162543. lajstromszámú szabadalom • Motoros talajművelőgép, eke és földmaró egyesítésével
162543 is, nagyobb szántási sebességet és teljesítményt érhetünk el. A mellékelt rajzok szerint: Fig. 1 és 2 az egyvasú ekés talajmaró oldal 5 és felülnézete Fig. 3 az A—A metszet a 19—20 kettős kardáncsuklón át Fig. 4 a barázdák keresztmetszete Fig. 5—5a—6, a többvasú ekés talajmaró oldal 10 és felülnézete. Fig. 7 a barázdák keresztmetszete Fig. 8—8a—9 kézi kerti földnvaró A gép példaképpeni kiviteli alakját ábrázoló 15 Fig. 1 és 2-őn az 1 eketestben fixen van beépítve a 3 külső hüvely, mely az 1 eketesttel. együtt a 4 belső hüvely és ezzel egyúttal az 5 gerendely körül is elforgatható, majd a kívánt állásában a 9 csapszöggel rögzíthető. A 4 belső 20 hüvelyben a 4' kónikus alakú tér van kialakítva úgy, hogy abban az 5 csőgerendely a 6—6' csapok körül, a függőleges síkban, az a szög szerint lengethetően beállítható, vagyis a gerendelynek a barázda fenekével bezárt hajlásszögét 25 és egyúttal a 2 ekevas y helyzetszögét is rögzíteni lehet a 10 reteszelő csapszöggeL Ezzel az állító művelettel egyúttal a talaj mélységi műveelése is rögzítve van. Az 5 ösőgerendelyben van a 12 meghajtó tengely vezetve, mely a 30 végére ékelt 8 csigás talajmarót forgatja és amelynek tolóerejét a 7 nyíl irányában a 14 axiális csapágy adja át az 5 csőgerendelynek, mely ez erőt a traktor 7' vonóerejével együtt a 6—6' csapokkal adja át az 1 eketestnek. A 8 35 csigás talajmaró éles peremein vannak a 15 vágóélek elrendezve az aprítóhatás és forgatási hatás fokozására a Fig. 4 szerint. A 8 csigamaró el van látva az állítható 16 védőpajzzsal. A nehezebb kivitelű csőgerendely és csigamarő ese- 40 tében a 11 támasztógörgővel van ellátva. Az 5 csőgerendelynek és a benne forgó 12 meghajtó tengelynek a traktor motorhajtómű 18 tengely végéhez való csatlakoztatására a 19— 45 20 kettős kardáncsukló szolgál. Á 19 külső kardán csuklót ä 29 hevederek kötik össze a 23—25 felső és a 23'—25' alsó csuklós kötéssel a traktor 30 hajtómű és differenciál házával, mely hevederek azonban a 30' merev csavarkötésekkél 5Í> kapcsolódnak a 30 házhoz. A 19 külső kardánt a Fig. 1—2—3-on láthatóan a 26—27 bordázott hüvelyes kengyel köti össze az 5 csőgerendelylyel, melynek 13 gyűrűs vállához támaszkodva adja át a traktor 7 nyíl irányában ható vonó- 55 erejét. Mivel a 27 hüvely lazán és forgathatóan illeszkedik az 5 csőgerendely végén, az elrendezés megengedi, hogy vontatás közben a két kü; lönálló rész:.a traktor és talajmaró szerkezetnek a talajegyenlőtlenségeknek megfelelő minden- «0 irányú beállását. A két egymásba épített kardáncsuklónak éspedig a 19 külső és a 20 belső kardáncsuklónak van a térben egy, a 21 "-vei jelzett közös semleges pontja, mely álló térbeni központ körül úgy a 19 külső, mint a 20 belső 65 kardáncsukló működésük közben az összes mozgásukat végzik. Ugyanis a külső kardáncsukló két egymásra merőleges beállási (elfordulási) középvonalainak 21" metszőpontja kell, hogy a térben egybeessék a belső 20 kardáncsukló két, ugyancsak egymásra merőleges beállási (elfordulási) középvonalainak 21" metszéspontjával. Ez a jellemző elrendezés teszi lehetővé azt, hogy az 5 csőgerendely a benne forgó 12 tengellyel a tér mindazon részben beállhat és akadálytalanul tudja a traktormotor forgatónyomatékát átadni a 8 csigás talajmarónak, mely térrészt egy olyan kúpfelület zár be, melynek csúcspontja a 2d" mozdulatlan, közös metszőpont és amelynek a ß jelű csúcsszöge van (Fig. 1—i2). Az 5 gerendelymek a barázdából az ©ketesttel együttvaló kiemelését és süllyesztését a traktor mechanikusan vagy hidraulikusan működtetett 37 emelőkarja végzi a 38 lánccal. Ha ezzel a rendszerrel nagy szántási teljesítményeket akarunk elérni, úgy a Fig. 5—6—7 szerint növelni kell az 5 gerendelyek számát az ábrák szerinti lépcsőzetes elrendezésben. Ily módon több barázdát húzhatunk egyszerre, miközben a Fig. 7 barázda keresztmetszetek szerint a 8 talajmarók a szomszédos üres barázdákba folyamatosan forgatják át az aprított talajt, mely munkát elősegítik a 12 tengelyek végén elrendezett karos 15' talajmaró szerszámok is. Az 5 csőgerendelyekban iforgó IS (tengelyeket a 40—40'—40" kúpfogaskerékpárok hajtják meg, melyek a 41—43 tengelyekkel és a 44 kúpfogaskerékkel kapcsolódnak a 19—20 kettős kardáncsuklóhoz. Ezt az egész hajtóművet összefoglalja a 42 acéljárom, mely a vízszintes szimetria síkjában két részre van osztva és a 44 csavarokkal Összefogva. így az összes kúpfogaskerékpárok tokozva vannak a 45—45'—45" házakban. A leírt kúpfogaskerék meghajtás helyett jól alkalmazható a talajmiarók meghajtására a hidraulikus meghajtás. Ez esetben az 5 gerendely ékben forgó 12 tengelyek egyedi méghajtásúak olymódon, hogy mindenegyes talajmarő tengely a felső végén a 45—45'—45" tokozott házakban a kúpfogaskerekek helyett egy-egy olaj-hidraulikus motorral van meghajtva, mely motorok táplálásukat a traktormotor által meghajtott nagynyomású központi olajszivattyúről nyerik megfelelő oda-visszavezető és helyenként flexibilisen kialakított olajvezetékeken át. A hidraulikus meghajtásnak esetében elmarad 19—20 kettős kardáncsuklö és az önmagában ismert bármely rendszerű ekevonószerikezet alkalmazható. Ügy a kúpfogaskerék mint a hidraulikus meghajtás közös jellemzője, hogy a2 egyes 5 csőgerendelyek a bennük forgó meghajtótengelyekkel, a munka közben külön-külön a függőleges síkban fel és lefelé kitudnak lengeni a 42 acéljárom 46—46'—46"—46" bilincseiben az R( sugarú 47 köríves pályán (Fig. 5), miáltal nagyobb talajakadályok esetében is lökésmentesen képesek haladni. Az 5 csőgerendelyeket a 43'—43" rudazatokkal 49—49' hidraulikus henger emeli végy süllyeszti. 2