162452. lajstromszámú szabadalom • Felszedős nyesedékaprító gép

162452 a talajról, a kövek pedig a felszedő ujjak között visszahullanak. A nyesedékfeldolgozás másik módja: az aprítás. F/zen az elven az NDK-ban készítettek gépet: a B—900 jelű stabil nyesedékaprítót. Ehhez a géphez a nyesedéket kézi erővel kell kihordani a tábla szélére, ott feldolgozni, majd az összeaprított nyesedéket visszahordani a területre és szervestrágyaként való hasznosítás céljából szétszórni. Ez a módszer nem gazdaságos. A gépnél az aprítást nagy átmérőjű hengerre erősített, egyetlen, alkotóirányú, egyenes kés végzi, ami működéskor a gép egyenetlen terhelését, illetve káros rezgések fellépését eredményezi. Legelőnyösebb olyan gép alkalmazása, amely menet közben felszedi a nyesedéket, összeaprítja, majd kiszórja a talajra. Előnye, hogy köves talajon is alkalmazható, utána a talaj bármilyen talajművelő géppel megmunkálható és a nyesedéket egyenletesen szórja szét a szőlőterületen. Ilyen megoldású a jelen találmányt képező felszedos nyesedékaprító gép. A találmány, traktorra függesztett, mozgó nyesedékaprító gép szőlőben, vagy gyümölcsösben nyesedék felszedésére és felaprítására, felszedő villával, kettős bedobó lapátszerkezettel, etető szerkezettel, vágódobbal, kifúvó csővel, oly módon kialakítva, hogy a bedobó szerkezet két, egymáshoz képest tengely irányban eltolt, különböző fordulatszámmal forgó lapátszerkezetből áll, melyek közül az alsónak a kerületi sebessége a talajhoz legközelebb eső részen a gép haladási irányával egyező értelmű, a bedobó szerkezethez az egymáshoz képest rugóerő ellenében tágítható etetőréssel rendelkező etetőhengerek közvetlenül csatlakoznak továbbá, hogy az etetőhengerek közvetlenül csatlakoznak az alacsony elhelyezésű, kettős, egymáshoz képest eltolt, ellenkező menetemelkedésű csavarvonal mentén elrendezett, külső élezésű késekkel ellátott forgó vágódobhoz. A találmány szerinti nyesedékaprító gép szerkezeti elemeinek kialakítása és elrendezése több szempontból eltér a hagyományos, széna betakarítására szolgáló, járvaszecskázó gépek jellemzőitől. A gép különleges keretszerkezettel van ellátva. A keret elöl a talajhoz képest nagy, hátrafelé szűkülő beáramlási keresztmetszetet biztosít a feldolgozandó nyesedék számára, ami a gép eltömődésének veszélyét minimálisra csökkenti. A találmány szerinti berendezés villás felszedőszerkezettel van ellátva, ami felemeli a talajról a nyesedéket. Ezt két tengelyes bedobólapát-szerkezet továbbítja be a gépbe. Az alsó forgó bedobólapát-szerkezet kerületi sebessége a haladási iránnyal megegyező értelmű, így az a villákról lefelé húzza a nyesedéket és ezáltal megakadályozza a gép eltömődését. A lapátok a nyesedéket átfordítják és felül adagolják a gépbe. Az alsó bedobólapát-tengely fölött egy ellentétes irányban s nagyobb kerületi sebességgel forgó másik lapátrendszer is el van helyezve, ami az alsó bedobólapátok tisztítását és az etetés meggyorsítását szolgálja. A gép tehát újszerű ún. két tengelyes bedobólapát-rendszerrel van ellátva, mely a villa leszerelésével is alkalmas a 5 nyesedék felszedésére, pl. kötött talajú szőlőkben egyenetlen talajfelszín esetén. (Nedves és homok talajon előnyösebb a villával együtt történő alkalmazása.) A felszedő villa és a két tengelyes bedobóla-10 pát-szerkezet után az etetőhengerek közvetlenül vannak elhelyezve, míg a hagyományos széna betakarítására szolgáló járvaszecskázó gépeknél általában szalagos felhordó van közbeiktatva. Az egymással szemben forgó etetőhengerek minde-15 gyíké hosszanti bedobólécekkel van ellátva. Az alsó etetőhenger csapágyai a gép keretéhez vannak felerősítve. A felső etetőhenger pedig csuklós karon, rugóerő ellenében elfordulhat, ha a gépbe nagyobb mennyiségű nyesedék kerül be, 20 automatikusan megnövekszik az átaramlási keresztmetszet, anélkül, hogy bármelyik etetőhenger hajtása megszűnne. A nyesedék ezután közvetlenül az alacsonyan elhelyezett vágódobba kerül. 25 A találmány tárgyát képező nyesedékaprító gép abban tér el az eddig használatos gépektől, hogy az aprítandó nyesedék útja a felszedéstől a vágódobig rövidebb mint az eddig ismert — más rendeltetésű — gépeknél. További előnye a 30 megoldásnak az is, hogy az összeaprított anyag — alulszóró változatnál — közvetlenül a talajra hull. A vágódob szimmetrikusan elhelyezett ellentétes menetemelkedésű ívelt késekkel van felsze-35 reive, a kerüleeten egyenlő távolságban elhelyezve úgy, hogy a jobb és a bal oldali kések egymáshoz középen nem csatlakoznak. Erre az újszerű (az összes járvaszecskázó gépek megoldásától eltérő) kés elhelyezésére a fás anyagok aprításánál 40 fellépő különleges követelmények miatt van szükség, elsősorban a vágásnál keletkező nagy tengelyirányú erők kiegyensúlyozása, a terhelés egyenletessé tétele és a rezgések elkerülése céljából. A kések külső élezésűek (a járvaszecskázó 45 gépeké belső élezéssel készül) ez fás anyag aprításánál részben metszett tört felületet eredményez. Erre részben a vágási energia csökkentése miatt, részben pedig azért van szükség, mivel a tört felületű nyesedék rothadása előbb bekö-50 vetkezik, így az agrotechnikailag kedvezőbb. Az alábbiakban a mellékelt ábrák segítségével részletesen leírjuk a találmány szerinti nyesedékaprító gépet. 55 Az 1/1. ábra a találmány szerinti nyesedékaprító gép vázlata oldalnézetben. A 1/2. ábra a találmány szerinti nyesedékaprító gépnél a forgó vágódob és a kések kialakítását, valamint azok dobon való elhelyezését 60 mutatja. A találmány szerinti gép a nyesedéket a 2 villás felszedő szerkezetével megemeli, majd a 3, 4 kettős forgó lapátrendszerével az 5, 6 etetőhengerek felé dobja. Az egymással szemben 65 forgó, a paláston hosszanti éles fogakkal ellátott 2