162507. lajstromszámú szabadalom • Berendezés középütközős kapcsolószerkezettel ellátott sínjárművek szétcsatolására
162507 megtett útjának 3/5-e után a légelzáró szerveket elzárja. Ez a művelet kézzel vagy valamilyen pneumatikus vagy elektropneumatikus munkahenger segítségével történik, amely horog vagy vonókengyel útján az emelőmozgást egy csapra továbbítja. Ez a csap a kapcsolóretesz működtető tengelyéhez erősített vezérlőemelőn helyezkedik el, és ezáltal a kapcsolóretesz működtető tengelyének elfordulását idézi elő. A szétkapcsolási műveletnek a vasúti kocsin kívül elhelyezkedő pontból való megindítására a jármű végein mindkét oldalon érintkezők vannak elhelyezve. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a szétkapcsoló berendezés összecsatolt helyzetben és kinyitott légelzáró szervekkel; a 2. ábra a szétkapcsoló berendezés a szétcsatolási művelet alatt elfoglalt helyzetben; a 3. ábra a szétkapcsoló berendezés a már szétcsatolt helyzetben és zárt légelzáró szervek mellett, vagy ún. ütközési helyzetben; a 4. ábra a szétkapcsoló berendezés csatolásra kész állapotban és zárt légelzáró szervekkel; az 5. ábra a munkahenger vázlatos képe oldalnézetben; a 6. ábra a munkahenger vázlatos képe elölnézetben; a 7. ábra az 5. ábra egy része nagyított léptékben; a 8. ábra a 7. ábrán látható részlet egy kiviteli változata. A középütközős kapcsolószerkezettel ellátott sínjárművek szétkapcsolására szolgáló találmányunk szerinti berendezés — mint az 1. ábra mutatja — a kapcsolóretesz 1 működtető tengelyén valamilyen vele párhuzamosan elhelyezkedő, önmagában ismert kialakítású, a légelzáró szervekhez szolgáló 2 működtető tengellyel rendelkezik, e légelzáró szervek pedig elfordulható módon, de helyhez kötötten a jármű 8 homlokoldali kereszttartójához vannak rögzítve. A kapcsolóretesz 1 működtető tengelyére van fölerősítve a 3 menesztőtárcsa. A 3 menesztőtárcsa olyan szegmens alakú 4 kivágással rendelkezik, amely a szétkapcsoláshoz szükséges elforduláskor bekövetkező kibillenésnek megfelelően van méretezve. A 3 menesztőtárcsa külső peremén foglal helyet az 5 bütyök, megközelítőleg a 4 kivágás szakaszának közepén. A 4 kivágáson belül helyezkedik el a légelzáró szervek 2 működtető tengelye, amelyen a 3 menesztőtárcsa működési tartományában helyezkedik el a 6 emelőkar, amely egyik végén a 7 fölfekvő felülettel van ellátva. Az 5. és 6. ábrán látható a találmányunk szerinti szétkapcsoló berendezés a pneumatikus, il-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 letve elektropneumatikus 11 munkahengerrel való együttműködésben. A jármű 8 homlokoldali kereszttartójához van erősítve a 9 tartórúd, amelynek előrenyúló karján helyezkedik el a 10 billenőcsapágy. A 10 billenőcsapágyon van fölfüggesztve a 11 munkahenger, amely a 16 dugattyúrúd végén a 13 vonókengyellel van ellátva, és így a vonókengyel a 14 csapon és a 15 vezérlő emelőn keresztül az 1 működtető tengellyel csuklós kapcsolatban van. A 15 vezérlőemelő hosszúkás lyukkal rendelkezik, annak érdekében, hogy a kapcsolóhelyzet megváltozásakor akadályt ne képezzen. A vasúti kocsi végén, vagyis elülső és hátulsó homlokoldalán, valamint oldalt a 8 homlokoldali kereszttartó magasságában helyezkednek el a 17 érintkezők, amelyek valamilyen a rajzon közelebbről föl nem tüntetett és például gurítódombok esetében alkalmazott kioldóberendezéssel működnek együtt a szétkapcsolási művelet megindításakor. Az érintkezés ismert módon a 11 munkahenger működtetésének hatására jön létre. A 11 munkahenger működtetése ismert berendezések segítségével a motorkocsi vezetőfülkéjéből is végrehajtható. A találmányunk szerinti berendezés működése a kapcsolóretesz 1 működtető tengelyének kézzel való működtetése, vagy a 17 érintkezők és a 11 munkahenger működtetése által következik be. Ennek során a kapcsolóretesz 1 működtető tengelye elfordul. Az 1. ábra mutatja azt az összekapcsolt helyzetet, ahol a retesz össze van kapcsolva, a légelzáró szervek pedig nyitottak. Ekkor a 6 emelőkar a 3 menesztőtárcsa 5 bütykén fekszik föl. Amennyiben szétkapcsolási akarunk végrehajtani, akkor a kapcsolóretesz 1 működtető tengelyét el kell fordítani. Ekkor következik be a berendezésnek a 2. ábrán föltüntetett helyzete, majd azt követően az elmozdulás végső fázisa, amelyet a 3. ábra mutat. A 2. ábrán a kapcsolóretesz 1 működtető tengelye csaknem 90°-kal elfordított helyzetben van, és így az 5 bütyök a 6 emelőkart már a légelzáró szerveket elzáró helyzetbe hozta. A kapcsolóretesz kireteszelése érdekében az 1 működtető tengely további elfordítása szükséges mindaddig, míg az a 3. ábrán föltüntetett helyzetét el nem éri. Eközben a 6 emelőkar helyzete nem változik meg. A 6 emelőkar 7 fölfekvő felületével eközben az 5 bütyök radiális belső falán támaszkodik föl. A 4. ábrán látható a szerkezetnek az ún. tolatási helyzete. Ekkor a kapcsolóretesz az összekapcsolásra kész helyzetet veszi föl, vagyis valamely másik szomszédos járművel való összekapcsolásakor a kapcsolószerkezet retesze saját önsúlyának hatására reteszelési helyzetébe billen, miközben a légelzáró szervek a 6 emelőkar helyzetének megfelelően zárt állapotban maradnak. Ezt a helyzetet az ábrán közelebbről föl nem tüntetett csőcsatlakozó automatika útján a 6 emelőkar helyzetéhez képest arretálni kell, és így