162703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ráhagyásnak forgácsolandó munkadarabról több fogással történő eltávolítására

3 162703 4 előre megadott A kiindulópontban van. A feladat 5 ráhagyás lemunkálása. A ráhagyást külső 2 felülete és a kész b munkadarab 3 készfelülete, az előtolás irányában pedig 4 határolófelület határolja. Programpontot, tehát a ráállítóprogram részben rögzített első pontot, a vágóéi 10.0 ráállítás folyamán éri el, a ráállítást előkészületi 10.1 előtolómozgás követi, amely P végpont elérésére irányuló forgácsoló programmal vezérelve B kiindulóállásba viszi a szerszám vágóélét. A mozgás most az előtolási irány változtatása nélkül átmegy az első lorgácsoló 11.1 előtolómozgásba és előállítja a kész munkadarab 3 felületének egy részét. A 11.1 előtolómozgás folyamán mind nagyobb ráhagyást forgácsol a szerszám, és ez növeli a szerszám terhelését. Amikor az üzemi terhelés túllép egy előre beállított értéket, az első forgácsoló 11.1 előtolómozgás átmegy második 11.2 előtolómozgásba, amelyben a szerszám vagoek' közel a ráhagyás 2 felületet követve távolodik a végleges 3 »készfelülettől. A szerszám vágóélének pályáját terhelésszabályozon előre beallitou terhelési maximumérték határozza meg, a vágóéi olyan pályán mozog, amely mentén a szerszám terhelése a maximumértékkel közel egyenlő. Ahol 5 ráhagyás értéke kisebb és így a szerszám terhelése a maximumérték alá csökken, ott a második forgácsoló 11.2 előtoló mozgás harmadik forgácsoló 11.3 előtolómozgásba megy át, amely előtolásirányú egyenes mozgás. Egy mozgásciklusban a munkadarab végleges 3 készfelülete és a szerszám vágóéle közötti, egyszer már elért távolság nem csökken le. Ha a szerszám üzemi terhelése annyira lecsökken, hogy kisebb lesz egy előre beállított minimumértéknél, akkor a forgácsolási mozgás megszakad, a vágóéi szerszámkiemelő 11.5 mozgással eltávolodik a munkadarabtól. A szerszámkiemelő mozás vége nincs programozva, hanem pl. beállított idő után fejeződik be A szerszámkiemelő II "> mozgást 11 6 visszafutás követi, amely mozgás az előtolással ellentétes irányú egyenesvonalú mozgás. Ez a 11.6 visszafutás annál az eloiolasuanyu koonlinataerleknel lejc/.odik be, amelynél az első mozgásciklus első forgácsoló 11.1 előtolómozgása a terhelésmaximum túllépése hatására átment a második forgácsoló 11.2 előtolómozgásba. Ezt a koordinátaértéket a terhelésszabályozó érzékelte, és a digitális vezérlés a visszafutás előtti forgácsolás óta tárolta. További visszafutás tehát - például az első pogramozott PO pontra nem következik be A 11.6 visszafutást a 11.7 ráállítás követi, amely az előkészületi 10.0 ráállítással egyező irányban történik. Ezzel az első mozgásciklus amely a második forgácsoló 11.2 előtolómozgásból. a harmadik forgácsoló 11.3 előtolómozgásból. a szerszámkiemelő 11.5 mogzásból. a 11.6 visszafutásból és a 11.7 ráállításból áll - befejeződött. Az első forgácsoló 11 1 mozgást nem számítjuk bele az első mozgásciklusba. Ezután ismét első forgácsoló 12.1 előtolómozgás következik, amely a munkadarab 3 kész-felülete mentén történik, ez ismét második forgácsoló 12.2 mozgásba megy át mihelyt az 5 ráhagyás alakja miatt a szerszám terhelése az előre beállított maximumértéket túllépi. Az első mozgásciklustól eltérően ebben a második mozgásciklusban a ráhagyás meretének az előtolási út mentén fennálló további megnövekedése miatt a harmadik forgácsoló I 2.3 mozgás negyedik forgácsoló 12.4 mozgásba is átmegy, amely mozgás a 4 határolófelület koordinalaertekenck elérésével tejezödik he. A második mozgásciklus szerszámkiemelő 12.5 mozgása 4 határolófelület mentén történik, ezt 12.6 visszatutas követi, amely mozgást 12.7 ráállítás zárja le. A 12.6 visszafutás annál a koordinátaértéknél fejeződik be, amelynél a második mozgásciklusban először lépte túl a szerszám terhelése az előre beállított maximumértéket, tehát ahol a második mozgásciklus első forgácsoló 12.1 mozgása átmenet a második 12.2 mozgásba. A további mozgásciklusok - a korábban alkalmazott jelölésrendszerben, amely szerint pl. a harmadik mozgásciklus első forgácsolási előtolását 13.1-el jelöljük - könnyen követhetően a mozgások alábbi sorával jellemezhetek: 13.1 - 13.2 - 13.6 - 13.7 - 14.1 - 14.2-14.5 - 14.6 -14.7 - 15.1 - 15.2 - 15.5 - 15.6 - 15.7 - 16.1. A mindenkori első forgácsoló 11.1, 12.1. 