162698. lajstromszámú szabadalom • Hőérzékélő, különösen a hőátvezetési együttható helyi értékeinek mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. IX. 24. (VI-520) Elsőbbsége Csehszlovákja, 1965. IX. 25. Közzététel napja 1972. X. 28. Megjelent 1975. III. 7. 142698 Nemzetközi osztályozás: G 01 k 7/04 Feltaláló Vasku Vladimir mérnök, Praha, Csehszlovákia. Tulajdonos: Vyzkumny ustav silnoproudé elektrotechniky, Béchovice, Csehszlovákia. Hőérzékélő, különösen a hőátvezetési együttható helyi értékeinek mérésére 1 A találmány tárgya hőérzékélő, különösen hőátvezetési együttható helyi értékeinek mérésére vonatkozik. Az eddig ismert berendezések nem mérnek pontosan és az ezen berendezésekkel végzett mérésekre fordított munka igen 5 időtrabló. A hó'átviteli együttható tényleges értékének például á villamos gépek egyes hűtőfelületeire vonatkozó ismerethiánya jelentős hátrányt jelent a hatásos hűtőrendszerek fejlesztésének területén, az aktív anyagok nagyfokú kihasználásával kialakított újtípusú villamos gépeknél. A 10 műszaki gyakorlatban a Schmidt rendszer szerinti hőveszteségmérést például tartályok, gőzvezetékek falveszteségeinél alkalmazzák, amelynek alapján a hőfolyamot a mérendő helyen elhelyezett ismert hővezetőképességű lemezzel vagy szalaggal mérik. A megmérendő falon való hőáthatolásnál a 15 hó'folyam meghatározott része az elhelyezett lemezen is keresztülhatol, minek következtében hőcsökkenés jön létre, amely arányos a lemezen áthatoló hővel. A mérőlap mindkét oldalán érzékelőkkel van ellátva, amelyek a mérendő hely letakart felülete és a lemez külső felülete közötti hőmérsék- 20 letkülönbség mérésére szolgálnak. A mérés helyére helyezett lemez ismert hővezetőképességéből, geometriai méreteiből és a mért hőcsökkenésből azután számszerűen számítják ki a lemezen átáramlott hő mennyiségét. A lemezek és szalagok mérésére eddig alkalmazott Schmidt módszert azonban a 25 villamos gépekre vonatkoztatott mérések céljára nem alkalmazhatjuk, mert ezeknél a jelentősen bonyolult alkatrészek szabálytalan alakú hűtött felületekről (mint pl. a tekercsek homlokösszeköttetéseiről) elvezetett hőmennyiséget kell megmérni. Ha a hőnövekedés a hűtőközegen átfolyt felülete- 30 ken a határrétegben jön létre, az odahelyezett érzékelőnek jelenléte következtében nem szabad a határfelületen, valamint a hőellenállása útján a mérendő hely hő körzetében változást okoznia. Az érzékelőnek hajlékonynak kell lennie, hogy az kerek tárgyaknál is alkalmazható legyen, és úgy kell 35 162698 kialakítani, hogy többszörös alkalmazás vagy ellenőrző hitelesítés esetén se sérüljön meg. Az ismert berendezések említett hátrányait találmányunk kiküszöböli. A találmány lényege abban áll, hogy a hőérzékélő hordozó szerkezete szalagokból áll, amelyek villamosan szigetelő lemezből vannak kialakítva, míg a tulajdonképpeni mérőelem különböző anyagból készített lamelláknak váltakozva egymáshoz forrasztott láncszerű alakzatából áll, úgyhogy a vonatkozó forrasztási helyek termoelemek soros kapcsolását alkotják, amelyek ennek a láncnak a szalagokkal való összeszöves útján az említett szalagok mindkét oldalán vannak elrendezve. Az átszőtt lamellaláncok fordulási pontjai a több szalagból alkotott szövetszerkezet külső széleit körülfogják. Az említett lamellalánc például olymódon alakítható ki, hogy egy lemezt, amely láncszerűen egymáshoz forrasztott lamellák útján mindenkor két fém egyikéből áll, bemetszésekkel látunk el. Az ilymódon kialakított hó'érzékelőt mindkét felületén borító lemezzel láthatjuk el. Az ilyen fedőlemez alatt legalább egy termoelemet helyezünk el, amelynek hideg forrasztási helye a hőérzékeló'n kívül esik. A találmány szerinti hőérzékélő lehetővé teszi, hogy különböző hűtőfelületek hőelvezetésének mérését például villamosgépeknél üzem közben végezzük. Az utóbb említett termoelem együttes alkalmazásával (differenciáltermoelem) lehetővé válik, hogy a mért értékéből (a vizsgálati tárgy felületének melegedéséből), valamint a tulajdonképpeni érzékelővel mért értékből az adott helyen a hőátviteli tényező közvetlen közlését nyerjük. A találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajz alapján mutatjuk be. ahol az 1. ábra az egymáshoz forrasztott kettős fémlamellákból alkotott láncot, a 2. ábra ebben a láncban kialakított bevágások szerkezetét és a
