162643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kender- és lenrostnak nyeres kóróból való előállítására

162643 3 4 fehérítjük. A feltárt szalag szárítás után tetszőleges formában, célszerűen tekercs formájában kerül kiszerelésre és ezután fonodái felhasználásra. Adott esetben a termék kialakítandó tulajdonságainak függvényében a teljes folyamat vagy annak egyes részműveletei megismételhetó'k. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hog> biológiai feltárás nélkül a kórót önmagában ismert módon mechanikaUag feltárjuk, az így előállított nyers rostokból célszerűen szalagot, majd szalagtekercset képezünk, a rostok közötti pektin és egyéb inkrusztáló anyag lazítása érdekében a nyers rostot folytonos műveletsorban nedvesítjük, elemi klór hatásának tesszük ki, majd kimossuk, utána kalciummal és magnéziummal reagáló, csapadékot adó vegyületek vizes oldatában (pl. foszfátok, oxalátok, karbonátok, szírsavas sók, etiléndiamin te traace tát vizes oldatában) feltárjuk, mossuk, híg illó savakkal semlegesítjük és szükség esetén fehérítjük, előnyösen NaCLO,-vel hőközlés mellett, majd mossuk, végül a szalagot szárítjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a nedvesített szalagot klórozótoronyban tesszük ki klórgáz hatásának. A klórozótorony alját vízzárral zárjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására ugyancsak a találmány tárgyát képező berendezés szolgál Ennek lényege, hogy a mechanikailag feltárt szalagtekercsek befogadására alkalmas állványa, nedvesítő edénye, klórozótornya, mosókádja, a feltáró folyadékot tartalmazó fűthető feltáró berendezése, ugyancsak fűthető semlegesítő és/vagy fehérítő berendezése és mosókádja van. A találmány szerinti berendezés nedvesítő edényének előnyösen a szalag merítésére szolgáló forgó hengere van. A berendezés előnyös kiviteli alakjánál a klórozótorony a meghatározott mennyiségű klórgázt bevezető szervvel van ellátva és vízzel telt edénye vízzárt képez, melyet szállítópálya, például szitaszállítószalag köt össze a mosókáddaL Célszerűen a feltáróberendezés és a fehérító'berendezés elétt és után is egy-egy facsaró hengerpár van elhelyezve, a klórozó, feltáró és fehérítő berendezés között, illetve után pedig mosókád van. A találmány szerinti berendezés folyamatábráját és annak kapcsán az eljárást közelebbről az alábbiakban ismertetjük. A mechanikailag már feltárt és mintegy 5-10% pozdorját tartalmazó nyers kender- és lenrost szalag formájában kerül a további feltáró berendezéshez. Az 1 szalagtekercseket a gép méreteihez igazodóan tetszőleges számban helyezzük el egy állványon. A nyers rostszalag a tekercsről való lefejtés után a 2 nedvesítő edénybe kerül. Mivel a rost kissé hidrofób, ezért annak vizbemerülését a megfelelően kialakított, forgó 3 henger segítségével végezzük. A nedvesítéshez kb. 20 C*-os vizet használunk. A rostszalag a vízben mintegy 2-5 percig tartózkodik, majd a nedvesítő edényből kivezetve és a 4 fordítóhengerpár segítségével az 5 klórozó toronyba továbbítjuk. A rostszalagból az 5 klórozótoronyba való továbbítás előtt a 4 hengerpárral a vizet kifacsarjuk. Ez különösen például rövid rostok esetében célszerű.mivel ilymódon a szalag szakítószilárdságát is növeljük. Az 5 klórozó toronyban a rostszalag a klórgázon önsúlyánál fogva kisegítő berendezés nélkül halad keresztül. A klórozást elemi klórral, folyamatosan végezzük. A kezelés következtében a rost sötét vagy zöld szine elhalványodik, a pektin és egyéb inkrusztáló anyagok részlegesen oxidálódnak, így később a feltáró fürdőben eltávolíthatók. Az 5 klórozó toronyban a rostszalag mintegy két percig tartózkodik, lassan lefelé haladva. A rostszalagnak a klórozást meglőzően történő nedvesítésére azért van szükség, mert ezáltal érhető el, hogy az 5 klórozó toronyban létrejövő oxidáció során keletkező sósavgáz felhíguljon és így ne károsítsa a rostot. Az 5 klórozó torony célszerű kivitele egy olyan, például üveglapokból álló szekrény, illetve