162488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilicium vagy germánium félvezető anyagokat vagy ezen anyagok vegyületeit tartalmazó rugalmatlan szilárd testek meghatározott részének megfolyatására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. III. 5. {SO—969) Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. I 162488 Nemzetközi osztály: B 23 k 9/00 ^" SZOMMER Pál gépészmérnök, Budapest Eljárás és berendezés szilícium vagy germánium félvezető anyagokat vagy ezen anyagok vegyületeit tartalmazó rugalmatlan szilárd testek meghatározott részének megfolyatására A találmány eljárás és berendezés szilícium vagy germánium félvezető anyagokat vagy ezen anyagok vegyületeit tartalmazó rugalmatlan szilárd testek, pl. szilikáttartalmú építészeti falburkoló és homlokzati elemek meghatározott részének megfolyatására. A találmány szerinti eljárás többek között alkalmas szabad levegőn, hosszú villamos ív segítségével, tömegtermelésben tetszetős, tartós, különböző színű falburkoló és homlokzati elemek vagy szilikáttartalmú anyaggal bevont, majd hőkezelt beton épületelemek létrehozására. A villamos ív hőtechnikai felhasználása ismeretes ugyan, de az mind ez ideig csak hegesztésre és ívkemencékben történő felhasználásra korlátozódott. Ezek egyikénél sem közvetlenül a villamos ív hőjét hasznosítják. Az ívhegesztésnél a megmunkálandó villamos vezető anyag és az elektróda között létesítik az ívet. Ezen eljárásnál nem az ív belsejében, az úgynevezett plazmában keletkezett hőt hasznosítják, hanem az anód és katód hője, az elektron- és ionkilépés által keletkezett hő ömleszti meg az elektródát. Az ívhegesztés szabad levegőn történik, és minden esetben kisfeszültségű áramforrás segítségével képezik a villamos ívet. Szabvány írja elő, hogy a szabadtéri villamos ívhegesztésnél a feszültség 70 V-nál nem lehet nagyobb. 2 Az ívkemencékben zárt térben fémes és nemfémes anyagok olvasztására, ill. gáznyerésre felhasználják a hosszú villamos ívet. Itt az ív közli a hőt, de az olvasztandó anyagot itt sem teszik 5 közvetlenül az ívbe, hanem az ív alatt helyezik el. A kemence hőfokát a kemence falazóanyagának hőfoktűrése határozza meg, ez 2500 °K-nél nagyobb nem lehet. Mindkét fenti eljárás rossz termikus hatásfok-10 kai működik, mert a hőhatást mindig a megmunkálandó anyag felett fejtik ki, holott a hő felfelé való terjedése következtében az alulról történő melegítés a gazdaságos (villamos melegítők, tűzhelyek stb.). 15 A hő és a meleg levegő felfelé történő terjedésének következtében még egy jelenség korlátozza a hosszú villamos ív felhasználhatóságát: a villamos ív az elektródák fokozatos eltávolítása során felfelé kidomborodik, majd egy bizonyos távol-20 ságnál meg is szakad. A villamos ívre vonatkozó irodalom ismertetésével A. M. Zaleszkij foglalkozik „A villamos ív" című művében. A találmány célja olyan eljárás és berendezés 25 biztosítása, amely tömegtermelésben teszi lehetővé szilícium vagy germánium félvezető anyagokat vagy azok vegyületeit tartalmazó rugalmatlan szilárd testek felületi hőkezelését folyamatos üzemben, automatikusan, jó hatásfokkal, 30 egyenletes minőségben. 162488