162558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terpenoid vegyületek előállítására
3 162558 4 brómecetsav, trifluorecetsav, propionsav, a-klórpropionsav, ia,ia-diklórpropionsav, a,a-dibrómpropionsav, a,^-dibrómpropionsav, vajsav, a-brómvajsav, izovajsav, akrilsav, metakrilsav, krotonsav, cíiklopropánkarbonsav és helyettesi- 5 tett vagy helyettesítetlen benzoesavak, valamint az cr^-diklórpropionsav. B-x és R2 együtt egy dikarbonsav gyökét is jelenthetik és így äz N-atommal, amelyhez kapcsolódnak, imideket képeznek. Dikarborisavak- 10 ként például ftálsav, hidráit ftálsavak, borostyánkősav és maleinsav jönnek számításba. Az R| és R2 szubsztituénseknek á nitrogénatommal, amelyhez kapcsolódnak, együtt képe- 15 zett megfelelő heterociklusos gyűrűi például a következők lehetnek: (a), (b), (c), (d) és (e) heterociklusos gyűrűk, amelyeket a mellékelt rajzon tüntetünk fel. Az 1—4 szénatomps alku-, a 2—4 szénatomos 20 alkenil-, a 2—-4 szénatomos alkinil- és acilgyökön, továbbá a fenil-gyűrűn levő szubsztituensek első vagy másodrendűek lehetnek. Elsőrendű szubsztituenseken a bázikusságot 25 erősítő élektrondonátorokat kell érteni. Ilyen csoportokként többek között a következők jönnek tekintetbe: halogénatomok, mint fluor, klór, bróm vagy jód; 1—4 szénatomos alkoxi- és alkütic-csoportók, amelyek elágazók vagy el- 30 ágazatlanok lehetnek, előnyösen elágazatlanok és 1—2 szénatommal rendelkeznek; rövidszénláncú alkoxialkil-, alkil-csoportak (csak fenilhél), mimellett a fentmegadott meghatározások itt is érvényesek; primer, szekunder és külö- 35 riösen tercier amino-csoportok, mimellett a rövidszénláncú alkil- és alkánoil-csoportok előnyös szübsztituensek; továbbá hidröxil- és mérkaptocsóportok. ; A fenil-gyűrű alkilén- vagy aíkilidéndioxi- 4 ^ csoportokkal is lehet helyettesítve. ", Másodrendű szubsztituensekeh a savasságot erősítő elektróriakceptörokat kell érteni. Ilyen csoportokként többek között a következők jön- *5 nek tekintetbe: nitrözo-, nitro- és ciano-csoportok; tri-halögénalkil-csoportok, ahol á Halogén előnyösen fluor- vagy klóratomot jelent; rpvidszénláncú alkilszulfihilr, rövidszénlácú alkilszulfonil-csoportok, amelyek egy elágazatlan vagy 50 elágazó 1—-4 szénatomos alkilgyököt, előnyösen 1—2 szénatömos elágazatlan alkilgyököt tártai- • máznak; szulfamoil- és szulfamido-csoportok, mimellett az aminp-csoportok egy vagy két helyettesítőt, előnyösen az előzőekben megadott, 55 rövidszénláncú álkil-csoportotkat viselik. Különösen jelentősek a (II), (III), (IV) és (V) képletű vegyületek, ahol R3 az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelkezik, R5 pedig allil-, 60 klórallil-, metallil-, propargil-, izo-butinil-, hexilcsoport, továbbá (f), (g), (h), (i) és (j)-vel jelölt csoport, valamint — CH2—CO—CH3, —COCF3, —CO—CH = CH2 gyök, Re hidrogénatom, 1—4 szénatömos alkil*, allil-, klórallil-, metallil-, 65 propargil-, — CH2 —CH 2 —O—CH 3 vagy R 3 hidrogénatom és RR 1—4 szénatomos alkilgyök vagy R5 és RB együtt (k) jelű gyököt vágy J-t jelentenek. Az (I) általános képletű vegyületeket ismert módon úgy állítjuk elő, hogy a (VI) képletű geometriai izomerek elegyét — e képletben Hal valamely halogénatompt, előnyösen bróm- vagy klóratomot, Zt és Z 2 hidrogénatomot vágy együtt szén-szén kötést, R3 és R< pedig az (I) képletnél megadottakat jelenti — valamely (VII) képletű primer vagy szekundér aminnal — e képletben Rí és R2 az acÜ-esoportók kivételével, az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelkeznek — előnyösen hűtés közben valamely közömbös oldószerben reagáltatjuk és adott esetben az epoxidálást egy mól szelektív epoxidáló szerrel, így például egy persavval valamely közömbös oldószerben, például halogénezett szénhidrogénbén végezzük. A „persav" fogalmán elsősorban 1—6 szénatomos, rövidszénláncú peralkánsavakat, így például perecetsavat, valamint aromás persavakat, így a perbenzoesavat, monoperftálsavat, különösen pedig az m-klórperbenzpesavat értjük. A nem acilezett aminpk epoxidálásához (I képlet, Zt és Z 2 együtt szén-szén kötést alkot) az amino-csoportot átmenetileg egy savval való sóképzés útján az epoxidálószer oxidáló hatásától megvédjük. Savakként itt ásványi savak és szerves savak, mint például hangyasav, halogénezett alifás karbonsavak, különösen trifluorecetsav és triklórecetsav jönnek tekintbe. Az (I) képletű acilezett vegyületek előállításához egy (VIII), (IX) vagy (X) képletű primer vagy szekunder amint — e képletben Zi, Z2, Rí—R/, az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelkeznek — ismert módon valamely acilező szerrel, így például karbonsavakkal, karbonsavanhidridekkel, karbonsavhalogenidekkel, esetleg valamely bázis jelenlétében reagáltatunk. Á diacil-vegyületek előállításához [imidek, Rí és R2 egy-egy acilgyök az (I) képletű vegyületnél] valamely (VI) képletű halogenidet, előnyösen bromidot vagy kloridot valamely savamid alkálisójával, előnyösen káliumsójával, alkalmas oldószerben, például egy ketonban, így acetonbah etilmetilketonban, valamely rövidszénláncú alkoholban vagy dimetilformamidban reagáltatjuk vágy egy savanhidridet egy (VIII) képletű primer aminnal vízkilépés mellett valamely alkalmas oldószerben, így például egy rövidszénláncú alifás karbonsavban, előnyösen megnövelt hőmérsékleten reakcióba hozunk. Ezt követően az előzőekben leírt módon a szelektív epoxidálást egy mól persavval, valamely közömbös oldószerben, így például halogénezett szénhidrogénban, (előnyösen) hűtés közben hajtjuk végre.