torony, amelynek alsó része a saválló anyagból készült 6 edénybe nyúlik bele, amely edény vizzel telt. így a klórgáz a vízzár következtében a toronyban marad és mivel nehezebb a levegőnél biztosított, hogy a rostszalag rajta keresztül halad. A rostszalag az 5 klórozótoronyból a vízzel telt 6 edényen át a 7 szita-szállítószalagra jut A 7 szita-szállítószalag szállítja 5 a rostszalagot a 8 terelőhengereken át a 9 mosókádba. Célszerű a 8 terelőhengerpártól kezdve a rostszalagot alsó és felső szitaszállítószalaggal továbbítani, így biztosítható ugyanis, hogy a berendezés teljes hosszában az anyag zavartalanul végighalad, ami viszont fontos feltétele az 10 egyenletes minőségű feltárásnak. A 9 mosókádban történik a klórozás során keletkezett vízoldható vegyületek kimosása a rostok közül. Ez történhet vízbemerítéssel, vagy a rostszalagra bőséges víz permetezésével. Ez utóbbi esetben a tisztító hatás nagyobb 15 lehet. A kimosott rostszalagot a lágygumival bevont 10 facsaróhengerpáron vezetjük keresztül. A facsarás feladata a mosóvíz eltávolítása, és így a tisztító hatás növelése. A mosás időtartama mintegy 30 másodperc, a mosóvíz 20 hőmérséklete 20 C*. A rostszalag ezután a 11 feltáró berendezésbe kerül. A feltáró oldat alkalikus. A feltárás feladata a pektin anyagok lazítása és a már klórozott inkrusztáló anyagok részleges eltávolítása. A feltárás a rostszalagnak a feltáró oldatba 25 merítésével történik, időtartama mintegy 3-15 perc. A feltárás a hőmérséklet emelésével gyorsítható. Célszerűen csőkígyóban vezetett gőzzel biztosítjuk a melegítést. A feltáró oldat egyenletességét keveréssel biztosítjuk. A feltárt rostszalag a feltáró berendezést a 12 facsaró-30 hengerpáron keresztül hagyja el és a 13 mosókádba jut. A mosás a fentiekben ismertetett módon történik, mintegy 40 C* hőmérsékletű vízzel, kb. 3 perc anyagátfutási idővel. A kimosott rostszalag ezután a 14 facsaróhengerpáron át jut a 15 semlegesítő és/vagy fehérítő berendezésbe. 35 A fehérítést önmagában ismert módon végezzük el. A semlegesített és/vagy fehérített rostszalag a 16 facsaróhengerpáron át hagyja el a 15 semlegesítő és/vagy fehérítő berendezést és jut a 17 végső mosókádba. A rostszalag mosása az előzőekhez hasonló módon történik. A mosóvíz 40 hőmérséklete 20 C*, a mosás időtartama kb. 3 perc. A kimosott rostszalagot a 18 facsaróhengerpáron kifacsarjuk, majd a szita-szállítószalaggal a 19 szárítóberendezésbe szállítjuk. A kb. 5-10% pozdorját tartalmazó nyers kender-, illetve 4g lenrostban lévő pektint a feltárás annyira fellazítja, hogy a szárítás után nyert rostból a pozdorja a kenderrost, illetve lenrost fonási technológia bármelyik első mechanikai műveletével könnyen és teljesen eltávolítható. A rostszárítás után a feltárt kender- és lenrostot az ismert 50 fonási technológiával megfonjuk. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Folytonos feltáró üzem biztosítható, ezáltal lehetőség nyílik az automatizálásra, kisebb a munkaerőszükséglet. 55 2. Lényegesen csökkenthető a kézi munka, mert elmarad a biológiai áztatással kapcsolatos anyagmozgatás stb. 3. Nem szükséges szárító terület. 4. Az áztatás nincs idényhez kötve.' 5. Bármilyen zöld vagy elszürkült, de egészséges kóróból g0 egyöntetű színű rost nyerhető. 6. Az alkalmazott vegyszerek olcsó tömegtermékek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 65 1. Eljárás kender- es lenrostnak nyers kóróból való előállítására, azzal jellemezve, hogy a biológiai feltárás nélküli kórót önmagában ismert módon mechanikailag feltárjuk, az így nyert nyers rostokból például szalag formájában tekercset 70 képzünk, a rostok közötti pektin és egyéb inkrusztáló anyag fellazítása érdekében a szalagot folyamatosan továbbítva nedvesítjük, ellenáramban klórgáz hatásának tesszük ki, majd előnyösen szállítópályán továbbítva kimossuk, utána kalciummal és magnéziummal reagáló, csapadékot adó • 75 „vegyszerek vizes oldatában feltárjuk, mossuk, semlegesítjük 2