13.1, 14.1, 15.1, 16.1 előtolómozgások kialakítják B kiindulóállástól P végpontig a kész munkadarab 3 kész-felületét. P végpontban találkozik a 3 kész-felület és a 4 határolófelület, %y ennek a pontnak az elérésekor a megmunkálás be van fejezve. A 2. ábrán láthatók a gépre és munkadarabra vonatkozta. tott. a visszafutás számi ásához szükséges méretek. A forgástest alakú 6 munkadarab ráhagyásának lemunkálása koordinátarendszer szerint történik. Az előtolás irányának Z tengely felel meg. amelynek az arra merőleges X tengellyel képzett metszéspontja a gépi nuilapont. míg az X tengellyel párhuza-J0 mosan futó X* tengellyel alkotott metszéspontja a munkadarab nullapontja. Z' koordinátatengely egybeesik a Z tengellyel. Az X és X' koordinátatengelyek távolsága állandó FZ alapérték. A relatív SZ előírt-érték a Z koordinátarendszerben a 4 határolófelület és az X' tengely közti távolságnak felel -c meg. Az első mozgásciklust - leegyszerűsítve - most Pl P2 - P3 - Pl pontokkal írjuk le, a második mozgásciklust P4 P5 - P6 - P4 pontokkal jelöljük. A Pl ill. P4 ponton az előre beállított terhelési maximumérték túllépése következett be. amire a szerszám vágóéle melységirányú helyzetét változtatta. 20 Pl pontnak a 4 határolófelülettől mért távolságát a dZl távolságkülönbséggel jelöltük. DZl jelöli Pl pontnak az X tengelytől mért távolságát. A további fejtegetést csak az első mozgásciklusra végezzük cl, a további mozgásciklusok szabályai hasonlóak. 25 A példában Pl pont elotolásiranyú koordinátaértekét oly módon használjuk fel szakaszvezériésben a pozicionálás számításánál, hogy a P2 pontban kezdődő visszafutás P3 pontban végződjék, amelynek elotolásiranyú koordináta-30 értéke azonos a Pl pont koordinátaértékével. Az XZ koordinátarendszerben abszolút tényleges értékek és abszolút előírt értékek, az X'Z' koordinátarendszerben relatív előírt értékek vannak felvéve. Ha az egyszerűség érdekében korrigáló értékeket és kikapcsolási értékeket nem •jg veszünk figyelembe, úgy abszolút mérési eljárásnál a vágóéi 4 határolófelülethez viszonyított helyzete az abszolút előírt érték és az abszolút tényleges érték közötti távolságkülönbséggel jellemezhető. Pl ponthoz tartozó abszolút tényleges érték IZ1, az előtolásirányú abszolút előírt-érték FZ alap*n értékből és a relatív SZ előírt-értékbő' tevődik össze. így az abszolút előírt-érték számítása egyetlen számítási lépésben történhet. Mivel a visszafutás feltétele - a terhelés maximumértékének túllépése • Pl ponton bekövetkezett. P2 pont 45 elérésekor az eló'tolómű visszafutásra kapcsolódik. Egyidejűleg a digitális vezérlésnek kezdeni kellene a dZl távolságkülönbség visszaszámlálását. Ezt azonban elkerüljük, mivel a forgácsolással egyidejűleg tároltuk FZ alapérték és az abszolút tényleges ÍZI érték közötti, Pl pontban adódó különbg0 séget. Ez a DZl távolság. Ezt a tárolt DZl távolságot a programozott relatív SZ előírt-értékkel adZl távolságkülönbséghez képest megváltoztatjuk. Egy ilyen módosítás könnyen kivitelezhető például úgy, hogy a relatív SZ előírt-érték beszámítását letiltjuk. A módosított különbség, amelynek gg értéke a kiindulópont koordinátaértéke és a munkadarab nullpontja kzöti DZl távolság, a visszafutás ideién negatív előjellel a számításhoz más esetben felhasznált relatív SZ előírt-érték helyére lép. Így kiegészítő számítási lépések a digitális vezérlésben nem szükségesek. Meghatározott számú g0 belső számítási lépéseket igénylő digitális vezérlés ezért könnyen összeépíthető egy terhelésszabályozóval adaptív szabályozóberendezéssé. A második példában (3. ábra), amelyben digitális pályavezérlést alkalmazunk, az előkészületi 10.0 ráállítás és az gg előkészületi 10.1 előtolómozgás folyamán az 1 szerszám vágóéle az A kiiindulópontról az első programozott PO ponton át B kiindulóállásba jut, az előző példában bemutatott módon. Az előkészületi 10.1 előtolómozgás az első forgácsoló programrész beolvasása után indul, amely 70 programrészben harmadik C pont koordinátái is rögzítve vannak. A C pont előtolási irányra merőleges koordinátaértéke megegyezik az első programozott PO pont és B kiindulóállás megfelelő koordinátaértékével. A munkadarab 3 kész-felület- határvonala B kiindulóállás és C pont között 75 egyenes, a C pont és a P végpont között körív, amelynek 2