162598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1,2-diklóretán tökéletlen hőbontásával előállított viniklorid mellett visszanyert 1,2-diklóretán 2-klór-1,3- butadién tartalmának csökkentésére

162598 elválasztása után az átalakulatian 1,2-diklór­etánt' a könnyűpárlaitok elválasztásának meg­kerülésével a nenézpárlataszlopbia vezetik, és a desztillált l,2^diklóretán egy részét (szakaszosan AlCl-s adagolásával Friedel—Craifts-raakciónak vetik alá. Eközben a telítetlen alifás szénhid­rogének, pl. 2-klór-il ,i3-ibuitaddén benzollal magas forráspontú alkil-iarilhalogenidékké reagálnak, amelyektől az 1,2^diklóretán desztillációs úiton elválasztható. Végiül az 1 I81I5 >336 sz. német nyilvánosságra ihozatali leírásból ismeretessé vált egy eljárás az 1,2-diklóretánibían levő triklóretilén eltávolításá­ra megfelelő mennyiségű pemtaklóretán egy­idejű kinyerésével, miimellett az adott esetben vizet is tartalmazó diklóretámt látható és/vagy ultraibolya fény jelenlétében klórral kezelik. Az ott szereplő, szennyezett 1 ,i2^diklóretán azon­ban 2^klórHl,(3Hbutadiént nem-tartalmaz, hanem csupán kloroformot, benzolt, triklciretiilént és adott esetben 1 ,il ,i2-triklóretánt. A besugárzás hatására a triklónetilén tartalom ugyan csök­ken, ,az 1,2-Jdiklóratán kloroform, benzol és 1,1,2-triklóretán tartalma egyidejűleg növekszik. Az említett leírás nem tartalmaz semmiféle elő­dratot az 1 ,i2-diklóretán vinilklomddá és sóisav­gázzá történő tökéletlen hőbonitásakor vissza­nyert 1,2-dikloretán feldolgozására. A találmány tárgya eljárás az 1,2-diklóretán vinilkloriddá történő tökéletlen hobontásakor 'Visszanyert és 760 Hgmm nyomáson 83,7 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten forró könnyű­párlaitokat, valamint '83,7 °Cnnál magasabb hő­mérsékleten forró nehézipariatokat tartalmazó l,2^diiklóretán 2-klór-il,i3-hutad!Íén tartalmának csökkentésére, amelyet az jellemez, hogy a ne­hézpár Jatokiban levő 2nklór-il,8Hbuitadiién át­alakítására a szennyezett l,i2-difcláretánt, desztil­lációs úton a könnyűpárlatoktól, megszabadít­juk, a könnyűpárlatoiszlop fejénél feldúsuló könnyűpárlatkoinicenitrátuni teljes mennyiségét vagy egy részét folyamatosan elvesszük, az el­vett könnyűpárlatkonoentrátumlhoz katalizáto­rok jelenlétében 10—1130 °C, előnyösen 30—35 °C hőmérsékleten és 1—-3 at nyomáson ultra­ibolya és/vagy látható fénnyel történő besugár­•gzás mjellett klórgázt adagolunk és a könnyű­párlatoszlopba visszavezetjük, majd a könnyű­párlatoszlop fenékterimékét folyamatosan a ne­hézpártatoszlopba vezetjük, és ott a tiszta di­klóretánt a nehézpárlatokiból ledesztilláljiuk. A besugárzást előnyösen 1—i3Q0 Wó/kg klór ultraibolya fényíforássál hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárás előnye a könnyű­párlaitoszlöpban a könnyűpárlatok teljes eltá­volításával szemben az, hogy a 2-klórHl,3-ibuta­dién ddklóretán veszteség nélkül távolítható el. A könnyűipariatok, különösen a 24dór-l,3Hbuta­dién és benzol szakaszosan végrehajtott átala­kításával szemben az előny az, hogy a fel­dúsult bomlási melléktermékeket folyamatos, besugárzás mellett végrehajtott klórozásnak vet­tük alá, miimellett a nehézpárüaitokiban a 2-klór­-1,3-butadién csaknem teljesein átalakítható és a vinilklorid butadióntartalma egyébként azonos köirüliményeik mellett 80—1O0 ppm-ről 3—25 5 'ppm-re csökkenthető. A reaktorcsőben a kok­szosodás sebessége legalább felére csökkenthető. Míg kismértékű diklóretán átalakulás esetén a reakftorcsövek üzemideje 6—8 hét is lehet, na­gyobb átalakulás esetén az üzemidő néhány 10 napra csökken. A találmány szerinti eljárással azonban nagy átalakulás esetén is 8—8 hetes üzemidő érhető el. Mint a következő példából kitűnik, a talál­mány szerinti intézkedéseikkel a könnyűpárlat-15 .konoenitrátumbain a 2-klár-4j3Hbutadién csak­nem tökéletes eltávolítása érhető el. A folyama­tosan újra képződő 2-klór-l,3-butadiénnek a ne~ hézpárlatofcbain való átalakításával történő mesz­szemenő eltávolítása a besugárzás mellett kló-20 rozott könnyűpárlatkoneentrátuminak a vissza­nyert 1^2-diklóretán fő részével történő újra egyesítése után a teljes, a nehézpárlatokról le­desztillált diklóretániban legfeljebb 500 ppm 2--kló:r-:l,i3-butadién szintet biztosít. 25 Egyébként a találmány szerinti eljárással né­hány más köninyűpárlat, pl. benzol mennyisége is csökkenthető. A találmányt a következő példa és az ábrán látható folyamatábra segítségével magyarázzuk meg közelebbről. 35 40 55 60 65 Példa: 1,2-diklóretánit hőbontó berendezésbe órán­ként 11 ,.2 m3 i(=14 t) diklóretánt adagolunk, amelynek 6Ü%r át bontjuk el. A bontásnál átala­kulatlan, szennyezett 1,2-diklórietámt (6,6 t) a só­savgáztól és vinilikloridtól történő desztillációs elválasztás után az 1 vezetéken a 2 úin. köny­nyűpárllatosiziopba vezetjüik. A 2 oszlop fejénél az 1,2-diklóretán bontásakor keletkező, az 1,2--diklóretánnál alacsonyabb hőmérsékleten forró melléktermékeket vezetjük el, kondenzáljuk, -és egy részlét refluxként a .2 oszlopba visszavezet­jük. A kannyűpárlatkonoenitrátum másik részét 50 200 l/ó (=244 kg/ó) a 3 vezetéken klórozó ^berendezésbe visszük. A klórozó berendezés a tulajdonképpeni 4 reakciózóinábal és az 5 utó­reakciózónlából áll. A 4 reakciózóna csőszerűén van kiképezve (1 m magas, 200 mm átmérőjű) és a 346 mm hosszú, 23 mm átmérőjű és 180 mm látható ívhosszúságú, valamint a további jellemzőkkel rendelkező 6 nagynyomású higany­gőzlámpával van felszerelve: üzemi feszültség üzemi áram üzemi teljesíitmény sugárzásihányad 1125 V 4j8 A 600 W 238^280 jüm ií,9,2% ,209—©70 jum »0,8% 2

Next

/
Thumbnails
Contents