162389. lajstromszámú szabadalom • Optikai rendszer kiterjedt tárgyak mérőpontjainak tájolásához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. I. 23. (DE-744) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. II. 16. (WP 42 c/145 534) Közzététel napja; 1972. IX. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. 162389 Nemzetközi osztályozás: G 01 c 15/00 Feltalálók: Becker Hans mérnök, Berlin, Schmidt Arno mérnök, Berlin, Koitzsch Richard mérnök, Berlin, Forner Gottfried, építészmérnök, Berlin, Kockelke Werner, építészmérnök, Holzhausen, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Deutsche Bauakademie zu Berlin, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Optikai rendszer kiterjedt tárgyak mérőpontjainak tájolásához A találmány tárgya kiterjedt tárgy mérőpontjainak optikai tájolására szolgáló szerkezet. A tárgy lehet különösen építmény illetve építési célokat szolgáló berendezés vagy állványzat, melynek teljes hosszáról és/vagy alakjáról csak bizonyos mérőpontok optikai tájolása segítségével nyerhető összefüggő kép. Ilyen irányú információs igény lép fel a csúszó zsalus építési eljárás alkalmazásánál. Az itt alkalmazott elektrohidraulikus csúszó állványzatokat a teljes építési idő folyamán helyzetük és formai kialakításuk szempontjából figyelemmel kell kísérni és korrigálni szükséges, hogy ezáltal a készülő építmény a kívánt alakot nyerje el. Az állványzatok az építmény felső szélével egyidejűleg mintegy folyamatosan nőhetnek 100 métert meghaladó magasságokba is. Minden helyzeti illetve formai eétérést a legsikeresebben elkészülése után azonnal megfelelő ellenintézkedés útján kompenzálni kell. Ez a művelet az ilyen állványzat mérőpontjainak lehetőleg gyakori helyzetmeghatározását kívánja meg. A kiterjedt tárgyak mérőpontjainak tájolására különösen az építőiparban leggyakrabban alkalmazott mérésitechnológia minden mérési pontnak a talajszint különkülön hozzárendelt pontjaiból történő geodétikai bemérése. Ez kereskedelemben kapható készülékek, mint szintezők, teodolitok, függő ónok vagy hasonló műszerek segítségével történik. Ez az elterjedt eljárás néhány jelentős hátránnyal rendelkezik. Egyrészt a geodétikai készülékek mérőpontonként változó felállítási helye mérési hibák forrását képezi. Földmérő szakembereknek a teljes építési időre kiterjedő igénybevétele következtében jelentős felmérési költségek 10 15 20 25 30 lépnek fel. Az állványzat alatt dolgozó geodéták veszélyeztetett helyzete munkavédelmi okokból a csúszó zsaluzási müvelet megszakításait kívánja meg. Ezen okból csak bizonyos időközökben, mintegy 6 óránként végeznek méréseket, ami viszont, ahogy azt már az előzőekben említettük, a zsaluzás korrekciós lehetőségeinek szempontjából rendkívül hátrányos és gyakran már nem megszüntethető méreteltérésekhez; valamint jelentős utómunkálatokhoz vezet. Ismeretes egy másik geodétikai mérési eljárás, mely az előző eljárás néhány hiányosságát megszüntetni hivatott. Ennél a mérőpontok helyzetét az építmény bázisának középpontjából kiindulóan végzett geodétikai polárkoordináta méréssel határozzák meg. Az állványzat szükséges és érdeklő vízszintes koordinátainak megállapítása azonban jelentős számolási munkát jelent. Nincs olyan geodétikai mérési eljárás, amely lehetővé tenné az állványzat mozgásának közvetlen vezérlését és szabályozását. A laser, mint nagy intenzitású, jó párhuzamosságú fénysugarak előállítására szolgáló fényforrás ismertté válása óta ennek alkalmazása irányvonal tartás és tájolás céljára széles körben elterjedt. Ilyen intenzív fénysugár helyzetével a térben meghatározott vonal fektethető le. Ha a fénysugár mérési síkokkal döféspontokat képez, úgy a sugárdöféspont helye a mindenkori mérési síkban vizuálisan céltáblák vagy optikailag megfelelő fényelektromos vevőberendezések segítségével kellő pontossággal meghatározható, és a bázispontok a sugárhoz viszonyítva betájolhatok. A fénysugarat vezető sugárként való alkal-162389 1
