162527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos csoporttal helyettesített difenil-imidazol-1-IL-metán-származékok előállítására

162527 Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet — ahol X, Y és Z jelentése a fent megadott, és Hal klóratomot vagy brómatomot jelent — poláros szerves oldószerben, kb. 20—150 °C közötti hőmérsékleten, adott esetben savmegkötő szer vagy imidazolfölösleg jelenlétében imidazollal reagáltatunk, és a kapott terméket kívánt esetben sóvá alakítjuk; vagy b) valamely (III) általános képletű karbinolt — ahol X, Y és Z jelentése a fent megadott — aprotikus oldószerben (IV) képletű tionildiimidazollal reagáltatunk, és a kapott terméket kívánt esetben sóvá alakítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek előállításához felhasznált kiindulási anyagok ismert vegyületek, vagy ismert módszerekkel állíthatók elő. A (II) általános képletű kiindulási anyagokat többféle módszerrel állíthatjuk elő. Az egyik eljárásváltozat szerint a (III) általános képletű karbinolokat oldószer, pl. éter, metilénklorid, benzol vagy toluol jelenlétében halogénezőszerrel, pl. tionilkloriddal, tionilbromiddal, foszforilkloriddal, foszforilbromiddal, acetilkloriddal vagy acetilbromiddal reagáltatjuk. Egyes esetekben előnyösen úgy járunk el, hogy a halogénezést poláros oldószerben végezzük, és a kapott halogenidet elkülönítés nélkül reagáltatjuk imidazollal. Poláros szerves oldószerként pl. acetonitrilt, nitrometánt, dimetilformamidot vagy hexametilfoszforsavtriamidot alkalmazhatunk. A Hal helyén klóratomot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anyagokat továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (V) általános képletű ketont — ahol X és Y jelentése a fent megadott — foszforpenta'kloriddal reagáltatunk, majd a kapott, (VI) általános képletű dikloridot — ahol X és Y jelentése a fent megadott — legalább egy ekvivalens alumíniumklorid jelenlétében a megfelelő, adott esetben helyettesített aromás vegyülettel reagáltatjuk. A fenti Friedel—Crafts-reakcióban oldószerként az aromás vegyület fölöslegét alkalmazhatjuk, azonban egyéb megfelelő oldószert, pl. széndiszulfidot is felhasználhatunk. A (II) általános képletű halogenideket egy további eljárásváltozat szerint úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (VII) általános képletű metán^származékot — ahol X, Y és Z jelentése a fent megadott — közömbös szerves oldószer, pl. széntetraklorid jelenlétében gyökös halogénezőszerrel, pl. N-klór-ftálimiddel vagy N-bróm-szukcinimiddel reagáltatunk. A fenti reakciókban felhasznált kiindulási anyagok ismert vegyületek, vagy ismert módszerekkel állíthatók elő. A 2-difenil-metil-pirazint pl. von Behun és mtsai módszerével [J. Org. Chem. 26, 3379 (1961)] állíthatjuk elő. A J. Heterocyclic Chem. 2, 209 (1965) szakcikk (Hirschberg, J.) további pirazil-karbinolokat, és azok előállítását ismerteti. Az (I) általános képletű vegyüle-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 tek előállításában kiindulási anyagként felhasználható, X helyén pirazin-csoportot tartalmazó (II), (III) és (VII) általános képletű vegyületeket és előállításukat a 105 432 sz. holland szabadalom és az 1 913 726 sz. NSZK szabadalmi bejelentés ismerteti. Az X helyén pirimidin-csoportot tartalmazó (II), (III) és (VII) általános képletű kiindulási anyagok ugyancsak ismert vegyületek, vagy önmagában ismert módszerekkel állíthatók elő. E vegyületek előállításmódjait pl. a Chem. Ber. 93, 230 (1960) szakcikk és a 68 06 106 sz. holland szabadalmi bejelentés ismerteti. Az idézett szakcikkekben, ill. szabadalmakban leírt módszerekkel állíthatók elő az X helyén piridazin-csoportot tartalmazó (II), (III) és (VII) általános képletű kiindulási anyagok is. A találmány szerinti a) eljárásváltozatban a (II) általános képletű kiindulási anyagot, az imidazolt és a savmegkötő szert közel ekvimolekuláris mennyiségben mérjük be. Ha savmegkötő szerként az imidazol fölöslegét használjuk fel, 1 mól (II) általános képletű vegyülethez kb. 2 mól imidazolt adunk. A reakciót kb. 20 °C és kb. 150 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen kb. 60 •— kb. 100 °C-on hajtjuk végre. Az a) eljárásváltozatban oldószerként poláros szerves anyagokat, pl. rövid szénláncú alkilnitrileket, így acetonitrileket, így acetonitrilt, dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot, rövid szénláncú alkilketonokat, így dietilketont és hexametilfoszforsavtriamidot alkalmazhatunk. Savmegkötő szerként szervetlen vagy szerves bázisokat használhatunk fel. A szervetlen bázisok közül az alkáli- és alkáliföldfém-karbonátokat, így a káliumkarbonátot és kalciumkarbonátot, a szerves bázisok közül a rövid szénláncú alkilaminokat, így a trietilamint, és a heteroaromás bázisokat, így a piridint és lutidint említjük meg. A b) eljárásváltozatban 1 mól (III) általános képletű vegyületet kb. 1 mól (IV) képletű vegyülettel reagáltatunk; egy előnyösebb módszer sze-^ rint azonban 1 mól (III) általános képletű karbinolhoz 1—2 mól (IV) képletű tionildiimidazolt adunk. A reakciót kb. 0 °C és kb. 100 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen kb. 20 — kb. 50 °C-on hajtjuk végre. A b) reakciót közömbös szerves oldószer, pl. rövid szénláncú alkilnitrilek, így acetonitril, éterek, így tetrahidrofurán és diizopropiléter, dimetilformamid, vagy klórozott szénhidrogének, így kloroform jelenlétében hajtjuk végre. Ha az a) eljárásváltozatban 2-izopropil-fenil-2--pirazilnkarbinolból indulunk ki, az A. reakcióegyenletben vázolt folyamat megy végbe. A B. reakcióegyenlet a b) eljárásváltozatot szemlélteti. A B. reakcióegyenlet szerint kiindulási anyagként terc.butil-fenil-5-pirimidil-karbinolt és tionildiimidazolt alkalmazunk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül a következő példákban részletesen ismertetjük.