162449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cink kondenzálási hatásfokának javítására a cinkkohókemencében

162449 szében vett ólomveszteségben sem. Bár az ólmot visszanyerik a kemence aljánál, ez az anyag különböző fémekkel — beleértve a rezet, az ezüstöt és az aranyat — való szennyeződése következtében a kemence kondenzátorában való haszna- 5 latra teljesen alkalmatlan. A találmány tárgya cink-kohókemence üzemeltetésére új eljárást ajánlani úgy, hogy a cinkveszteség, a keletkező cinkpor mennyisége és a kondenzátor ólomvesztesége is észrevehetően 10 csökkenjen. A találmány szerinti eljárás a cink kondenzálási hatásfokát javítja a cink-kohókemencében, mely szerint szabad vagy vegyileg kötött klórt vezetünk a kemencébe, mely a betáplálandó 15 adagot előállító berendezésből, azt továbbító készülékből, kemence rakodószerkezetből, a kemenceaknából, gázelvezető szervekből és legalább egy ólompermet típusú cinkgőz-kondenzátorból áll. Felfedeztük, hogy mindhárom fent- 20 említett tényező lényegesen csökkenthető annak biztosításává], hogy a kemencéből kilépő gázokban szabad vagy vegyileg kötött klór legyen jelen. A cinkpor képződésének a kondenzált, de fel- 25 tételezhetően nem. lehűlt cinkcseppecskék felületi oxidációja az oka, mely gátolja, sőt megakadályozza, hogy ezek a cseppecskék a gázáramban jelenlevő más cseppecskékkel egyesülve olyan nagyméretű cseppeket képezzenek, melyek lees- 30 nek a kondenzátor alján levő ólomfürdőbe. Sztatikus feltételek esetén ez a probléma nem jelentkezne, és valamennyi cseppecske visszaesne az ólomfürdőbe. A cink-kohókemence kondenzátorán azonban a kemencéből kilépő összes gázt 35 keresztülvezetik, normális olvasztás esetén általában 1580 m3/perc-et meghaladó sebességgel. Ez meghatározza azon cseppecskék méretét, melynél kisebbeket a gázáram a kondenzátorból magával ragad, a nagyobbak pedig a kondenzátor belsejében visszamaradnak. Klór hozzáadásával a cseppecskék egyesülését jelentősen elősegítjük, mely mindhárom fentemlített tényezőre hatással van. A klóradagolás módszere alkalmasan variál- 45 ható, egy vagy több segítőeszköz is felhasználható. Így megfelelő beállító szerkezettel gázalakú klór közvetlenül befúvatható a kemencéből kilépő gázokba. A vegyileg kötött klórt pedig — mint a periódusos rendszer I. vagy II. csoport- 50 jához tartozó elem (beleértve a hidrogént is) kloridját — mért mennyiségben a szilárd kemencetöltethez adagolhatjuk. Adagolásra megfelelő a nátriumklorid, a káliumklorid, a kálciumklorid, a báriumklorid, a cinkklorid és a 55 kadmiumklorid. Mint további variáció, az ammóniumklorid is használható. 1. példa 60 Egy ikerkondenzátoros cink-kohókemence gázelvezető csövébe az akna és a keleti oldalon levő kondenzátor között klórgázt adagolunk. így klórgáz csak az egyik kondenzátorba jutott, és 65 hatását a két kondenzátor közvetlen összehasonlításával tanulmányozhattuk, mialatt a kemence normálisan üzemelt. A következő értékek több mint hathetes üzemeltetésre vonatkoznak; a keleti oldalon mért súlyokat a különbségek számítása előtt úgy korrigáltuk, hogy megfeleljenek a nyugati oldalon mért súlyok súlyozott középértékeinek. a) Cink és ólom a cinkporban Ezeket az értékeket a naponta mért száraz cinkpor súlyából és cinkre és ólomra való elemzésének adataiból számoltuk. A cinkporban levő cink súlyának átlaga (mázsa/nap): keleti oldal nyugati oldal klór nélkül 23,4 28,0 klórral 18,9 27,3 a különbség 4,5 nem lényeges A cinkporban levő ólom súlyának átlaga (mázsa/nap): keleti oldal nyugati oldal klór nélkül 17,1 19,5 klórral 9,6 21,8 a különbség 7,5 nem lényeges b) A képződött cinkpor A keleti és nyugati oldalon kapott értékek összege klóradagolás esetén 11,7 mázsa/nap átlagértékkel csökken. 40 c) Ólomveszteség a kondenzátorból Ez közvetlenül nem mérhető, de közvetett mérésére lehetőség van, mivel a veszteség közelítőleg egyenlő azzal az adagolandó ólommenynyiséggel, mely a kondenzátor-rendszerben adott szint fenntartásához szükséges. A kondenzátorba adagolt ólom súlyának átlaga (mázsa/nap): klór nélkül klórral a különbség keleti oldal nyugati oldal 46,8 51,5 12,0 48,6 34,8 nem lényeges 2. példa Ikerkondenzátoros cink-kohókemence aknaterébe folyamatosan nátriumkloridból készült brikettet adagoltunk 2,28 tonna klór/hét mennyiségben egy kéthetes periódus alkalmával. A következő táblázatban háromnapos periódusokra vonatkoztatva adjuk meg a nátriumklorid-adagolással és anélkül való üzemeltetés eredményeit: 2