162461. lajstromszámú szabadalom • Szer jég és hó megolvasztására
162461 ö Meglepő módon azt találtak, hogy a karbamidnak a vassal szembeni korrozív hatása teljesen kiküszöbölhető egy foszfát korrózió-inhibitorként való alkalmazása útján, anélkül, hogy a fentebb említett hátrányok fellépnének, ha korrózió-inhibitorként diararnóniumfoszfátot alkalmazunk. Az alkálifoszfátokkal ellentétben ez a diammóniumfoszfát már legfeljebb 0,5% koncentrációban, sőt előnyösen már 0,1—0,2% koncentráció esetén is teljes védelmet nyújt a vasnak a karbamid általi korrózióval szemben. Áz ilyen kis mennyiségben alkalmazott inhibitor nem jelent számottevő költségtényezőt, ós a vizek eutrofikációja sem következik be még ilyen kis koncentrációk esetében. A fentiek értelmében tehát a találmány oly szer a jégnek és hónak különösen közlekedés céljaira szolgáló felületeken történő megolvasztására, amely főalkatrészként karbamidot, korrózió-inhibitorként valamely, elsősorban kristályos alakú foszfátot és adott esetben más önmagukban ismert és szokásos adalékokat tartalmaz, amelyet az jellemez, hogy a szerben korrósió-inrubitorként diamniónhimfoszfátot alkalmazunk legfeljebb 0,5%, előnyösen 0,1— 0,2% mennyiségben. Az ilyen karbamid-keverékek a szokásos módszerekkel szórhatók ki a közlekedés céljaira szolgáló felületekre; a m2 -enként kiszórt mennyiség is a szokásos határok között lehet. így pl. 20— 100 g/m." mennyiségben alkalmazhatjuk a találmány szerinti szert, de már ennél kisebb mennyiségek — amelyek hígabb oldatokat képezhetnek a kiszórás helyén — is teljes védelmet biztosítanak a korrózió ellen. A találmány szerinti szer adott esetben alkalma-Kandó mennyiségének pontos meghatározása a helyi viszonyoktól és az adott feltételektől is függ. A karbamid jó szórhatóságának biztosítása érdekében előnyös, ha ezt az anyagot a szokásos kondicionálási módszerekkel védjük az összecsomósodásfcól. Különösen alkalmas kondicionálószerek erre a célra az alkilszulfonát-alapú szerek, amelyeket pl. 0,12—0,24 súly% koncentrációban alkalmazhatunk; kedvező eredménnyel alkalmazhatók továbbá kondicionálószerként a formaldehid, a karbamidformaldehid-gyanták és a zsíraminok is. A karbamid a találmány szerinti szerekben általában legalább 99% mennyiségi arányban lehet jelen, de a- hatásosság csökkentése nélkül kisebb, pl. 95% mennyiségi arányban is alkalmazhatjuk a karbamidot. Á találmány szerinti szerek előállítása kristályos .karbamid alkalmazása esetén a diammóniumfoszfáttal való egyszerű összekeverés útján történhet. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a karbamidhoz a diammóniumfoszfát tömény vizes oldatát adjuk rápermetezés útján; a rápermetezendő oldatba adott esetben előzetesen bekeverhetjük a kondicionáló szereket is. Olyan esetekben, amikor a karbamidot tablettázás vagy granulaíás útján kívánjuk megfelelő alakba hozni, oly módon járhatunk el, hogy a 120— 130 °C hőmérsékleten megolvasztott karbamid olvadékához keverjük a diammóniumfoszfátot, majd lefolytatjuk a kívánt alakítási műveletet és ezután célszerűen aprítjuk a kapott alaktesteket. Eljárha-4 tunk azonban oly módon is, hogy a tablettázott vagy granulált karbamidot összeőröíjük a hozzákevert diammóniumfoszfáttal; ez az összeőrlés történhet közvetlenül a kiszórás előtt, célszerűen ma-5 gán a kiszórás céljaira alkalmazott járművön is. Különösen kristályos karbamid esetén célszerű a találmány szerinti szer oly módon történő előállítása, hogy a diammóniumfoszfátot a kristályosítás előtt adjuk a karbamid-oldathoz, amikor is 10 ügyelni kell arra, hogy a kristályosítás céljaira szolgáló oldatban a diammóniumfoszfát koncentrációját olyan nagyra állítsuk be, hogy a kristályosított termékhez tapadó nedvességgel elegendő diammóniumfoszfát maradjon a kristályosított terméken. 15 Ez a koncentráció a termék folytonos üzemű előállítása esetén az anyalúg visszavezetése útján tartható fenn; csupán azt a diammóniumfoszfát-menynyiséget kell. folyamatosan a visszavezetett anyalúghoz adni, amely pótolja a kész kristályosított 20 termékkel elvitt diammóniumfoszfátot. Az alábbi példákban közelebbről szemléltetjük a találmány szerinti szerek célszerű előállítási módját, valamint e szerek korróziógátió hatását; ez utóbbi szempontból a találmány szerinti szereket 25 a korábban ismert karbamid-alapú jégmentesítő szerekkel hasonlítottuk össze. Megjegyzendő azonban, hogy e példák csupán a találmány előnyös megvalósítási módjait kívánják szemléltetni, de a találmány köre semmiképpen sincsen a példákban 30 megadott konkrét készítményekre vagy összetételi arányokra korlátozva. 1. példa. 35 Egy 129 °C hőmérsékleten tartott karbamídolvadékhoz oly mennyiségű diammóniumfoszfátot adunk, hogy 1000 súlyrósz karbamidra 1 rész diammóniumfoszfát jusson. Ehhez a keverékhez az-40 után 1,5 rész alkilszulfonát-alapú kondicionáló szert (pl. az Atlas Chemie cég, Steinbach, NSZK, „Uresoft EU 723" elnevezésű készítményét) adunk. A karbamidot ezekkel az adalékokkal együtt azután a szokásos módon tablettákká alakítjuk és ezeket 45 felaprítjuk. Az így kapott szemcsés keverék közvetlenül felhasználható jegesedés elleni szerként. 2. példa. 50 Centrifuga-nedves, kristályos karbamidra 40%-os vizes diammóniumfoszfát-oldat oly mennyiségót permetezzük, hogy 1000 súlyrész karbamidra 1 súlyrész diammóniumfoszfát jusson. Ezután a karbami-55 dot megszárítjuk; az így kapott szer felhasználásra kész, jegesedés ellen. A találmány szerinti keverék korróziós hatását az alábbi módon vizsgáltuk: A keveréket vízben oldottuk oly mennyiségben, (50 hogy 0,5 súly%, 2,5 súly%, illetőleg 10 súly% szert tartalmazó oldatokat kapjunk. Ezekbe az oldatokba kb. 20x50 mm nagyságú bádog-darabokat (karosszéria-fémrészek) függesztettünk. Mindenkor két kísérletet végeztünk; az (A) kísérlet esetében 65 a fémdarabot a teljes kísérleti időtartam során 2
