162628. lajstromszámú szabadalom • Csulópánt
3 162628 4 A találmány szerinti csuklópánt a rajzok alapján két pántkarból és egy középső összefogó csuklórészbó'l a következőképpen van megszerkesztve: a rajz szerinti felső 1 pántkar 10 végéhez egy felső 5 csappal egy felső 3 összekötő lapka van kapcsolva, elforgathatóan a felső 5 csap körül. Ez a 5 felső 3 összekötő lapka hosszúkás és az egyik végében levő furaton át van a felső 5 csappal kapcsolva, előnyöse«'«kkéat, hogy ez a felső 5 csap szegecs alakú és szárának végével sajtoló illesztéssel van benyomva a felső 1 pántkar 10 végében készített furatba és esetleg még pontozó beütéssel szét is van 10 nyomva a szegecsvég, külön megerősítés végett. A felső 5 csapnak a felső 1 pántkarban levő vége nem emelkedhet ki a felső pántkar 10 végének alsó lapsíkjából. Ugyenezen a módon van a felső 3 összekötő lapka másik vége kapcsolva egy felső 6 csap segítségével a másik, az alsó 2 pántkar 11 15 végéhez. Minthogy csukott helyzetben a felső 1 pántkarnak az alsó 2 pántkar felett kell lennie a 3. ábrán vázolt mód szerint, ezért az alsó 2 pántkar 11 vége lépcsősen fel van hajlítva a rajz síkjából a 12 hajlítási élek körül, az 1. ábra jelölése szerint. E lépcsős felhajlítás következtében lesz 20 egyanzon síkban a felső 1 pántkar 10 vége és az alsó 2 pántkar 11 vége, illetve, a csuklópánt zárt helyzetében egymás felett a két pántkar. Ahogyan a felső 3 összekötő lapka van kapcsolva a két pántkar 10 és 11 végéhez a felső 5, 6 csappal, akként van kapcsolva ezekkel ellentétes oldalon, a 25 2. ábra szerint alul, egy alsó 4 összekötő lapka egy alsó 7 csappal a felső 1 pántkar 10 végéhez, ennek az alsó síkjában, és ugyanígy van kapcsolva az alsó 2 pántkar 11 végéhez is egy alsó 8 csappal. Vagyis, a felső 3 összekötő lapka a vele párhuzamos alsó 4 összekötő lapkával együtt közrefogja a 30 kép pántkar 10 és 11 végét. Emellett lényeges a felső 5, 6 csap és az alsó 7, 7 csap, mint csappárok egymáshoz viszonyított helyzete. Nevezetesen, a csuklópánt teljes 270a -os kiforgási terjedelme két alkatrészpár külön-külön, de egymástól nem független elforgásából tevődik össze, 35 mégpedig egy 90*-os elforgásból, amelyet a felső 3 és az alsó 4 összekötő lapka végez az állónak tekintett alsó 2 pántkar 11 végében lévé felső 6, illetve alsó 8 csap körül, más-más szögsebességgel, valamint egy 180*-os elforgásból, amelyet a felső 1 pántkar végez a felső 3 összekötő lapka felső 5 csapja 40 körül. A 3. ábra (ill. 1. ábra) szerinti elrendezés alapján, ha az alsó 2 pántkart vesszük állónak, akkor ezek az elforgások nyitás közben az óramutató járásával egyező irányban mennek végbe. Mivel a felső 3 összekötő lapka forgáspontjai (a felső 5, 6 45 csapok) nem esnek egybe az alsó 4 összekötő lapka forgáspontjaival) azaz, az alsó 7,8 csapokkal), a két összekötő lapka elforgása nincs szinkronban, de nem is lehet, mert az alsó 7 csap voltaképpen körpályán mozog a felső 5 csap, mint középpont körül, míg ugyanakkor a felső 6 csap és az alsó 8 50 csap viszonylagos helyzete mindvégig változatlan, mert mind a kettő szilárd illesztéssel van sajtolva az alsó 2 pántkar 11 végébe. Ezenkívül, a felső 5 és 6 csap közötti távolság, valamint az alsó 7 és 8 csap közötti távolság állandó, mert azt a felső 3 összekötő lapka, illetve az alsó 4 összekötő lapka 55 állandó furattávolsága határozza meg. Ez a két állandó távolság, valamint a felső 6 csap és az alsó 8 csap, mint két stabil forgáspont (középpont) együttesen azt eredményezi, hogy a csuklópánt zárt helyzetéből indulva a felső 5 csap egy 90*-os köríven vándorol végig a csuklópánt teljes kiforgása alatt és ugyanakkor az alsó 7 csap egy 180°-os köríven megy végig a felső 5 csap, mint tengely körül. Ez a két körmozgás adja ki együtt a felső 1 pántkar 270*-os elforgását az állónak vett alsó 2 pántkarhoz viszonyítva. Ennek a szigorúan kötött mozgásviszonynak van egy jól meghatározható statikus jellemzője, mégpedig az, hogy a felső 5 és 6 csap tengelyén át fektethető sík metszi az alsó 7 és 8 csap tengelyén át fektethető síkot a csuklópánt zárt állásában és a teljes kiforgás terjedelmének kb. 80%-án belül bárhol. Ennek következtében a csuklópántnak gyakorlatilag nincs holtjátéka, nem nyagda és nem „harmonikázik", az ajtó mindig pontosan illeszkedve csukódik a beszerelésnek megfelelően. A csuklópántot felhasználáskor a szekrénykeret alsó és felső sarkában szintbe süllyesztve kell szerelni. E célból célszerű az 1 és 2 pántkar szárába 9 süllyesztett furatokat készíteni és a csuklópántot süllyesztett fejű facsavarokkal rögzíteni az ajtóhoz és a szekrényhez. Az 1. ábra, ill. 3. ábra szerinti alakú csuklópánt felső 1 pántkarját célszerű az ajtóélre erősíteni, tehát a 3. ábra szerinti alak, elölről nézve a szekrényt, a bal alsó sarokba való, megfordítva pedig a jobb felső sarokba. A másik két sarokba a 3. ábra szerinti forma tükörképét kell használni. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Csuklópánt, amely két pántkarból és a pántkarokat összefogó csuklórészből áll, előnyösen kis bútorok ajtói számára, 270*, kiforgási lehetőséggel, azzal jellemezve, hogy a pántkarok (1, 2) egy-egy vége (10, 11; 1. ábra) az összefogó csuklórészben egymás mellett, előnyösen egyazon síkban vannak elrendezve, két összekötő lapka (3, 4) között (2. ábra), amelyek egymástól függetlenül, külön-külön, egy-egy forgási középpontot képező csappal (5, 6 és 7, 8) vannak kapcsolva a pántkaroknak (1, 2) az összefogó csuklórészben levő végeihez (10, 11). 2. Az 1. igénypont szerinti csuklópánt kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik összekötő lapka (3) forgási középpontjait képező csapok (5,6) tengelyén át fektethető sík és a másik összekötő lapka (4) forgási középpontjait képező csapok (7, 8) tengelyén át fektethető sík metszi egymást a csuklópánt zárt állásában (3. ábra) és ettől kezdve a további közbenső helyzetekben is, legalább 210* kiforgásig. 3. Az 1. és a 2. igénypont szerinti csuklópánt kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csuklópánt zárt és nyitott vpgállása között az összekötő lapkák (3, 4) viszonylagos elforgási mértéke az egyik pántkarhoz képest kb. 90*. míg a másik pántkarhoz képest ugyanakkor kétszer annyi. 1 db rajz 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 740248 OTH Budapest
