162596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kutak fúrására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VII. 09. (JO—174) Közzététel napja: 1972. IX. 28. Megjelent: 1974. X. 31. 162596 Nemzetközi osztályozás: E 21 b 11/00 ^ÍAílíí^ mm I0 IS I ü 0 « 5 Jolsvai Arthur műszaki és gazdasági tanácsadó, Jolsvai József gépészmérnök, Várpalota Eljárás és berendezés kutak fúrására 1 A találmány kutak fúrására szolgáló eljárás és berendezés, amelynek segítségével nagyhatásíokú kutak építhetők kis költséget jelentő technológiával és olcsó szerkezettel. A kutak fúrásánál alkalmazott ismert technológia szerint a kutakat általában 1.1—1.2 fajsúlyú öblítőiszappal, jobbirányú öblítéssel mélyítik. A vízadó rétegben az öblítési lehetőségek miatt viszonylag kis átmérőjű perforált csőre erősített szitaszövetes szűrőt, ritkábban ragasztott kaviccsal rendelkező szűrőt helyeznek el. A szűrűvel ellátott kutat a fúrásnál használt iszaptól kimossák, majd a víz termelését folytatják mindaddig, amíg tiszta vizet nem kapnak. A kutak fúrásánál alkalmazott ismert megoldások esetében a kút mélyítésénél használt öblítőiszap a víznél nagyobb hidrosztatikai nyomása folytán a vízadó homokréteg átfúrásakor ebbe a homokrétegbe részben behatol, tekintettel arra, hogy a rétegnyomás rendszerint kisebb, mint az öblítőiszap hidrosztatikai nyomása. Amikor az iszap a homokba beszűrődik, agyag rakódik le a fúrólyuk falára és ez a lerakódott agyag az egyébként is képződő iszaplepénnyel mintegy kitapasztja a fúrólyukat. Ezzel az öblítőiszap fúrástechnikai szempontból hasznot jelent, mert meggátolja a lyukfal omlását. Hidrogeológiai szempontból azonban ez a körülmény rendkívül káros mert a vízadó réteg tartományában is leszűkíti a kút furatát. Ezen túlmenően az a hátrányos körülmény is bekövetkezik, hogy az iszapréteggel fedet lyukszakaszba juttatott szűrő nyílásaiba a sűrű agyagos pép préselődik. Az említett körülmények folytán amikor tehát a lyukfal agyaggal, illetve agyagos iszappal ki van tapasztva és a szitaszövet is nagyrészt eltömődött, rendkívül nagy ellenállás áll elő a víz áramlásával szemben. E káros hatás mértékét jól érzékelteti az a körümény, hogy a szűrő és a lyukfal közötti rés mérete 8—20 mm, sőt a gyakorlatban általában még ennél is kevesebb. Ezt a nagy ellenállást jelentő eliszaposodást a szűrő beépítése után végzett belső mosatással igyekeznek csökkenteni, ez a törekvés azonban rendszerint nem eredményez kielégítő hatást. Legtöbbször a réteg megnyitása csak részleges. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a hamokréteget csővel biztosítják beomlás ellen. Amikor a furatba beépítik a szűrőt, utána a két cső közé kavicsot lapátolnak, majd a védőcsövet a felszínre húzzák. Ez a technológia csak kis mélységű kutak készítésénél alkalmazható, de 50—60 méternél mélyebb kutak készítésénél még nem megoldott a szűrő körüli térnek nagy permeabilitású anyaggal való feltöltése. Az ismert kútfúrási technológiák és bereti-30 dezések közös hátránya, hogy a viszonylag kis 10 15 20 25 162596