162621. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények és eljárás azok előállítására

3 162621 4 urospermum maritimum spp. inodorum, Galium aparine. Chenopodium album, Anagallis arvensis, Veronica spp., Urtica urenc (egynyári csalán), Polygonum persicaria, Polygonum convolvulus Viola spp., Senecio vulgaris (aggófü), Sinapis arvensis (vadrepce), Matricaria spp., (pipitér), g Alopecurus myosuroides és Cynodon doctylon. A'készítményekben alkalmazott hatóanyagok megfelelő megválasztásával, és a készítmény megfelelő adagolásával a gyomnövényeket, pl. a tyúkhúrt, vadzabot és perjét kultúrnövények, pl. Beta vulgaris (cukorrépa) jelenlétében is hatásosan írthatjuk, jQ A találmány szerinti herbicid készítményekben az (I) és (II) általános képletű vegyületek aránya széles határok között változhat. Az egyes hatóanyagok arányát úgy választjuk meg, hogy optimális gyomirtó hatás biztosítása mellett a készítmény a lehető legcsekélyebb mértékben károsítsa a kultur- jg növényeket. Az (I) és (II) általános képletű vegyületeket a készítményekben rendszerint 1:5-5:1 súlyarányban, sok esetben 1:3-3:1 súlyarányban, pl. 1:2-2:1 súlyarányban alkalmazzuk. Egyes gyomnövények pl. az Alopecurus myosuroides és 20 a perje irtása esetén a hatóanyagokat 9:1-1:9 közötti súlyarányban tartalmazó készítményeknél is szinergetikus hatásfokozódást észleltünk. Az a hatóanyag-arány, amelynél a szinergetikus hatásfokozódás fellép, nagymértékben függ az irtandó gyomnövény fajtájától. 25 A két hatóanyag-komponens optimális súlyarányát bizonyos mértékig a talaj minősége is befolyásolja. Az (I) általános képletű vegyületek a talajon keresztül ható herbicid anyagok, és kötött talajban adszorbeálódásra és inaktiválódásra hajlamosak, míg a (II) általános képletű vegyületek 30 herbicid hatását a talaj minősége lényegében nem befolyásolja, ezek a vegyületek ugyanis a növénnyel érintkezve fejtik ki herbicid hatásukat. A fentieknek megfelelően laza talajban növekedő növények kezelésére általában kisebb mennyiségű (I) általános képletű vegyületet tartalmazó készítményeket 35 alkalmazunk - a készítményekben az (I) és (II) általános képletű vegyületek súlyaránya kb. 1:2 lehet-, míg kötött talajon növekedő növények esetében jobb eredményeket érhetünk el nagyobb mennyiségű (I) általános képletű vegyületet tartalmazó készítmények alkalmazásával. Az 40 utóbbi esetben a készítmények az (I) és (II) általános képletű vegyületeket pl. 1:0,75 súlyarányban tartalmazhatják. Kötött talajon nevekedő növények kezelésére rendszerint nagyobb mennyiségű herbicid készítményt kell felhasználnunk. A találmány szerinti herbicid készítményeket a szokásos 4g formákban készíthetjük el. A herbicid készítmények a hatóanyagokon kívül rendszerint megfelelő hígitó- vagy hordozóanyagokat is tartalmaznak. A hígító- vagy hordozóanyagok szilárd vagy folyékony anyagok lehetnek. A hatóanyagokat a hígító- vagy hordozóanyagokban diszpergálhatjuk, vagy a gg hatóanyagokat a hígító- vagy hordozóanyagokkal elegyítve diszpergálható készítményeket állíthatunk elő. A folyékony herbicid készítmények pl. a hatóanyagokat és megfelelő folyékony hordozóanyagot tartalmazó szuszpenziók lehetnek, azonban a hatóanyagok oldatait vagy gg emulzióit is felhasználhatjuk. Az utóbbi készítményeket önmagukban, vagy felhasználás előtt vizzel, vagy egyéb alkalmas hígítószerrel elegyítve alkalmazzuk, és permetezéssel, vagy egyéb módon juttatjuk a kezelendő területre. A folyékony készítményekben hordozóanyagként fitotoxikus hatás- 80 sal nem rendelkező oldószereket vagy diszperziós közegeket alkalmazhatunk. A folyékony herbicid készítmények rendszerint nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószereket is tartalmaznak. A szilárd herbicid készítmények