztosítása érdekében gázmosóoszloppal szereltük fel. Erre a célra a reaktor-oszlop tetején elrendezett 2,5 cm \ bu cm merctu oszlopot alkalmaztunk, amely üvegből készült spirális testekkel volt töltve; a mosóosziopba 13-21 gjperc triklóracetílkloridot. a reaktorba pedig 6,5 g/perc triklóracetilkoridos 4,45 sűly%» töménységű hidrogéncianidn oldatot és 0,802 g/perc klórgázt tápláltunk be. A kilépő gázok 88-92% hidrogénkloridot tartalmaztak, klórtartalmuk csupán 2-7%.. ciánhidrogén-tartalmuk csupán nyomnyi mennyiségű, klórcián-tartalmuk pedig 5-6% volt. A reakcióelegy 2.2% kiórciánt (az elméleti mennyiség 90,2%-a) tartal.» mázott. Hasonló mértékű javulást tapasztaltunk a termékek szétválasztásában, ha a 2. vagy 3. példában leírt eljárást folytattuk le gázmosóoszloppal felszerelt reaktorban. ?0 S/.A BA DA LM/ IGÉN YPONTOK 1. Eljárás ciánklorid előállítására, klór és hidrogéncianid szerves oldószerben történő reagáltatása útján, azzal jellemezve, hogy a reakciót szobahőmérsékleten, reaktor-oszlopban 25 folytatjuk le. az oszlopba felülről folyékony reakcióközegként vízmentes, poláris, a klórgázzal és a hidrogéncianiddal szemben inert és a reakcióban résztvevő említett anyagok legalább egyikét legalább 2 súly% mennyiségi arányban oldani képes szerves oldószert vezetünk be és ezt az 30 oldószert az oszlop alján szakaszos vagy folytonos módon elvezetjük, az oszlopban ilymódon képezett folyadékfázisba az oszlop alsó részében kiórgázt. az oszlop magasabb szintjében, de még a folyadékfázis felszí.íe alatt pedig az alul bevezetett klórgázzal ekvimolekuláris mennyiségű hidrogén-35 cianidot vezetünk be, az osziop fejrészéből a főként hidrogenkloridból álló gázalakú mellékterméket elvezetjük és ezt célszerűen oldószerrel való mosás vagy 0 C" hőmérsékletre való hűtés útján a magával ragadott ciánkloridtól mentesítjük, az oszlop aljáról elvezetett oldószert pedig a reakció-40 termekként képződött ciánklorid elkülönítése után visszavezetjük az oszlop felső részébe 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja. a//.ul jellemezve, hogy folyékony közegként triklóracetonitrilt alkalmazunk. 45 3. Az I. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy folyékony közegként triklóracetílkloridot alkalmazunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy folyékony közegként triklórecetsavanhidri-50 det alkalmazunk. 5. Az 1 igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy folyékon közegként ecetsavanhidridet alkalmazunk. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal 55 jellemezve, hogy folyékony közegként jégecetet alkalmazunk. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy folyékony közegként legfeljebb 1% szteariltrimetifamtnóniumkloridot tartalmazó triklórbenzolt alkalmazunk. 60 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy folyékony közegként legfeljebb 1% szteariltrimetilammóniumkloridot tartalmazó monoklórbenzolt alkalmazunk. li és Jogi Könyvkiadó igazgatója H, Budapest