162452. lajstromszámú szabadalom • Felszedős nyesedékaprító gép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1971. II. 26. (ME—1326) Kiállítási elsőbbsége: 1970. VIII. 28. Közzététel napja: 1972. IX. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. 162452 Nemzetközi osztály: A 01 g17/00 A 01 g 3 00 Feltalálók: Ádám Ernő oki. gépészmérnök, Novoth Antal oki. gépészmérnök, Budapest Török Zoltán oki. gépészmérnök, Zsebe Gyula oki. gépészmérnök, Eger Tulajdonos: Mezőgépfejlesztő Intézet, Budapest Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Eger Felszedös nyesedékaprító gép 1 A találmány szerinti gép széles sortávolságú szőlőben (és gyümölcsösökben) a nyesedék (metszésekor eltávolított szőlővesszők és vékonyabb gyümölcsös gallyak) felaprítására szolgál. A gép a felaprított nyesedéket vagy pótkocsiba rakja, 5 vagy a földre szórja. A szőlők metszése után a földre szórt nyesedék (max. 2 m hosszú szál is lehet) akadályozza a további talajművelést és a kiszáradt nyesedéket a talaj nem képes szerves trágyaként haszno- io sítani. Ezért azt metszés után célszerű összeaprítani és talajművelő gépekkel (tárcsa, kultivátor, talajmaró stb.) bekeverni a talajba. Régen a nyesedéket kézi erővel kihordták és tüzelőként hasznosították. Ma már nincs igény 15 a nyesedéknek tüzelőként való hasznosítására. Ezért a legtöbb helyen kihordják a táblák szélére és ott elégetik. Ez a módszer azonban nem gazdaságos, mivel nagy tömegű szerves anyag, szőlőkben évi 35—40 q/ha, gyümölcsösökben 20 20—24 q/ha elvész, amikor a szőlő és gyümölcsös területek szerves trágya ellátottsága nem kielégítő. Célszerű tehát a nyesedék olyan irányú feldolgozása, hogy az megfelelően átalakítva szervestrágyaként a talajban maradhasson. 25 Erre két módszert dolgoztak ki a külföldi és hazai szakemberek. A nyesedék zúzás és aprítás módszerét. A zúzás előnye, hogy a nyesedék bomlását és szervestrágyává való átalakulását meggyorsítja, 30 de hátránya, hogy nem vágja el a nyesedéket apró darabokra, így azok zúzása után is akadályozzák a szőlők és gyümölcsösök talajának utánművelését. Zúzásra már hazai gépi megoldás is van, az RZ 1,5 típusú Rotációs szárzúzó. Ez eredetileg szántóföldi munkára készült kukoricaszár stb. összezúzására, de alkalmazzák széles sortávolságú szőlőben is, mivel hasonló munkára csak ez az egy géptípus áll rendelkezésre. E gép hátránya még az is, hogy köves talajon nem alkalmazható, mivel függőleges tengely körül forgó lengőkései közvetlenül a talaj felett dolgoznak, a köveket nagy erővel kidobva balesetet okozhat. Másik zúzógép (amely eredetileg is szőlőhöz készült) a francia SBS—1,2 típus. Ez villás felszedő szerkezettel és olyan bedobó lapátrendszerrel is el van látva, mely a felemelt nyesedéket a villán felfelé mozgatással igyekszik a gépbe bejuttatni, de a gyakorlatban ez a gép rövid ideig tartó üzemelés után eltömődik. A gépbe bejutott nyesedék itt két egymással szemben forgó hosszanti éles fogakkal ellátott zúzó hengerpár közé kerül. A hajtás fogaskerékpárral történik. Nagyobb tömegű nyesedék gépbe kerülése esetén a hengerek egymástól eltávolodnak s az egyik henger hajtása megszűnik s a gép eltömődik. Ez a gép köves talajon is alkalmazható, mivel a felszedő szerkezet a nyesedéket felemeli 162452 1