162661. lajstromszámú szabadalom • Szekrény, különösen elektronikus berendezések számára

162661 3 4 Változatban a különböző szekrényalakoknak megfelelően egységesen állíthatunk elő, tehát megvalósíthatjuk a hőcserélő »orozatgyártását. Ez a szerkezeti egység a már eddig forgalmazott szekrényekbe is építhető. Ezáltal lehetővé válik, hogy a már üzemelő szekrényeket utólagosan, a megfelelő teljesítményveszteségbó'l származó hőmennyiség elvezetésének biztosítása mellett, portól elzárt kivitelűvé alakítsuk át. Ezenkívül a hőcserélőt, a hó'átadó felületek tisztítására, könnyen kiemelhetjük. A találmány szerinti megoldást a következőkben néhány kiviteli példában az 1-8. ábrák alapján részletesen ismertetjük. Az ábrák a találmány szerinti szekrényhez alkalmazható redőzött falu hőcserélő különféle kiviteli változatát tüntetik fel, továbbá bemutatják a találmány szerinti szekrény egy kiviteli alakját. Az 1. ábra redőzött falú 1 hőcserélőt mutat. Vörösrézből, alumíniumból, vagy egyéb nemfémes, pl. műanyagból lévő, megfelelően nagyra méretezett vékony lemezt redőzött alakú 1 hőcserélővé alakítjuk. A hőcserélő minden 2 redőjének két párhuzamos 2a és 2b hosszanti fala és 2c közfala van. Annak érdekében, hogy a hőhordozó közegek áramlásának terét egymástól elválasszuk, a hőcserélő homlokfelületén minden második 2 redőt 3 záróelem zár le. Az ilymódon elválasztott 4 és 5 áramlási járatokat az ábrán látható nyilak jelzik. Itt kell megjegyeznünk, hogy az ilymódon kialakított hőcserélővel olyan hőhordozó közegek áramlási járatát valósítjuk meg, amelyek a belső és külső levegő körfolyamban teljesen szimmetrikusak. Ennek következtében ezek a körfolyamok; egymással felcserélhetők. Ezenkívül a 4 vagy 5 áramlási járatok valamelyikének légbevezetése és légkivezetése, illetőleg azok térbeli helyzete és iránya mind a belső, mind a külső körfolyamban tetszés szerint, szabadon választhatók, tehát a 4 és 5 áramlási járatokat a levegő ellenáramban is átjárhatja. Az 1. ábrán bemutatott hőcserélőt a 2 redők kedvező kürtőhatása következtében a levegő szabad konvekciójával akár a belső, vagy akár a külső levegőáramba iktathatjuk. Ezenkívül már említettük, hogy járulékosan még ventillátorokat is alkalmazhatunk, amelyek a levegőt a 4, illetőleg 5 áramlási járatok valamelyikébe, vagy mindkét járatba befújják, vagy onnan elszívják. A 2 redők száma és a hőcserélő felületek mérete tág határok között változhat. így pl. fokozott hőelvezetési igény kielégítésére az 1 hőcserélő redőzetét könnyen növelhetjük anélkül, hogy az gyártási szempontból különösebb nehézséget okozna. A 4, illetve 5 áramlási járatokban általában fellépő lamináris áramlást egyszerű segédeszközökkel, könnyen turbulens áramlássá alakíthatjuk át. Ehhez csak az szükséges, hogy a 2 redők közé hálót, rácsot, vagy terelőlemezt iktassunk, amelyek azután később ki is vehetők. Ilyen módon az áramlást leszakadásra késztetjük, illetve az 1 hőcserélő 2 redőinek falára merőlegesen áramlási összetevőt ébreszthetünk. Ha szükséges, ezzel az intézkedéssel a hőátszármaztatás hatásfokát javíthatjuk. Az ábrákon ilyen segédeszközöket nem tüntettünk fel, mivel azok alkalmazása a szakember számára önmagában ismert. A 2. ábra az 1. ábra szerinti 1 hőcserélő nagyított részletét tünteti fel. Az ábrából világosan látható a redőzött falu 1 hőcserélő 2 redőinek alakja és a 3 záróelemek helyzete. Az 1. ábrán látható kivitellel szemben ebben a hőcserélőben még további 6 lezáró elemeket helyeztünk el, amelyek az 5 áramlási járatokat zárt csatornákká képezik. A találmány szerinti hőcserélő ilyen kiviteli változatát valamely eketronikus elemeket tartalmazó szekrény belső terében helyezhetjük el, ha a zárt 5 áramlási járatokba megfelelő hozzávezetéssel, vagy esetleg kompresszorral hideg külső levegőt vezetünk be. Még ilyen esetben is biztosítjuk a portól teljesen elzárt belső teret és az elektronikus szerkezeti elemek károsodásának kiküszöbölését. A 3. ábra a redőzött felület eltérő alakját mutatja. A 2 redők hullámalakuak. Ez nem érinti az 1 hőcserélő fentiekben ismertetett