162576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és autokláv sejtbeton testeknek komprimált gőz segítségével való megszilárdítására

162576 4 A nagymértékű depresszióra való tekintettel vastagfalú autokláv alkalmazása szükséges, ezenkívül . erős vákuumszivattyúk, amelyek arányiag nagy hajtóteljesítményt igényelnek, továbbá erős hűtőberendezést, amely jelentős 5 hűtési költségekkel (és nagymennyiségű vízfelhasználással) jár együtt. Ugyancsak a nagy légritkítás miatt erős és drága forgórészekre (armatúrákra) van szükség. Á megkívánt vákuum elérése céljából nagy autoklávok esetében emel- 10 lett jelentős az időszükséglet is. Ennél a vákuumeljárásnál a gázbeton erős hűtése következtében nagymértékű hőmérséklet vonódik el. Az ennek megfelelő fűtési többletigény pedig csak nagyobb gőzmennyiség bevezetésével elé- 15 gíthető ki. Az említett hiányosságokat a bevezető szavakban körülírt, találmány szerinti eljárás segítségével oly módon küszöböljük ki, hogy a 20 gőz bevezetését az autoklávba annak fölső oldalán, elszívását annak alsó oldalán végezzük, a gőz bevezetése előtt önmagáiban ismert módon az autolkllávibain depressziót létesültünk, ezáltal az autoklávban és a sejtbeton testekben 25 levő leyegő, illetve gáz egy részét kiszívjuk, majd ennek a depressziónak az autoklávban való fenntartásával expandált gőzt vezetünk be addig és olyan csekély sebességgel, hogy a gőz-levegő keveredés elkerülése közben az autó- 30 klávban levő maradék levegőt lefelé kényszerítjük és elszívjuk, végül pedig a szívóvezetéket elzárjuk, és komprimált gőz bevezetésével a sejtbeton testeket önmagában ismert módon fölhevítjük és megszilárdítjuk. 35 A találmány szerinti eljárás alkalmazásával egyszerű eszközök segítségével a szabad autokláv térben levő teljes levegő (illetve gáz) mennyiség eltávolítható, még mielőtt a komprimált gőz 40 bevezetése-előtt a sejtbeton testek fölhevítésére és szilárdítására sor kerülne. Ezt eddig az akadályozta, hogy a komprímált gőz bevezetésekor a szabad autokláv térben levő levegő újból a sejtbeton testek pórusaiba hatolt, ezáltal a hő- 45 közlést meheziíitetite, és a íhevítésli, valamint a szilárdítási időt megnövelte. Ezzel szemben a találmány szerinti új eljárás az előbbiekben említett vákuum-eljárásnál gazdaságosabb, a felhevítési és szilárdítási idő pedig 50 lényegesen aliacsomiyaibb. Emellett a találmány szerinti eljárás esetében egy aránylag alacsony depresszió szükséges csupán, és egyáltalán nincs szükség vastagfalú autokláv, illetve nagyteljesítményű vákuumszivattyú alkalmazására. 55 Ä találmány szerinti eljárás sajátosságait kivitelf"példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hengeres autokláv vázlatos hosszmetszete, a 60 2. ábra ugyanennek vázlatos keresztmetszete. •Az ismert kialakítású 1 hengeres autoklávban \ az önmagában ismert módon 2 kocsi segítségével bejuttatott lemez alakú vagy kockákká darabolt 3 sejtbeton testek egymásra rakva föl 65 vannak halmozva. A gőz a 4 gőzvezetéken keresztül érkezik, amelybe egy 5 fojtószelep van beiktatva. Ebből a gőzt az autokláv legfölső alkotója mentén elhelyezett 6 gőzbevezető csőbe juttatjuk, amely megközelítőleg az autokláv teljes hossza mentén végignyúlik, és számos 7 gőzkifúvó nyílással van ellátva. A 8 elszívó vezeték a 9 szeleppeP elzárható, és az 1 autokláv legmélyebb pontján foglal helyet. Ez a 8 elszívóvezeték előnyösen közvetlenül az 1 hengeres autokláv legalsó alkotója mentén helyetfoglaló 10 elszívó csőhöz csatlakozik, amely célszerű módon ugyancsak végignyúlik az 1 autokláv egész hosszán, és ugyancsak számos 11 szívónyílással rendelkezik. Az ábrán bemutatott előnyös kiviteli példa esetében a 7 gőzkifúvó nyílások fölfelé vannak irányítva, és ezáltal az 1 autokláv fölső részén a 2. ábrán A jelű nyilakkal szemléltetett áram" lási viszonyok jönnek létre. Ez azt eredményezi, hogy az autokláv legfölső részében levő levegőt a beáramló gőz lefelé irányuló mozgásra kényszeríti. A találmány szerinti új eljárás sejtbeton testek szilárdítására a következőképpen alakul: Megfelelő szivattyúval, célszerű módon vízgyűrűs szivattyúval, amely a 8 elszívó vezetékhez csatlakozik, depressziót létesítünk, miközben az 5 foj'tószelepet elzárt állapqtlbain tartjuk. Célszerűen olyan mértékű légritkítást érdemes létrehozni, amely kereken 0,6 at abszolút nyomásnak felel meg. Ez a depresszió a 3 sejtbeton testek hőmérsékletéhez tartozó telített gőz nyomása fölött van, és így elgőzölgés folytán a sejtbeton testekben hőmérsékletveszteség nem lép fel. Minthogy ezek az autoklávokon elhelyezett sejtbeton testek 40 és 80 °C közötti IhőmiéraékJettel nenidellkeznelk, az eliabbiekiberi említett 0,6 at nagyságú nyomás célszerűnek mutatkozik. Amint a megfelelő légiriitikítást az 1 autoklávban elértük, gondoskodni kell e depresszió fenntartásáról. Ezért a vízgyűrűs szivatytyú további működtetésével a 8 elszívó-vezetékben, illetve a 10 elszívócsőben az 5 fojtószelep megfelelő kicsinyre választott nyílása mellett a 6 gőzbevezető csövön keresztül az expandált gőzt olyan csekély sebességgel vezetjük, hogy a gőz-levegő keveredést az autoklávban elkerüljük, a bevezetett gőz segítségével pedig az aiutokJávibain ijeJemleivő levegőt lassú ütemíben lefelé klényszemíttjük, ós elszívjuk. A levegőnek és gőznek az autoklávban való keveredésének elkerülése céljából a gőzt csupán olyan mennyiségiben juttatjuk be, hogy a gőz-^gázszétváliásl zónájának süllyedési sebessége legfeljebb 10—30 cm/perc legyen. Ezáltal elérhető, hogy a szabad autoklávtérben levő egész levegőmennyiség teljes mértékben lefelé kényszerüljön és elszívható legyen. Ez a folyamat megközelítően 10 percnyi időt igényel. Ezzel egyidejűen az autokláv belsejében az alábbi folyamatok játszódnak le: Az autoklávban létrehozott depresszió segítségével a szabad autokláv térben, valamint a 3 2