162516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására
162516 Közvetítő rétegként ismert a két- és háromkomponensű műgyanták alkalmazása (BASF-gyártmányismertetők). Ezek az anyagok azonban csak bonyolult technológiával állíthatók elő, és a kialakult kötés nem rugalmas. Az 1 281 338 sz. német szabadalmi leírásban kötőanyagként ligninszulfonátok és cukor kombinációját javasolják. E kötőanyag hátránya, hogy a felhasználásával készített könnyűbeton vízállósága és rugalmassága nem megfelelő. A találmány szerint olyan kavicsot, ill. könnyűbetont kívánunk előállítani, amely mentes az ismert termékek hátrányos tulajdonságaitól. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy jó minőségű, megfelelően rugalmas és nem nedvszívó kavics előállításához olyan közvetítő rétegek alkalmasak, amelyek eleget tesznek az alábbi követelményeknek: a) a közvetítő réteg a cementhez és a termoplasztikus szemcsés műanyaghoz (pl. duzzasztott polisztirol-gyöngyhöz) egyaránt jól tapadjon; b) a közvetítő réteg anyaga nem oldhatja a termoplasztikus szemcsés műanyagot (következésképpen szerves oldószereket tartalmazó közvetítő anyagok nem használhatók fel); c) tekintettel arra, hogy a cementkötés 9 és 10 közötti pH-tartományban alakul ki, a közvetítő anyagnak lúgállónak kell lennie. Azt találtuk, hogy a felületaktív (nedvesítő) anyagot tartalmazó, lúgra stabilizált vizes polimer-diszperziók, elsősorban a vizes etilén-vinilacetát kopolimer diszperziók és vizes poliakril-diszperziók felelnek meg a fenti követelményeknek, és felhasználásukkal kitűnő minőségű kavics állítható elő. A találmány tárgya ennek megfelelően eljárás porózus, szemcsés termoplasztikus műanyagból — előnyösen poliuretánból vagy duzzasztott polisztirol-gyöngyből —, liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő közvetítő rétegből és cementből álló kavics előállítására. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a porózus, szemcsés termoplasztikus műanyagot — előnyösen poliuretánt vagy polisztirol-gyöngyöt — térfogatára számítva 5—20 térfogat%, előnyösen 10 térfogat% vizes diszperzióval keverjük össze, amely maximálisan 5% felületaktív anyagot és 0,5—5% poliakrilátot vagy etilén-vinilacetát kopolimert tartalmaz, a keverékhez a szemcsés műanyag térfogatára számítva 9—15 vegyes % cementet adunk, a keveréket homogenizáljuk, és a kapott szemcsés anyagot kívánt esetben 10—60 percig pihentetjük. A vizes diszperzió mennyisége a porózus szemcsés műanyag térfogatára számítva 5—20 térfogat%, előnyösen 10 térfogat% lehet. Ez azt jelenti, hogy pl. a 3—5 mm átmérőjű porózus műanyagszemcséket, amelyek térfogatsúlya kb. 15 kg/m3 , átlagosa 20—60 ,", előnyösen 30 M vastagságú vizes diszperzióréteg vonja be. Porózus, szemcsés műanyagként előnyösen poliuretánt vagy duzzasztott polisztirol-gyöngyöt alkalmazunk, amelynek maximális szemcseátmérője 3—5 mm lehet. A közvetítő réteg felvitele so-20 rán 1 m3 térfogatú duzzasztott polisztirol-gyöngyhöz 50—200 liter, előnyösen kb. 100 liter vizes diszperziót adunk, és a polisztirol-gyöngyöket a vizes diszperzióval alaposan összekeverjük. A vi-5 zes diszperzió legföljebb 5% felületaktív anyagot és 0,5—5% poliakrilátot vagy etilén-vinilacetát kopolimert tartalmaz. Felületaktív anyagként anionos, kationos vagy nemionos szerkezetű anyagokat, előnyösen dodecilbenzolszulfonsavas 10 sókat alkalmazhatunk. A vizes diszperzióval végzett homogenizálás után a szemcsés terméket 20— 60 fi közötti szemcseméretű cementtel homogenizáljuk. A cement szükséges mennyisége a felhasznált szemcsés műanyag szemcseméretétől füg-15 gően változik, így pl. ha 3 mm átlagos szemcseméretű polisztirol-gyöngyből indulunk ki, 1 m3 térfogatú szemcsés anyag teljes beborításához kb. 90—150 kg cement szükséges. A cementporral bevont terméket ezután 10—60 percig pihentetjük. Az így kapott stiráki-kavicsot csomagolhatjuk és tárolhatjuk, vagy közvetlenül felhasználhatjuk könnyűbeton előállításához. A könnyűbeton előállítása során a stiráki-kavi„. csőt cementtel, homokkal, vízzel és adott esetben egyéb adalékanyagokkal (pl. kaviccsal, keramzittal, perlittel vagy kohóhabsalakkal) ismert módon, szabványos keverőgépen vagy folyamatos üzemű csigás berendezésen összekeverjük. A sti-30 ráki-kavics és könnyűbeton folyamatos üzemű előállítása során eljárhatunk úgy is, hogy a stiráki-kavicsot pihentetés nélkül közvetlenül a betonkeverőbe adagoljuk. A fenti eljárással a következő összetételű könnyűbetont állítjuk elő: 35 15—30 kg/m3 stíráki-kavics (legföljebb 60%ban helyettesíthető, más könnyűbeton adalékanyagokkal, pl. kaviccsal, keramzittal, perlittel vagy kohóhabsalakkal), 200—350 kg/m3 cement (500—600-as portland-40 cement, szemcseméret: 20—60 n, 0—150 kg/m3 homok. A kapott könnyűbeton köbmétersúlya 200—700 kg. A könnyűbetont 4—15 cm vastagságban vi-45 hetjük fel az aljzatbetonra. A bedolgozási idő 5 cm vastag réteg felvitele esetén 5—8 perc/m2 . A stiráki-könnyűbetonból készített idomtestek vakolhatok, fűrészelhetők, a betonlemezek élükre állítva szállíthatók. Különös előnyük, hogy az eddig ismert könnyűbetonoknál rugalmasabbak, nem nedvszívóak, és a betonozás időigénye nagymértékben csökken. A betonfelületre a betonozást követő második napon már forró aszfalt vihető fel anélkül, hogy a betonszerkezet számottevő mértékben károsodna. A stiráki-könnyűbeton igen előnyösen használható fel idomtestek, pl. panelek előállítására. Az idomtestek előállítását a példákban ismertetjük. go A találmány szerinti eljárás ismertetésére az alábbi példákat közöljük. 1. példa 65 1 m3 polisztirol-gyöngyhöz (a Hungária Vegyi-50 55