pl. füstképzésre alkalmas 66 porok, nedvesíthető porok, granulátumok vagy szemcsés készítmények lehetnek. A hatóanyagokat félig szilárd herbicid készítmények, pl. pépek formájában is készíthetjük. Az említett készítmények adott esetben nedvesítő hatással rendelkező szilárd vagy folyékony hordozóanyagokat, pl. 70 agyagokat, és/vagy nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószereket, kötőanyagokat és/vagy tapadást elősegítő anyagokat tartalmazhatnak. A találmány szerinti herbicid készítményeket a növények kikelése előtt és után egyaránt felhasználhatjuk. A herbicid 76 készítmények feIliásználandó mennyiségét — amely többek között az irtandó gyomnövények fajtájától, a talaj minőségétől, az időjárási viszonyoktól és hasonló tényezőktől függ -eló'kísérletekkel könnyen meghatározhatjuk. A herbicid készítményeket rendszerint 0,1-6,0 kg/hektár mennyiségben, pl. 0,2-3,0 kg/hektár mennyiségben alkalmazzuk. A találmány szerinti herbicid készítményeket kultúrnövények között élősködő gyomnövények szelektív irtására alkalmazhatjuk úgy, hogy agyomos kultúrnövényekre, vagy a talajra, amelybe a kultúrnövényeket vetjük vagy ültetjük, megfelelő mennyiségű herbicid készítményt juttatunk. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa A találmány szerinti készítménynek hatását cukorrépa kozott élősködő tyúkhúron, vadzabon és perjén vizsgáltuk a növények kikelése után. A vizsgálatot a következőképpen végeztük: Négy különböző kísérletet végeztünk, az egyes kísérleteket megismételtük. Az egyes kísérleteket az alábbiakban ismertetjük: 1. kísérlet: A növényekre különböző mennyiségű 3-etilkarbamoil-fenil-N-izopropil-karbamátot (III. képletű vegyület) permeteztünk. Ezt a vegyületet a továbbiakban „A" hatóanyagnak nevezzük. 2. kísérlet: A növényekre különböző mennyiségű benzamidooxiacetátot (IV, képletű vegyület) permeteztünk. Ezt a vegyületet a továbbiakban „B" hatóanyagnak nevezzük. 3. kísérlet: A növényekre adott mennyiségű „B" hatóanyagot (0,56, ül. 1,12 kg/ha) és változó mennyiségű „A" hatóanyagot tartalmazó készítményt permeteztünk. 4. kísérlet: A növényekre adott mennyiségű „A" hatóanyagot |0,56, ill. 1,12 kg/ha] és változó mennyiségű „B" hatóanyagot tartalmazó készítményt permeteztünk. A 3. és 4. kísérletben tehát a találmány szerinti készítmény hatását vizsgáltuk, míg az 1. és 2. kísérlet összehasonlításként szolgált. A hatóanyagokat vizes oldat formájában alkalmaztuk. Rekeszekbe töltött melegházi komposztba (tőzegtartalmu elegy) cukorrépa- és gyomnövény-magvakat vetettünk. A vetés után 5 héttel a kikelt növényeket bepermeteztük a herbicid készítményekkel. A permetezéskor a növények a következő fejlődési stádiumban voltak: tyúkhúr 6 - 7 valódi levél vadzab 5 valódi levél perje 3-4 valódi levél cukorrépa 4 valódi levél A permetezés után a növényeket 28 napig növekedni hagytuk, és ezután értékeltük a kísérletek eredményeit. Az eredmények értékelésekor a növények a következő fejlődési stádiumban voltak: tyúkhúr virágzás vadzab 6-8 valódi levél perje 6 oldalhajtás cukorrépa 9 valódi levél A gyomirtó hatás értékelése céljából a kezelt, illetve a kezeletlen területen növekedő gyomnövények súlyát lemértük, és az alábbi egyenletből kiszámítottuk a százalékos pusztulást: kezelt területen növekedő gyomnövények Pusztulás %- friss sülvax 100 kezeletlen területen növekedő gyomnövények friss súlya A cukorrépa fejlődésének mértékét a kezelt, illetve a kezeletlen területen növekedő cukorrépa súlyából számítottuk ki a következő egyenlettel. kezelt területen növekedő cukorrépa Fejlődés % •• friss súlya x 100 - 100 kezeletlen területen növekedő cukorrépa friss súlya A herbicid készítményeket Van der Weij tipusu parcellapermetező berendezéssel juttattuk a kezelendő területre. A