162361. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet hidrokinetikus fékekhez, különösen sínjárművek hidrokinetikus fékjeihez

3 162361 4 nyomókamrában uralkodó nyomással való összehasonlítására, továbbá ezen összehasonlítás eredményeképpen a hidraulikus fékberendezést meghatározott nyomásérték melletti működtetésére, megfelelő eszközöket helyeztünk el, mely nyomásérték a kimenő-nyomáscsökkenésnek felel meg. A találmányt úgy is ki lehet alakítani, hogy a hidraulika nyomóközeget szállító vezetékének valamely pontján a vezetékben uralkodó nyomást összehasonlítjuk a nyomókamrában uralkodó nyomással, a két nyomásérték összehasonlításának megfelelően pedig a mechanikus féktuskóra ható, hidraulikus nyomásnövekedést szabályozzuk. A hidraulikusan működtetett fékberendezést úgy is szabályozhatjuk, hogy vele növekvő értékű fékezőnyomatékot fejtünk ki, annak megfelelően, hogy az összehasonlított nyomásérték az említett, meghatározott értékhez mérten csökken. Ezáltal el tudjuk érni azt, hogy a hidraulikus úton biztosított fékezőnyomaték akkora lesz, mint amekkora értékkel a hidrokinetikus fékezőberendezésben, annak nem kielégítő működése alatt a fékezőnyomaték csökken. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével közelebbről is megmagyarázzuk. A rajzon a szabályozórendszer elrendezését vázlatosan látjuk. A berendezésben a kocsi tengelyére szerelt egy-egy hidrokinetikus fékberendezést látunk, amelyek közül az első 1 fékberendezés menet közben az egyik irányban, a második 2 fékberendezés pedig szintén menet közben, de az ellenkező irányban fejti ki fékező hatását. A nyomást közvetítő folyadék (ami lehet akár víz, akár olaj) az 1 és 2 fékberendezéshez a nyomás alatti 3 tartályból érkezik. A hidrokinetikus fékberendezések szivattyúként hatnak, s így visszajuttatják a nyomást közvetítő folyadékot a 3 tartályba. A nyomást közvetítő folyadékot az 1 és 2 fékberendezésektől elszállító vezetékekbe a 4 és 5 visszacsapó szelepek vannak beépítve, amelyek megakadályozzák azt, hogy a folyadék az egyik fékberendezéstől a másikhoz áramoljon. A fékberendezések toroid alakú középső része a külső környezettel létesít kapcsolatot a 6 tartály és a 7, 8 visszacsapószelepek révén. A fékberendezések toroid alakú középső részén levő közlekedőnyílás megakadályozza azt, hogy a fékberendezésben a fékrendszer töltésének időtartama alatt ellennyomás keletkezzék, továbbá a fékberendezések nyomást közvetítő nyílásánál konstans értékű nyomást biztosítanak,, amikor az 1 és 2 fékberendezéseket rendeltetésszerűen működtetjük. A 9 és 10 szelepek arra szolgálnak, hogy összekössék, vagy szétválasszák a nyomás alatti 3 tartályt a fékberendezéshez nyomóközeget szállító csővezetékkel vagy csővezetéktől. Működtetésük a nyomás alatt levő 12 légtartály segítségével történik és a fékberendezéstől való leválasztást rugós mechanizmus biztosítja. A 13 szelepet a 3 tartállyal közölt nyomással azonos értéken tartott nyomás segítségével lehet szabályozni. Ez a 13 szelep úgy van elrendezve, hogy nyissa a 9 és 10 szelepet és így megszakítja a 5 munkafolyadék áramlását, mely az 1 és 2 fékberendezés szelepeihez folyik, amikor a 3 tartályban levő nyomás a fékező nyomaték kifejtéséhez szükséges nyomás alatt van. A 14 szelep is azt a célt szolgálja, hogy az 1 és 2 fékberendezésektől a munkafolya-10 dékot elzárja, működtetése azonban egy szolenoid segítségével történik, amelyet gerjesztő jel segítségével hozunk működésbe akkor, amikor a jármű sebessége kicsi, vagyis kisebb annál, mint amikor az 1 és 2 fékberendezések - melyek hidrokinetikus úton 15 működnek - fékező hatást fejthetnének ki. A 14 szelepnek van egy 43 szolenoid tekercse, amely az energiát a 45 huzalokon kapja. A 15 irányváltó szelep a jármű haladási irányától függően vagy a 9 vagy a 10 szelepet zárja és így a munkafolyadékot a megfeleld fékberendezéshez irányítja. Ezt a szelepet is szolenoid tekercs segítségével lehet üzembehozni a 46 huzal segítségével betáplált villamos energia révén, s ugyanez áll a 47 irányító szelepre is. A 3 tartályban uralkodó nyomást a 16 nyomásszabályozó szelep segítségével szabályozzuk, amely a nyomás alatt levő 12 légtartályból levegőt ereszt ki, amikor arra szükség van. A levegőnyomás közvetlenül a 3 tartályban levő munkafolyadékra hat, melyben nincs membrán, vagy hasonló közvetítő szerv beiktat-30 va. A 16 nyomásszabályozó szelep elállítását mechanikus 18 kapcsoló közvetítésével 17 szolenoid tekerccsel végezzük. A 17 szolenoid tekercs a megkívánt fékezésnek megfelelő jel révén gerjed, amit a hajtásszabályozó egységtől a 17 szolenoid tekercshez 35 a 19 vezetéken átjuttatunk el. A 18 kapcsolót a 20 érintkező működteti, melynek állása a jármű alvázára ható nyomástól (vagyis a keréktengelyre jutó terheléstől) függ. 40 A 20 érintkező úgy működik, hogy olyan fékezőnyomaték jöjjön létre, amely elégséges ahhoz, hogy a jármű tengelyére ható terhelésnek megfelelően, olyan lassítást hozzon létre, ami a 17 szolenoid tekercs bemenetére adott villamos jellel arányos. 45 A 17 szolenoid tekercs jele arányos a tekercsbe jutó áram nagyságával és irányával. A tekercs úgy van méretezve, hogy nulla árambemenet esetében a 16 nyomásszabályozó szelep a 3 tartályban nyomásnövekedést hoz létre, ami viszont meghatározott fékező 50 nyomatékot létesít úgy, hogy az elektromos úton szabályozó 17 szolenoid tekercs meghibásodása esetén is üzembejönnek a fékek. Az egyik irányban folyó áram, melynek nagysága a megkívánt fékezés mértékétől függ, csökkenteni fogja a tartály nyomását 55 és így a nyomaték a biztonságos fékezési nyomaték mértéke alá esik, a megkívánt szintig. Ha pedig akkora az áram értéke, hogy a tartály nyomása meghatározott érték alá esik, akkor a 13 szelep zár, elzárja a munkafolyadék áramlását, mely a fékberendezések 60 felé irányul, mégpedig úgy, hogy a 9 és 10 szelepet 2