tulajdonságait. Természetesen egyéb alakzatokat is alkalmazhatunk, pL a redőzött felületet zeg-zugosra képezhetjük ki. A 4, ábra olyan 1 hőcserélőt mutat, amely két 8 és 9 lemez közé iktatott 7 bordáscsövekből tevődik össze. Az 5. ábra a 9 lemez felülnézete. Ennél a kiviteli változatnál, amelyben a redőzött felületet kereskedelmi forgalomban 5 kapható bordáscsőből alakítjuk ki, különösen előnyös az alkalmazás, ha a külső levegőt szükségszerűen zárt járatokba« kell vezetni, tehát a hőcserélőt részben a szekrény belsejében .kell elhelyezni A 6. ábra a találmány szerinti szekrény egy kiviteli alakját 10 ábrázolja. Az ábrán 11 szekrényfal homlokfelületét eltávolítottuk. A szekrény 12 belső terében elhelyezkedő elektronikus szerkezeti elemeket a 6. ábrán elhagytuk. A szekrény Ha és 11b oldalfalában 13a és 13b nyilast képezünk ki, amelyekbe az 1 hőcserélőt porzáróan helyezzük el. A 15 szekrény 11a és 11b oldalfalának 13a és 13b nyilasa és az 1 hőcserélő között 14a és 14b összekötő csatornát létesítünk, amelyen át 15 ventillátor közvetítésével az 1 hőcserélőbe külső levegő jut, ill. onnan eltávozik. A szekrény 12 belső terében 16 terelőlemez helyezkedik eL Ez a 16 terelőlemez a 20 szekrény 12 belső terében zárt levegőkörfolyamatot hoz létre, amelynek eredményeképpen a szekrény belsejében lévő levegő az 1 hőcserélő belső hó'átadó felülete mentén áramlik. Az ábrán látható kiviteli alakban a belső levegőkörfolyam számára ventillátort nem irányoztunk elő, de ha növekvő 25 hőelvezetési igény következtében ez szükséges, ventillátor minden különösebb nehézség nélkül járulékosan beépíthető. ; A 7. ábra a 6. ábrán feltüntetett szekrény VH-VII vonal menti síkmetszete. A 7. ábrán jól látható az 1 hőcserélő 2 redőzetének helyzete. A jelen kiviteli példában az 1 hőcserélő 30 a szekrény alapkeretén fekszik fel. A 6. és 7. ábrákból azonban látható, hogy az 1 hőcserélőt teljesen a szekrény 12 belső terében is elhelyezhetjük, ha a 6. és 7. ábrán látható 44a és 14b összekötő csatornákkal megfelelő mennyiségű külső levegő bevezetéséről gondoskodunk. Ennek során -36 ahogyan azt már az előzőkben említettük - az 1 hőcserélőt a szekrényajtókban, vagy a 11 szekrényfal oldal- vagy fedőfelületén is elhelyezhetjük, a 6. és 7. ábrán bemutatott kiviteli alaktól eltérően. A 8a, és 8b. ábrák a 6. ábrán szemléltetett szekrény 11a, 40 ill. lib oldalfal felöli nézetét mutatják. Az ábrákból a 13a és 13b nyilasok helyzete jól látható. A 8a. ábra ezenkívül az;l hőcserélő 2 redőzetét, a 8b. ábra pedig a 15 ventillátort tünteti fel. Már korábban utaltunk arra, hogy az 1 hőcserélőt 45 nemfémes anyagból, sőt - többek között - műanyagból is előállíthatjuk. Azért alkalmazhatunk ilyen jellegű, rossz hővezető anyagot, mert a hőcserélő felülete a hőcserélő falvastagságához képest igen nagy és így az anyag hővezetőképességével szemben kisebbek a követelmények. 50 A 6-8. ábrákon bemutatott kiviteli alakokkal kapcsolatban ismét utalnunk kell arra, hogy a hőcserélőt egyszerű módon egyetlen szerkezeti, illetőleg szerelési egységként is kiképezhetjük. A kiviteli példákban látható módon ilyen szerkezeti egység az 1 hőcserélőből, a 14a és 14b összekötő 55 csatornákból és esetleg a 15 ventillátorból I tevődik össze. Egyéb, hasonlóan egyszerű egységeket pl. lapos formában is készíthetünk, és ezek különösen alkalmasak arra, hogy a hőcserélőt pl. ajtókba építsük be. Minden kiviteli példában hőhordozó közegnek levegőt 60 alkalmaztunk. Meg kell jegyeznünk, hogy ilyen célra folyadék is felhasználható. Például a 2., illetőleg 4. ábrán látható 1 hőcserélő 5 áramlási csatornáin, illetőleg 7 bordáscsövein hűtőfolyadékot vezethetünk át anélkül, hogy a hőcserélő különösebb szerkezeti módosítására volna szükség. 65 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 70 1- Szekrény, különösen elektronikus berendezések számára, azzal jellemezve, hogy a szekrény pormentesen zárt belső terét (12) körülvevő szekrényfal (11) legalább egy részén! redőzött falu hőcserélő (1) van, amely hőcserélő (1) minden második redője (2) mindkét végén záróelemekkel (3) van 75 ellátva. 2