162458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrózióvédő kéménybevonat készítésére, különösen gáztüzelő berendezéseknél
SZABADALMI MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Szolgálati találmány 162458 JfW%L Nemzetközi osztály: (S) Bejelentés napja: 1970. III. 16. (OA—444) F 23 j13/02 ORSZÁGOS / TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1972. VII. 28. HIVATAL Megjelent: 1974. VIII. 31. Feltalálók: Hajdú István oki. gépészmérnök, Majoros Sándor oki. gépészmérnök, Budapest Bejelentő: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Gáztechnikai Kutató és Vizsgáló Állomás, Budapest Eljárás korrózióvédő kéménybevonat készítésére, különösen gáztüzelő berendezéseknél 1 A találmány tárgyát kémények korrózióvédő bevonatának előállítására szolgáló eljárás képezi, mely szerint a kéménybe . lapított formában könnyen bevezethető korrózióálló anyagból készült üreges szelvény a kéménybe történő beve- 5 zetése után pneumatikus nyomás hatására veszi fel végső keresztmetszetét. Gáztüzelés alkalmazásakor a távozó égésterméknek magas a vízgőztartalma. Amint az égéstermék hőmérséklete harmatpont alá csökken, io vagy a kéményfal hőmérséklete nem éri el a harmatpont hőmérsékletet, kondenzáció lép fel. A kiváló víz a kémények és a fal átnedvesedéséhez vezet, valamit a kondenzvíz az égéstermékből C02 -t vesz fel és így kioldja a habarcs 15 CaC03 tartalmát. Idővel a kémények téglái közül kipereg a homok és a kémény beomlik. E probléma megoldására a korrózióvédő kéménybevonatok szolgálnak. Ismeretesek olyan megoldások, melyek a tá- 20 vozó égéstermék hőmérsékletének növelésével, a kéményfal jobb szigetelésével próbálják a kondenzációt elkerülni. Más megoldások azbesztcement, kőanyag béléscsövek, vagy rozsdamentes acél gégecsövek behelyezésével kerülik el a 25 kondenzáció káros hatását. E megoldásokat értékelve megállapítható, hogy — a készülékből távozó égéstermék hőmérsékletének növelése minden esetben rontja a 30 gázkészülék hatásfokát, de nem minden esetben szünteti meg a kondenzációt; — meglevő kémények utólagos szigetelése nehéz és költséges eljárás és nem nyújt védelmet a kémény mozgásából eredő repedések, a tömörtelenség ellen; — azbesztcement, vagy kőanyag béléscsövek alkalmazása csak elhúzás nélküli esetekben lehetséges és akkor is problematikus a meghatározott hosszban készülő csődarabok összekapcsolása; — rozsdamentes acélból előállított hajlékony gégecsövek alkalmazása igen jó eredménynyel jár, de rendkívül költséges. Fenti hátrányokon kíván segíteni a jelen találmány. A költségesen előállítható — és a cső hossztengelyére merőleges redőkkel ellátott — saválló gégecső helyett korrózióellenállással bíró (alumínium, egyéb fémötvözet vagy műanyag) lemezszalagból az üreges szelvény keresztmetszetére merőleges végtelenítéssel készülő bélés kerül alkalmazásra. A kibélelendő kémény űrszelvénye belső kerületének körülbelül megfelelő, vagy szűkítés igénye esetén annál kisebb szélességű, fémek esetében mintegy 0,2—0,5 mm vastag szalagból — alakos görgőkön keresztül történő húzással és hajlítással — készül el az 1. számú ábra szerinti 162458 1
