162483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémszűrők gyártására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1989. III. 15. (SE—1463) Közzététel napja: 1972. IX. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. 162483 Nemzetközi osztály: B 212 f 7/00 Feltaláló: DOMONKOS Attila kutató technikus Budapest Tulajdonos: Szerszám és Gépelem Gyárak, Budapest Eljárás fémszűrők gyártására A találmány eljárás fémszűrők gyártására, A porkohászati fémszűrők anyagukat tekintve többnyire színesfémből, leginkább ónbronzból, ezenkívül rozsdamentes acélból készülnek. A szűrőt lehetőség szerint gömb alakú, egy-egy szűrő- 5 elemen belül azonos méretű porszemcsékből célszerű készíteni. A porszemcsék közötti pórusok összefüggő pórusrendszert alkotnak, amelyen keresztül a gázok és a folyadékok keresztül tudnak áramlani. Az egyes porszemcsék között az érint- 10 kezesi pontokon hőkezelés révén kötések jönnek létre, amelyek a szűrőelemek szilárdságát biztosítják. A fémszűrőket eddig két módszerrel készítették, mégpedig sajtolással vagy formával együtt 15 történő zsugorítással. Sajtoláshoz a fémport megfelelő töltőanyaggal (keverik össze, amely sajtolás folyamán maradék nélkül elillan és így pórusokat hagy vissza. A formával együtt való zsugorítás esetén a port minden adalékanyag nélkül töltik 20 megfelelő zsugorítóformákba, amelybe berázzák, ill. vibrálják, és végül kemencében zsugorítják. Zsugorodás alatt vagy sajtoláskor a porszemcsék érintkezési felületeiken egymással összehegednek, és így szükséges szilárdságú szűrőelem jön létre. 25 A zsugorítás általában redukáló atmoszférában vagy vákuumban történik a szűrő anyagának megfelelő hőmérsékleten. Zsugorításnál a forma anyagával szemben követelmény, hogy az a fémszűrő anyagával ne hoz- 30 zon létre kötést, valamint az alaktartás, a könnyű eltávolíthatóság, továbbá, hogy a fémport ne szennyezze be és ezáltal a kötést ne gátolja. Fenti követelményeknek megfelelően legáltalánosabban műszént és oxidált felületű krómacélt használnák formaként. A fémszűrők gyártási eljárásainak igen jelentős hátrányai vannak. Sajtolásnál a felhasználandó fémporhoz képlékeny plasztifikátort kell keverni, ill. granulátumot kell készítem. A plasztifikátor zsugorodás alatti elávolodása során puffadást, repedéseket idézhet elő, ha nem elég lassú a kiégetés. Emiatt a technológia igen hoszszadalmas. További problémát az alak- és a mérettartás jelent. Tekintettel arra, hogy a szűrő alakját sajtolással adják meg, gondoskodni kell a szűrő alakjának további fenntartásáról, főleg a zsugorítás alatt. Ez csak úgy lehetséges, hogy a szűrőt hőálló fémoxidporba ágyazva zsugorítják. A beágyazó port azonban döngölni vagy egyéb módon tömöríteni nem lehet, mert az eleve a szűrő deformálódásához vezetne. így a beágyazás nem nyújt kellő szilárdságú támaszt. Ebből adódik azután, hogy az alak és a méret nem biztosítható tökéletesen. Az ismert eljárásoknál alaki korlátozások is vannak, vagyis csak egyszerű alakú szűrőket lehet ily módon előállítani. Formázásnál igen jelentős eltávolítási nehézségek lépnek fel. Szilárd formaanyag esetén a fémszűrő a nagymértékű zsugorodás miatt rászorul 162483