162447. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok felületi és határfelületi feszültségének nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő meghatározására
SZABADALMI MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Szolgálati találmány 162447 JÉIÉÍÉ^ Nemzetközi osztály: J^^pL, G 01 n 13/00 ipi Bejelentés napja: 1971. III. 3. (MA—2203) G 01 n 33/26 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. IX. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. Feltalálók: Wagner Ottó oki. vegyészmérnök, 70% és Deli János esztergályos, 30% Miskolc Tulajdonos: MTA Olaj bányászati Kutató Laboratóriuma, Mi skoic-Egyetem város Berendezés folyadékok felületi és határfelületi feszültségének nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő meghatározására A találmány berendezés folyadékok felületi és határfelületi feszültségének nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő meghatározására. Az irodalomból és a laboratóriumi gyakorlat- 5 ból számos olyan berendezés ismeretes, amely a folyadékok felületi illetve határfelületi feszültségének meghatározására szolgál. Ezen berendezések legnagyobb része a felületi illetve határfelületi feszültségnek csak laboratóriumi kö- 10 rülmények között, azaz szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson történő meghatározását teszi lehetővé. Az ipari gyakorlatnak és a kutatómunkának azonban nagyon sok olyan területe van, ahol 15 nem elégséges egyes folyadékok határfelületi viselkedésének laboratóriumi körülmények közötti ismerete, hanem elengedhetetlenül szükséges ismerni, milyen ezen folyadékok és folyadékpárok határfelületi viselkedése nagy nyomáson (100— 20 400 atm) és magas hőmérsékleten (100—300 °C). Ilyen például a kőolajbányászat területe, ahol a kőolajtermelés szempontjából rendkívül fontos tudni, hogy milyen felületi és határfelületi feszültség értékek alakulnak ki a kőolajtárolóban 25 levő telepfolyadékok, a kőolaj és rétegvíz között, telepviszonyok mellett, azaz 100—400 atm nyomáson és 100—200 °C hőmérsékleten. Kevés olyan készülék ismeretes, amellyel a felületi és határfelületi feszültség mérését a fen- 30 tiekben említett nyomás és hőmérséklet tartományban is el lehet végezni. Ezek a berendezések általában úgy működnek, hogy valamilyen alkalmasan kialakított nyomásálló cellában, a mérési módszertől függően, elhelyezik vagy bevezetik a mérendő folyadékot, vagy folyadékpárt, majd létrehozzák a kívánt nyomást és hőmérsékletet és a mérési módszernek megfelelően elvégzik a felületi illetve határfelületi feszültség meghatározását. Ezen ismert készülékek közös hátránya az, hogy miután a mérendő folyadékot, vagy folyadékokat bevezették a mérőcellába és a cellát nyomás alá helyezték, a mérés során, amely több órát is igénybe vehet, nem végezhető manipuláció a mérendő folyadékokkal — mint például a folyadék-határfelületek növelése, vagy csökkentése; új folyadékfelületek kialakítása stb. — anélkül, hogy a mérőcellában kialakított nyomás meg ne változna. A nyomás megváltozása azonban a mérés eredményét befolyásolja. Ennek például akkor van nagy jelentősége, amikor egy folyadékrendszer határfelületi feszültségének változását a határfelületi koncentráció és az idő függvényében akarjuk meghatározni. A találmány célja az említett hátrány kiküszöbölése és olyan berendezés létesítése, amely lehetővé teszi a felületi illetve határfelületi feszültségnek, 0—400 atm nyomás — és 0—200 °C 162447 1